Hova megy ez a vonat?

Földalatti történet – 150 éve nyílt meg az első londoni földalatti vasút

2013. január 09. Szerző: Tolatóvágányút

Pontosan 150 évvel ezelőtt, 1863 január kilencedikén nyílt meg a földalatti Metropolitan Railway Londonban – a világ első földalatti vasútja a Bishops’s road (ma Paddington) és Farringdon Street (ma Farringdon) között. Ezt a szakaszt ma a London Underground Circle és Hammersmith&City illetve a Baker Streettől a Metropolitan vonalai használják nap, mint nap, részét alkotva annak a sokszínű, egyben különleges rendszernek, ami ma London kötöttpályás közösségi közlekedése.

 

PICT5120.JPG

A vonal létrejöttének oka egyszerű volt: a 1850-es évek végére már számos vasúttársaság vonala elérte Londont, a mai nagy pályaudvarok: Paddington, King’s Cross, Euston, Waterloo már mind léteztek – ez a terület azonban akkor a város széle volt: a városatyák nem engedték be a vasutat a szűken vett London területére.

A probléma tehát adott volt: a Londonban munkát kereső napi több százezer ember tette meg a vasútállomásoktól a városig vezető utat ahogy tudta – gyalogosan, szekérrel – London városa már az 1840-es években megismerkedett a közlekedési dugókkal. A problémát tetézték a különböző pályaudvarok között átszállni szándékozó tömegek közlekedési igényei is, amelyek sokszor a város irányába, de még több esetben erre merőlegesen zajlottak. A vasúttársaságok nyomására kezdett körvonalazódni egy, a London északi részén lévő Paddington, Euston és King’s Cross pályaudvarokat összekötő vonal terve, mely pár átmeneti nehézség után végül 1863 januárjában megnyílt. A dátumot illetően egy kis pontosítás: a megnyitó ceremónia január 9-én volt, ám ezen a napon még csak a meghívott előkelőségek, illetve a társaság részvényesei utazhattak a vasúttal, a nagyközönség másnap, január 10-én vehette birtokba a vasutat. Az új vasútvonal a Metropolitan Railway (nagyvárosi vasút) nevet kapta.

A Metropolitan vasút később számos nyelven  - így a magyarban is - tovább él, hiszen innen ered a városi földalatti vasutakra használt – metró szó.

A vonal megnyitása előtt a környék még egészen más volt, mint amit ma ismerünk: szegénynegyedek sora állt az akkori London város határain kívül. A városatyák többek között ezért is szorgalmazták a vasút megépítését – az alagutat a kor techológiájának megfelelően felülről ásva építették, így az építkezés egyben átalakította a környéket és a város fejlődését is megindította.

london_metromap_1.jpg

Nagyítható vonalhálózati térkép itt: http://carto.metro.free.fr/cartes/metro-tram-london/

Persze 150 évvel ezelőtt ez a vonal még más volt, mint amit ma metrónak ismerünk: föld alatt, de gőzvontatással (hol volt még 1863-ban a villamos vontatás), gázvilágításos kocsikkal közlekedett vagy fél évszázadon keresztül. A gőzvontatás emlékeit őrzi a Metropolitan vonal számos jellemzője, így például e vonalon utazva számos helyen bukkan a napfényre szerelvényünk: a felszín alatt futó alagút ugyanis felülről nyitott, erre a gőzös üzem miatt volt szükség. Villamosításra itt a múlt század elején került sor, bár – az elővárosok felé többször bővített – Metropolitan Line külső részein csak 1961-ben szűnt meg véglegesen a gőzvontatás.

Az első szakaszt rövidesen újabbak követték, 1884-re elkészült a London városa körüli körgyűrű (ami a Circle Line-ként ismeretes), illetve a Baker Street-től északnyugat felé a Metropolitan elkezdte a terjeszkedést az elővárosok felé. A társaság üzletpolitikájának szerves része lett az általa elért területek felértékelődése a vasút által kínált gyors belvárosi kapcsolat miatt – így a Földalatti a város fejlődésének a mozgatójává vált.

Londonban kezdettől fogva kevéssé volt jellemző a metróépítésben az állam és a város közvetlen szerepvállalása. Alapvetően magáncégek valósították meg a ma ismert kiterjedt hálózatot, melynek nyomát tetten érhetjük az elnevezésekben: több esetben sorolnak egy több elágazással, vagy akár alternatív útiránnyal rendelkező „vonalcsoportot” egyetlen vonal alá (klasszikus példa a Northern, vagy a District Line). Az egymással versenyző társaságok nyoma meglátszik London belső részein az átszállási kapcsolatokban (illetve azok nehézségében) is - az egyes vonalak annak idején nem egységes hálózatként, hanem inkább egymás konkurenseként épültek, a könnyű átszállás egyik vonalról a másikra nem volt szempont.

PICT5125.JPG

"Mind the Gap" - gyakran ismételt kifejezés a londoni hálózaton. Egészen pontosan "please mind the gap between the train and the platform edge" - azaz Kérjük, ügyeljenek a szerelvény és a peron széle közti résre. A belvárosi, néhol szűk ívekben fekvő megállókban - mint például a képen a Central Line Bank megállója erre igazán szükség van.

Hazai szemmel utazva a londoni metróhálózaton furcsa dolgokat tapasztalhatunk: nagyvasút és a metró közti határvonal elmosódik, néha el is tűnik. Annak ellenére, hogy földalatti, a hálózat majdnem fele a föld felett fut, a Metropolitan vonal végpontjától Amershamtől például a metró szerelvényei a Chiltern Railway vonataival hangolva (természetesen azonos díjszabással) indulnak el London felé, vagy Watford felé is, és ugyanazt a pályát használják például a Bakerloo vonal metrószerelvényei illetve az Euston pályaudvarra tartó ma már Overground márkanév alatt futó vonatok.

standard-tube-map_s.jpgA Tube mai hálózatának sematikus térképe. Forrás: http://www.tfl.gov.uk/gettingaround/14091.aspx

A külső szakaszokon az állomások ritkák, és a tempó is jelentős (általában 40-45 mérföld/óra, azaz 65-70 km/h körüli de egyes szakaszokon akár 90-100 km/h sebességgel is száguldanak a szerelvények). A város alá beérve azonban sűrűsödik az állomások száma, és a pályasebesség is lecsökken (többnyire 25-30 mérföldes tempó a jellemző, ami hazai mércével mérve inkább a villamosos tempónak felel meg). A belső szakasz relatív lassúsága a kapacitásokat is korlátossá teszi - a csúcsidei túlzsúfoltság a különösen London belső részein probléma. Ezen okok kiküszöbölésére több szándék is napirenden van a Transport For London részéről: a metróhálózat felújításai mellett ilyen a nagy horderejű CrossRail beruházás is, amely egy új, Kelet-Nyugati irányú átlós kapcsolatot jelent majd Londonon keresztül.

A hálózat egy közel Pest megye nagyságú területet fed le (bár itt kell megjegyezni, hogy (az altalaj miatt) a Temzétől délre viszonylag kevés metróvonal fut - e területeket nagyvasúttal illetve a már említett Overground márkanéven futó gyorsvasúti hálózattal szolgálják ki. A vonalak közül a leghosszabb a Central Line a maga 74 kilométerével, de például a már említett Metropilotan vonal amershami végpontja is 40 kilométerre van London központjától.

PICT5118.JPG

A londoni metróhálózatot szokták gyakran Tube-nak (csőnek) nevezni az angol köznyelvben. A szó eredete a később, a múlt század elején épült mélyvezetésű vonalak sajátosságából adódik: a nálunk megszokottnál kisebb kör keresztmetszetű alagútra ragasztotta rá a köznyelv a Tube ragadványnevet. A mai Central Line ősét – utalva a mentedíjra – hívták először „Two Penny Tube”-nak. Ma már Tube alatt a teljes metróhálózatot értik, ideértve a felszín alatt futó, jóval nagyobb űrszelvényű vonalakat is.

Az elmúlt százötven év alatt számos példa van rá, hogy egykori vasútvonalból lett metró, de az ellenkezőjére is akad példa: Underground szerelvénye helyett ma vonatok járnak. Sőt, a világon talán egyedülálló módon Londonban pár éve meg is szűnt egy metróvonal: 2006-ban. Az East London vonal felújítás után már egy másik, Overground márkanéven futó rendszer része lett.

London kötöttpályás közlekedési rendszere sok érdekességet rejt – ezt a világot tervezi bemutatni blogunk az év során jelentkező sorozatában.

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr145006404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.09. 14:06:46

Boldog Születésnapot neki akkor!

Mikor ott jártam akkor voltam is ezen a vonalon, sőt ha jól emlékszem A Paddingtonon fel is szálltam.
Vagy le.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.09. 14:14:24

Várom a többi részt is.

Érdekes, hogy ott nincs belőle gond, hogy a metró 40 kilométerre kijár, míg itthon a budaörsi hosszabbítás elleni legfőbb érv, hogy az Budaörs, és nem Budapest...........

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2013.01.09. 14:34:30

Azért vannak árnyoldalai is ám ennek a metrrónak, konkrétan a műszaki elavultság, és a tömeg. Minden téli reggelen a district és centralt használom és nem hiszem el, hogy nem lehet sűrűbbre tenni a szerelvényeket. Aki szerint a budapesti metrón tömeg van, azt invitálnám egy 8.40-as centralra keletről Bank/ St Pauls-ig. Hazafelé szintúgy.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.09. 14:52:14

@Eltévelyedés: és még mindig semmi a távol keleti metrós zsúfoltsághoz állítólag...

Merylla 2013.01.09. 15:31:24

Az Overground az egy egészen új dolog. Amikor 2006-ban Londonba költöztünk egyetlen ilyen vonal volt, a város északi részén és még Silverline-ként üzemelt. Azóta lett délen is, a hálózat zsenialitása abban van, hogy nem kell bemenni az 1-es zónába, ami egyrész kíméli a pénztárcánkat, másrészt sokkal kisebb a tömeg - sajnos sokkal ritkábban is jár, mint a tube. Az East London line-t szerintem nem zárták be, csak felújították.
Ennél is sokkal zseniálisabb volt, hogy a vonatokat bevonták az oyster rendszerbe és 2010-től lehet használni azt is pay-as-you-go alapon.

satie · http://321.hu/sas 2013.01.09. 18:57:01

Sokat jártam arra, most a madridi hálózatot használom, vannak nehézségek azzal is, de összességében csak ajánlani tudom :-)

satie · http://321.hu/sas 2013.01.09. 19:07:00

össszehasonlításképpen mit tud a madrid metróhálózat:

en.wikipedia.org/wiki/Madrid_Metro

# :)

rohadjmegARCgeci 2013.01.09. 19:19:51

A magyar földalattinak sokkal antikabb hatása van.
Emiatt lényegesen értékesebb,továbbá régebbi is mint a londoni ha jól tudom.
Úgyhogy..

giorgio.nane 2013.01.09. 20:16:19

A Bakerloot és Centrált használtam leginkább, az átszállásokat nem szerettem, néha hosszú percekig, véget nem érő csempecsatornákon sasszézni...Brrrr :)

DRichardka · http://oravilag.blog.hu 2013.01.09. 20:33:55

Egy kis minimális trollkodást engedjetek meg :)
"Please mind the gap between the train and the platform"
Nincs a végén az edge :)

Tolatóvágányút 2013.01.09. 21:22:36

@Dr. Furia: Nem kell legendákat gyártani, azok nélkül is épp elég okunk van büszkének lenni a kisföldalattira Budapesten. A Londoni a világ első földalatti vasútja, a budapesti kisföldalatti épp London után a második, megelőzve Párizst vagy New Yor-ot. 1896-ban adták át, 33 évvel a Londoni után.

Tolatóvágányút 2013.01.09. 21:23:45

@DRichardka: Lehet, nekem valószínűleg anno a DLR-en égett a fülembe az edge szócska a végén.

DRichardka · http://oravilag.blog.hu 2013.01.09. 21:29:22

Én viszont a DLR-nek nem jártam a közelében sem, viszont a Picadilly és a Bakerloo napi szinten megvan :)

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.10. 00:12:55

@Dr. Furia:

A budapesti volt az első, mely eredendően villamos üzemű volt.

Albu 2018.01.22. 15:59:01

Ha igaz, ami ebben a cikkben van, hogy csak a XX. században villamosították, akkor lehet, hogy egy másikat villamosítottak hamarabb, mert nekem úgy rémlik, márt volt villamosított föld alatti vasútüzem Londonban, mire a miénk megépült, de mozdonyüzemmel. De a miénk eleve villamos üzemre épült, és eleve motorkocsiüzemre (és még pár területen nagyszerű volt, van okunk büszkének lenni, kár, hogy évtizedek óta nem úttörő irányba haladunk).

Az is rémlik, hogy valahol volt még korábban föld alatti vasútüzem, de a gőzgép a felszínen volt, viszont a hajtást drótkötéllel vitték le, és arra csatlakozott az indulni akaró szerelvény.

Másrészt az isztambuli Tünel nevű sikló is korai, és nagyrészt felszín alatti.
süti beállítások módosítása