Hova megy ez a vonat?

Földalatti történet – 150 éve nyílt meg az első londoni földalatti vasút

2013. január 09. Szerző: Tolatóvágányút

Pontosan 150 évvel ezelőtt, 1863 január kilencedikén nyílt meg a földalatti Metropolitan Railway Londonban – a világ első földalatti vasútja a Bishops’s road (ma Paddington) és Farringdon Street (ma Farringdon) között. Ezt a szakaszt ma a London Underground Circle és Hammersmith&City illetve a Baker Streettől a Metropolitan vonalai használják nap, mint nap, részét alkotva annak a sokszínű, egyben különleges rendszernek, ami ma London kötöttpályás közösségi közlekedése.

 

PICT5120.JPG

A vonal létrejöttének oka egyszerű volt: a 1850-es évek végére már számos vasúttársaság vonala elérte Londont, a mai nagy pályaudvarok: Paddington, King’s Cross, Euston, Waterloo már mind léteztek – ez a terület azonban akkor a város széle volt: a városatyák nem engedték be a vasutat a szűken vett London területére.

A probléma tehát adott volt: a Londonban munkát kereső napi több százezer ember tette meg a vasútállomásoktól a városig vezető utat ahogy tudta – gyalogosan, szekérrel – London városa már az 1840-es években megismerkedett a közlekedési dugókkal. A problémát tetézték a különböző pályaudvarok között átszállni szándékozó tömegek közlekedési igényei is, amelyek sokszor a város irányába, de még több esetben erre merőlegesen zajlottak. A vasúttársaságok nyomására kezdett körvonalazódni egy, a London északi részén lévő Paddington, Euston és King’s Cross pályaudvarokat összekötő vonal terve, mely pár átmeneti nehézség után végül 1863 januárjában megnyílt. A dátumot illetően egy kis pontosítás: a megnyitó ceremónia január 9-én volt, ám ezen a napon még csak a meghívott előkelőségek, illetve a társaság részvényesei utazhattak a vasúttal, a nagyközönség másnap, január 10-én vehette birtokba a vasutat. Az új vasútvonal a Metropolitan Railway (nagyvárosi vasút) nevet kapta.

A Metropolitan vasút később számos nyelven  - így a magyarban is - tovább él, hiszen innen ered a városi földalatti vasutakra használt – metró szó.

A vonal megnyitása előtt a környék még egészen más volt, mint amit ma ismerünk: szegénynegyedek sora állt az akkori London város határain kívül. A városatyák többek között ezért is szorgalmazták a vasút megépítését – az alagutat a kor techológiájának megfelelően felülről ásva építették, így az építkezés egyben átalakította a környéket és a város fejlődését is megindította.

london_metromap_1.jpg

Nagyítható vonalhálózati térkép itt: http://carto.metro.free.fr/cartes/metro-tram-london/

Persze 150 évvel ezelőtt ez a vonal még más volt, mint amit ma metrónak ismerünk: föld alatt, de gőzvontatással (hol volt még 1863-ban a villamos vontatás), gázvilágításos kocsikkal közlekedett vagy fél évszázadon keresztül. A gőzvontatás emlékeit őrzi a Metropolitan vonal számos jellemzője, így például e vonalon utazva számos helyen bukkan a napfényre szerelvényünk: a felszín alatt futó alagút ugyanis felülről nyitott, erre a gőzös üzem miatt volt szükség. Villamosításra itt a múlt század elején került sor, bár – az elővárosok felé többször bővített – Metropolitan Line külső részein csak 1961-ben szűnt meg véglegesen a gőzvontatás.

Az első szakaszt rövidesen újabbak követték, 1884-re elkészült a London városa körüli körgyűrű (ami a Circle Line-ként ismeretes), illetve a Baker Street-től északnyugat felé a Metropolitan elkezdte a terjeszkedést az elővárosok felé. A társaság üzletpolitikájának szerves része lett az általa elért területek felértékelődése a vasút által kínált gyors belvárosi kapcsolat miatt – így a Földalatti a város fejlődésének a mozgatójává vált.

Londonban kezdettől fogva kevéssé volt jellemző a metróépítésben az állam és a város közvetlen szerepvállalása. Alapvetően magáncégek valósították meg a ma ismert kiterjedt hálózatot, melynek nyomát tetten érhetjük az elnevezésekben: több esetben sorolnak egy több elágazással, vagy akár alternatív útiránnyal rendelkező „vonalcsoportot” egyetlen vonal alá (klasszikus példa a Northern, vagy a District Line). Az egymással versenyző társaságok nyoma meglátszik London belső részein az átszállási kapcsolatokban (illetve azok nehézségében) is - az egyes vonalak annak idején nem egységes hálózatként, hanem inkább egymás konkurenseként épültek, a könnyű átszállás egyik vonalról a másikra nem volt szempont.

PICT5125.JPG

"Mind the Gap" - gyakran ismételt kifejezés a londoni hálózaton. Egészen pontosan "please mind the gap between the train and the platform edge" - azaz Kérjük, ügyeljenek a szerelvény és a peron széle közti résre. A belvárosi, néhol szűk ívekben fekvő megállókban - mint például a képen a Central Line Bank megállója erre igazán szükség van.

Hazai szemmel utazva a londoni metróhálózaton furcsa dolgokat tapasztalhatunk: nagyvasút és a metró közti határvonal elmosódik, néha el is tűnik. Annak ellenére, hogy földalatti, a hálózat majdnem fele a föld felett fut, a Metropolitan vonal végpontjától Amershamtől például a metró szerelvényei a Chiltern Railway vonataival hangolva (természetesen azonos díjszabással) indulnak el London felé, vagy Watford felé is, és ugyanazt a pályát használják például a Bakerloo vonal metrószerelvényei illetve az Euston pályaudvarra tartó ma már Overground márkanév alatt futó vonatok.

standard-tube-map_s.jpgA Tube mai hálózatának sematikus térképe. Forrás: http://www.tfl.gov.uk/gettingaround/14091.aspx

A külső szakaszokon az állomások ritkák, és a tempó is jelentős (általában 40-45 mérföld/óra, azaz 65-70 km/h körüli de egyes szakaszokon akár 90-100 km/h sebességgel is száguldanak a szerelvények). A város alá beérve azonban sűrűsödik az állomások száma, és a pályasebesség is lecsökken (többnyire 25-30 mérföldes tempó a jellemző, ami hazai mércével mérve inkább a villamosos tempónak felel meg). A belső szakasz relatív lassúsága a kapacitásokat is korlátossá teszi - a csúcsidei túlzsúfoltság a különösen London belső részein probléma. Ezen okok kiküszöbölésére több szándék is napirenden van a Transport For London részéről: a metróhálózat felújításai mellett ilyen a nagy horderejű CrossRail beruházás is, amely egy új, Kelet-Nyugati irányú átlós kapcsolatot jelent majd Londonon keresztül.

A hálózat egy közel Pest megye nagyságú területet fed le (bár itt kell megjegyezni, hogy (az altalaj miatt) a Temzétől délre viszonylag kevés metróvonal fut - e területeket nagyvasúttal illetve a már említett Overground márkanéven futó gyorsvasúti hálózattal szolgálják ki. A vonalak közül a leghosszabb a Central Line a maga 74 kilométerével, de például a már említett Metropilotan vonal amershami végpontja is 40 kilométerre van London központjától.

PICT5118.JPG

A londoni metróhálózatot szokták gyakran Tube-nak (csőnek) nevezni az angol köznyelvben. A szó eredete a később, a múlt század elején épült mélyvezetésű vonalak sajátosságából adódik: a nálunk megszokottnál kisebb kör keresztmetszetű alagútra ragasztotta rá a köznyelv a Tube ragadványnevet. A mai Central Line ősét – utalva a mentedíjra – hívták először „Two Penny Tube”-nak. Ma már Tube alatt a teljes metróhálózatot értik, ideértve a felszín alatt futó, jóval nagyobb űrszelvényű vonalakat is.

Az elmúlt százötven év alatt számos példa van rá, hogy egykori vasútvonalból lett metró, de az ellenkezőjére is akad példa: Underground szerelvénye helyett ma vonatok járnak. Sőt, a világon talán egyedülálló módon Londonban pár éve meg is szűnt egy metróvonal: 2006-ban. Az East London vonal felújítás után már egy másik, Overground márkanéven futó rendszer része lett.

London kötöttpályás közlekedési rendszere sok érdekességet rejt – ezt a világot tervezi bemutatni blogunk az év során jelentkező sorozatában.

A bejegyzés trackback címe:

http://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr735006404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

doggfather · http://apengeele.blog.hu/ 2013.01.09. 14:06:46

Boldog Születésnapot neki akkor!

Mikor ott jártam akkor voltam is ezen a vonalon, sőt ha jól emlékszem A Paddingtonon fel is szálltam.
Vagy le.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.09. 14:14:24

Várom a többi részt is.

Érdekes, hogy ott nincs belőle gond, hogy a metró 40 kilométerre kijár, míg itthon a budaörsi hosszabbítás elleni legfőbb érv, hogy az Budaörs, és nem Budapest...........

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2013.01.09. 14:34:30

Azért vannak árnyoldalai is ám ennek a metrrónak, konkrétan a műszaki elavultság, és a tömeg. Minden téli reggelen a district és centralt használom és nem hiszem el, hogy nem lehet sűrűbbre tenni a szerelvényeket. Aki szerint a budapesti metrón tömeg van, azt invitálnám egy 8.40-as centralra keletről Bank/ St Pauls-ig. Hazafelé szintúgy.

doggfather · http://apengeele.blog.hu/ 2013.01.09. 14:52:14

@Eltévelyedés: és még mindig semmi a távol keleti metrós zsúfoltsághoz állítólag...

Merylla 2013.01.09. 15:31:24

Az Overground az egy egészen új dolog. Amikor 2006-ban Londonba költöztünk egyetlen ilyen vonal volt, a város északi részén és még Silverline-ként üzemelt. Azóta lett délen is, a hálózat zsenialitása abban van, hogy nem kell bemenni az 1-es zónába, ami egyrész kíméli a pénztárcánkat, másrészt sokkal kisebb a tömeg - sajnos sokkal ritkábban is jár, mint a tube. Az East London line-t szerintem nem zárták be, csak felújították.
Ennél is sokkal zseniálisabb volt, hogy a vonatokat bevonták az oyster rendszerbe és 2010-től lehet használni azt is pay-as-you-go alapon.

satie · http://321.hu/sas 2013.01.09. 18:57:01

Sokat jártam arra, most a madridi hálózatot használom, vannak nehézségek azzal is, de összességében csak ajánlani tudom :-)

satie · http://321.hu/sas 2013.01.09. 19:07:00

össszehasonlításképpen mit tud a madrid metróhálózat:

en.wikipedia.org/wiki/Madrid_Metro

# :)

rohadjmegARCgeci 2013.01.09. 19:19:51

A magyar földalattinak sokkal antikabb hatása van.
Emiatt lényegesen értékesebb,továbbá régebbi is mint a londoni ha jól tudom.
Úgyhogy..

giorgio.nane 2013.01.09. 20:16:19

A Bakerloot és Centrált használtam leginkább, az átszállásokat nem szerettem, néha hosszú percekig, véget nem érő csempecsatornákon sasszézni...Brrrr :)

DRichardka · http://oravilag.blog.hu 2013.01.09. 20:33:55

Egy kis minimális trollkodást engedjetek meg :)
"Please mind the gap between the train and the platform"
Nincs a végén az edge :)

Tolatóvágányút 2013.01.09. 21:22:36

@Dr. Furia: Nem kell legendákat gyártani, azok nélkül is épp elég okunk van büszkének lenni a kisföldalattira Budapesten. A Londoni a világ első földalatti vasútja, a budapesti kisföldalatti épp London után a második, megelőzve Párizst vagy New Yor-ot. 1896-ban adták át, 33 évvel a Londoni után.

Tolatóvágányút 2013.01.09. 21:23:45

@DRichardka: Lehet, nekem valószínűleg anno a DLR-en égett a fülembe az edge szócska a végén.

DRichardka · http://oravilag.blog.hu 2013.01.09. 21:29:22

Én viszont a DLR-nek nem jártam a közelében sem, viszont a Picadilly és a Bakerloo napi szinten megvan :)

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.10. 00:12:55

@Dr. Furia:

A budapesti volt az első, mely eredendően villamos üzemű volt.