Hova megy ez a vonat?

Belgrád-Bar: az ismeretlen legek vasútvonala

2013. augusztus 08. Szerző: biciklis bakter

Lélegzetelállító hegyi pályákon nem csak Svájcban lehet utazni. Aki nem szeretné a 2x1 sávos hegyi kanyargós utakon vezetéssel tölteni a napját (és éjjelét), és vonattal indul a montenegrói tengerpartra, egy igazán elképesztő vasútvonalon utazhat végig, és a világ legmagasabb vasúti hídjáért sem Dél-Amerikába kell menni.

DSCF3384.JPG

A Mala Rijeka völgyhíd, a világ legmagasabb vasúti hídja.

A vasútvonal mindössze alig több, mint 30 éve létezik. A jugoszláv kormány 1951. augusztus 20-án határozta el a vasútvonal megépítését, miután a bar-i kikötőnek nem volt addig normál nyomtávolságú vasúti kapcsolata.

Kevesen tudják, de a 70-es évekig Jugoszlávia középső, hegyvidéki területein még az Osztrák-Magyar Monarchia által épített 760 mm-es nyomtávolságú keskeny nyomközű vasúthálózat volt a meghatározó, összesen 1449 km hosszban. Ez kötötte össze Belgrádot Szarajevóval, és Dubrovnikon át a montenegrói részekkel. A kerülő irány oka földrajzi, a Dinári-hegység legszélesebb és legmagasabb része húzódik Montenegróban és Szerbia ezen részén. Ez a vasút nem kisvasút volt, mert teherszállítása, gyors- és személyvonatai, és üzemviszonyai nagyvasúti jellegűek voltak. Egyetlen megmaradt szakasza ma múzeumvasútként működik a szerb-bosnyák határvidék hegyei között, Mokra Gora középállomásról Sargan felé rendszeres forgalommal, Višegrad-ba pedig alkalmi vonatokkal.

DSCF3443.JPG

Az egykori kisvasút tárgyi emlékei kiállítva Bar állomásán

beogradbar.jpgA vasútvonal építését az elhatározást követően meg is kezdték, és több szakaszban került átadásra. 1952-ben a Belgrád melletti Resnik és Vreoci (szénbánya, erőmű), valamint a Bar (kikötő) és Titograd (ma Podgorica) közötti szakaszok készültek el. 1968-ban adták át a Vreoci és Valjevo közötti szakaszt, és a pálya 1972-ben érte el Užicét. A legnehezebb hegyi szakasz Užice és Podgorica között csak 1976-ban készült el, és egy évvel később a vonal villamosítása is elkészült a teljes, 476 km-es szakaszon.

Ha a vonalról adatokkal akarunk beszélni, akkor a számok elképesztőek. Összesen 254 alagúton halad át a vonat, melyek összhosszúsága 114 437 m, majdnem egynegyede a teljes vonalhosszúságnak! Montenegróban Podgorica és Bijelo Polje között gyakorlatilag többet megy alagútban a pálya, mint a felszínen.  Nem véletlenül hívják a vasútvonalat "montenegrói metrónak". A legrövidebb alagút 19 méteres, hosszabbakból viszont több is van: A Sozina (6 170 m), a Zlatibor (6 160 m), a Trebješica (5 170 m), a Goleš (4 949 m), az Ostravica (3 131 m), a Mojkovac (3 243 m), a Mili (2 258 m) és a Sopotnica (1 942 m) csak a legnagyobbak, ők rendelkeznek a sorszám mellett névvel is, a többi alagút mindössze sorszámot kapott, Resniktől 1-gyel kezdődően.

Az alagutaknál már csak a hidak különlegesebbek: a 234 híd összesen 14 593 m hosszú, ebből 206 betonhíd és 28 acélhíd ível át kisebb-nagyobb völgyeken. A vonal legnagyobb és leglátványosabb dobása ugyancsak egy híd, mégpedig abból is a legnagyobb: a Mala Rijeka.

A völgyhíd Európa és (ha azóta a kínaiak nem építettek nagyobbat) a világ legmagasabb vasúti völgyhídja. A Mala Rijeka patak által bemart völgy fölött 202 méterrel ível át a 4 lábon álló, 498 m hosszú acélszerkezet, előtte-utána alagút. A hídon átkelni nem olyan félelmetes, mint a (Podgorica felől Belgrád felé haladó) vonatablakból oldalról látni a piszkafának tűnő 200 m magas betonpilléreket, és a tetején a papírvékonynak látszó acélhidat.

A vasútvonal nagyon kemény hegyi terep a vonatoknak, legnagyobb emelkedése eléri a 25 ezreléket, ami fölött már fogaskerék kellene. A vonal legmagasabb pontja Kolašin állomásnál van, 1032 m-rel a tengerszint felett (a legalacsonyabb pont Bar, 3 m). A vasút a tengert a Sozina-alagútból kibukkanva éri el Sutomore kedvelt üdülőhelynél. Itt az állomás közel van a tengerhez, a vonatból egyenesen a strandra lehet menni hűsölni.

Több olyan állomás is található a vonalon, mely a terepviszonyok miatt nemcsak hogy ívben fekszik, de alagúton, hídon is egyúttal. Jó példa erre Lutovo, melynek háromvágányos állomása alagútban kezdődik, majd két hídon és egy újabb alagúton áthaladva a következő alagút előtt végződik.

A vonal 14 km erejéig érinti Bosznia-Hercegovinát is, ahol egy állomás fekszik (Štrpci), de szerencsére határellenőrzés itt nincs, és legfeljebb forgalmi célú megállás lehet (az állomás fent a hegyoldalban magasan található, szintén részben alagútban).

DSCF3809.JPG

Lutovo állomása: híd-állomásépület-híd-alagút

 

DSCF3815.JPG

Mint egy modellvasúti terepasztalon, ahol kevés a hely: nos itt is kevés volt, csak 1:1 méretarányban

A sebesség a pénztelenség és a gyengébb műszaki állapotok miatt meglehetősen lassú, Belgrád és Bar között 11 óra kell a "gyors" vonatnak, ez viszont legalább a nézelődésnek kedvez. Demoralizáló tud azonban lenni az, ha ellenvonatra kell várni, és valamelyik vonat késik, ilyenkor a hegyi állomáson a tűző napon 15-20 perceket kényszerül állni a vonat, ami igencsak unalmas tud lenni, és így nem csoda, ha a teljes úton összejön átlagosan 30 perc késés.

DSCF3818.JPG

A szakadék szélén "egyensúlyozunk", lent mélyen a főút és a Morača folyó

Belgrád és Bar között naponta 2 pár vonat közlekedik: a Tara és a Lovćen, a Tara 9 óra körül indul és este 8 körül érkezik, a Lovćen pedig este 7-8 óra körül indul és reggel 6-7 óra körül érkezik mindkét végállomásra.

DSCF3354.JPG

 Magasan a hegyoldalban vezet a pálya, és két alagút között leesik az ember álla a hatalmas mélységtől és az elé táruló hegyek látványától

 

DSCF3376.JPG

Az a csík ott a kép közepén Bioče állomás, majd 10 perc és a Mala Rijeka viadukt után...

DSCF3380.JPG

A Mala Rijeka híd egészen közelről, az utolsó alagút előtt (után).

Nyáron két plusz pár vonat egészíti ki a forgalmat, amire szükség is van, mert viszonylag sok az utas: a Panonija Szabadkáról indul este 6-kor, és másnap 11 órakor ér Barba, és nem megy be a belgrádi főpályaudvarra, csak Új-Belgrádban áll meg. Barból délután 5-kor indul vissza, és másnap délelőtt 10-kor ér Szabadkára. A másik vonat az Auto voz, amely Belgrádból és Barból este 8-9-kor indul, és reggel 8 körül érkezik a másik végére a vonalnak, ezen a vonaton több autószállító kocsi és még szalonkocsi is közlekedik, de a többi vonat is általában visz egy autószállítót (a Panonija Újvidéken kapja meg). Nyáron az Avalával egy cseh háló- és egy fekvőhelyes kocsi közvetlen kapcsolatot biztosít Prága-Budapest felől, de hétfőn és pénteken Budapestről is indulnak háló- és fekvőhelyes kocsik. A vonatokat egy mozdony viszi végig, a Panoniját Szabadkától is.

DSCF3369.JPG

A keresztben futó távvezeték igencsak meredek, követi a hegyoldal vonalát.

DSCF3784.JPG

Podgorica után (a tenger felé menet előtt) még a folyóhoz közel fut a vonal, majd egyre távolodik - felfelé.

DSCF3417.JPGKeresztül a Skodrai-tavon, még egy 6 km-es alagút, és elérjük a tengert


DSCF3442.JPG

Panonija gyorsvonat Bar állomásán szerb géppel.

DSCF3681.JPG

Nem maradtunk EMD-hangok nélkül, Špankával tolattak Barban

DSCF3468.JPG

A jól megérdemelt tengerpart, Budapesttől 21 órányi vonatozásra.

DSCF3491.JPG

Bar üdülővárosa is a 70-es években épült, jellegzetes UFO-épület a bevásárlóközpont.

DSCF3648.JPG

Podgorica főtere. Csak éjjel telik meg élettel, nappal forró és kihalt.

Ha már erre jártunk, megnéztük a Podgorica-Nikšić vasútvonalat is, mely egy 46 km-es szárnyvonal. A vonalat a fővonallal együtt 1952-ben adták át, és villamosították is, célja a nikšići vasmű ellátása. Egészen az idei (!) menetrendi évig személyszállítás nem volt a vonalon, idén az újonnan beszerzett CAF-motorvonatokkal indult meg a közlekedés, iskolaidőben 5 pár, nyári szezonban 3 pár személyvonattal, melyhez az állomásokat és a peronokat is felújították. Érdemes egy kiruccanást tenni, Nikšić kellemes hely (nem úgy, mint Podgorica, amely egy forró, és jellegtelen város), és ott készítik a montenegrói Nikšičko sört is. Az oda vezető vasútvonal szépsége sem utolsó, egy nagy völgy oldalában meredeken emelkedik fel, hogy egy 1 km hosszú alagút végén a nikšići medencében érje el a várost.

DSCF3740.JPGA CAF-motorvonat a nikšići állomáson

DSCF3747.JPGCAF-belső

DSCF3731.JPGNikšić kocsmautcája délután még meglehetősen üres.

A Budapest-Bar retúrjegy a MÁV-Startnál 66 €, ehhez jön a hálókocsi jegy, mely egy főre 3-6 ezer Ft között mozog. Jómagam odafelé a Panonijával, visszafelé a Tara-Beograd kombinációval utaztam, így összesen, 2 főre a teljes út 66 ezer Ft-ba került, 2 személyes hálókocsival. A vonatablakból elnézve a közutat, ott sem lehet gyorsabb és kényelmesebb az út, bár odafelé légkondicionált hálókocsiban sikerült utazni, visszafelé pedig a 6 km-es alagutak hűtöttek csak a nappali vonaton (ahol sűrűn voltak, ott még hatékony is volt!).

Aki gyönyörű hegyi vasúton akar utazni, de olcsón szeretné megúszni, az Svájc helyett nyugodtan menjen Montenegróba, és ott még tengerpart is van.

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr185449554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mészáros Laci 2013.08.08. 08:40:27

El sem hiszem, hogy vannak utasok az éjszakai vonatpáron.
Ezen az úton úgy lehet végig utazni 10 órát, hogy nincs idő unatkozni :)

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.08.08. 09:00:46

@Mészáros Laci: Az éjszakai Panonija a szerb-montenegrói határra reggel 6 körül ér, onnantól lehet élvezni a tájat, az igazán durva részek ott vannak. :)

Albu 2013.08.08. 09:59:46

Hát igen, itt nem éjszaka kellett volna utaznom. : )

Krusevački Potok mh.: www.youtube.com/watch?v=7ALYaR2E8pU#t=0m9s Az alagútban, pontosan annak egy közbenső, félalagút szakaszán van egy közforgalmú megállóhely. Peron, váróbódé, Stoj-tábla, mindez a hegyi kecskék és pályamunkások részére. (Forrás: GMB)

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.08.08. 14:19:37

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Így bizony. Nagyon sok hosszú 30-40-es lassújel van, + a két határellenőrzés 20-20 perc.

Benbe · http://www.benbe.hu 2013.08.08. 19:17:57

Nagyon szeretjük ezt a vonalat, többször voltunk már fotózni errefelé (legutóbb a múlt héten, csak még nem sikerült közzétenni a képeket), és tényleg fenomenális. Nem tudom, miért nem ismerik, tulajdonképpen ennél inkább hegyivasút csak a Quinhai-Tibet vonal van, minden más, beleértve a svájci alföldi pályákat is, csak vaklárma. Próbálunk tenni a vonal további népszerűsítéséért, ezért külön címkéje van az itt készült képeinknek a benbe.hu-n: www.benbe.hu/tagriver.php?sor=&psz=&t1=Belgr%E1d-Bar%20vonal&t2=&t3=&num=50&order=one&B1=Mehet

Az a csodálatos benne, hogy mivel a Dinári-hegységnek itt jópár vonulata van, tulajdonképpen ez nem egy sima folyóvölgyi vasút, mint a Tisza-völgyi, vagy az Ennstalbahn, nem egyszerű hágóvasút, mint a Lötschberg vagy a Gotthard, hanem egy nagyon komplex rendszer. Néha konkrétan hosszában a hegygerincen, vagy az alatt pár méterrel halad, máskor egy hegyvonulatról tudomást sem véve bázisalagúttal átkel alatta. Fennsíkok között több folyóvölgyet is érint, a legfontosabbak a Morače, a Tara, az Uvác és a Lin. Zlatibornál a két hegygerincek alatti bázisalagút között csak pár kilométert megy a szabadban, de nagyon durva az is, amikor Podgorica felől jövet egyszer csak kirobban egy három kilométeres alagútból, és kilencven méter magasan egyensúlyoz egy acélgerendán a Tara fölött, csak hogy a viadukt után ismét behajtson egy csak pár száz méteres alagútba. A Skoderi-tavon gáton kel át, közben érintve egy régi vizivárat is, amibe csak a vasúti síneken átmászva lehet bejutni.

Annyi hibajavítást tennék, hogy a nikšiči vonalat csak idén villamosították, az építésétől kezdve dízelvontatással üzemelt.

A kisvasút Sargan-Vitászi és Mokra Góra között közlekedik nyáron minden nap, Mokra Góra és Visegrád között nincs menetrend szerinti forgalom sajnos. Pár hete fejezték be egy Ganz-motorkocsi fölújítását, sajnos sima, vontatnivaló büfékocsiként, csúnyán eltorzítva a vezetőállásos homlokfalat, de legalább nem rohad tovább.

Érdemes egyébként még a Balkánon vonatozni, van még pár jó hegyi pálya arrafelé!

¿Qué tapas hay? 2013.08.08. 21:19:43

Ez egy nagyon szép beszámoló lett, remek képekkel. Grat!

(bevallom, egy dolgot nem értek, hogy miért is kellene fogaskerék 25 ezrelék fölött, de ez mellékes)

Benbe · http://www.benbe.hu 2013.08.08. 21:29:29

@¿Qué tapas hay?: Mondjuk ja, nálunk is van ennél meredekebb nagyvasút, a Brenner simán 33 ezrelékes majdnem végig, a Bernina meg 60 ezrelék fölötti, és mégsem fogas. Inkább az a jelentősége, hogy 25 ezreléken egy nehéz gyorsvonatot még egy géppel tudnak továbbítani, és a legtöbb teher is elmegy, mégha néha lassabban is, egy hattengelyes 461-es Csaurusszal, nem nagyon kell előfogat. Ami persze a sok hágó miatt gyakorlatilag folyamatos előfogatot jelentene, de legalábbis Prijepolje és Podgorica között.

¿Qué tapas hay? 2013.08.08. 22:48:21

@Benbe: Épp erre gondoltam. A 25 ezrelék nagyon messze van az adhéziós vontatás fizikai határaitól, hegyipálya tekintetében is legfeljebb közepesnek tekinthető.

portugéza 2013.08.08. 23:14:02

Nagyon jó írás és képek, én nem kifejezett vonatrajongóként, csak egyszerű turistaként olvastam.

Pár éve megjártam a Budapest-Sutomore távot vonattal, szeptember közepén, a magyarországi őszből a montenegrói nyárba átérve, de amikor már nincs nagy hőség. Fantasztikus volt, éjjel a szerb hegyekben fázott az ember, majd ahogy hajnalodott és haladt előre a nap, úgy melegedett az idő, majd már lehetett sütkérezni a napban a vonatablakban. A hegyekből a podgoricai síkságra érve a növényzet is változott, gránátalma és a szinte gyomnövényként növő füge virított úton-útfélen.

Kora hajnalban SRB-MNE határátlépés, alattunk felhőpamacs a völgyben, hihetetlen látvány már az is. Vicces volt, hogy a tényleges montenegrói határt (vagy legalábbis gondolom az volt) fent a dombtetőn, a "semmi közepén" egy kis fülke jelezte, mellette szalutált az idős bakter (?), pocakosan vigyázzba vágva magát a robogó vonat utasainak, sajnálom, hogy nem fényképeztem le.

A montenegrói szakaszon a látvány gyönyörű, kárpótol a végtelen menetidőért. Ráadásul gondoljunk azokra is, akiknek eredeti kiindulóállomása nem Budapest. (Tragikomikus, hogy Baranyából mennyire nehézkes a vonat/busz tömegközlekedés a keleti ex-jugó országok felé, bár a szlovén tengerpart sem kismiska Pécsről, de akárcsak Eszékre is kifejezetten kihívás autó nélkül eljutni. És a Balkán kapujaként futtatják a várost... ami inkább Szegedre illik szerintem.)

Nem tudtam, hogy egy mozdony viszi végig az Avalát, Szabadkán lecsatolták a (Budapest-Bar közvetlen) kocsinkat, tologatták, ill. az egész vonat mozaikszerűen állt össze, egyfajta patch work-ként, Belgrádban is sakkoztak a kocsikkal, onnan még akkoriban Szaloniki felé is ment egy kocsi. Több hosszabb megálláskor is nagyon-nagyon alaposan kocogtatták a kerekeket, gondolom értő füleknek sok infót hordoz a fém kongása a kerekek és a fékek (?) állapotáról.

A MÁV közvetlen tengerparti kocsija 30 éves és annak megfelelő állapotú volt, de a többi sem lógott ki a sorból. Egyetlen előnye volt, hogy az ember Budapesten felszállt és a tengerparton szállt le. Aki először utazik arrafelé, ill. ha nem akar a csomagok cipelésével bajlódni (pl. idősebbek), annak ez ideális.

Az utolsó előtti állomáson szálltam le, Sutomoréban, ez már a tengerparton van, elsőre kicsit Balaton-fílingje van az egész állomásnak, de engem megfogott.

A fenti, bari tengerparti képet gondolom nehéz volt úgy elkészíteni, hogy ne lógjanak bele balról az olajfinomító tartályai, ill. az ipari, és hadikikötő. Bar kivételes abból a szempontból, hogy az óvárosa nem közvetlenül a parton van. A pár kilométerre lévő Sutomoréba érdemes menni fürdőzni, a részben homokos városi strandon kívül Barral ellentétes irányban, a dombon túl is vannak még strandok, nem beszélve a környező településekről.

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.08.08. 23:25:47

@Gyurma73: Azt nem tudom, de az 59-es villamos szerelvénye 40 tonnás és mind a 8 tengelye hajtott (összesen így 8x45 kW). Ellenben itt pl. egy gyorsvonat 8-10 kocsi, és 1 gép húzza, mások a fizikai erőviszonyok, még ha 5000 kW-os a vonógép, akkor is van a mozdony mögött 450 tonna holtteher, ami nem magát gyorsítja, hanem húzni kell azt.

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.08.08. 23:27:55

@¿Qué tapas hay?: Rövid szakaszokon ennél nagyobb emelkedést is le lehet győzni adhéziós vasúttal, de tartós (itt több 10 km-ről beszélünk) emelkedést normál üzemvitel mellett (figyelembe véve a járművek és a pálya amortizációját is a fizikai erőhatások miatt) nem célszerű 25-26 ezreléknél meredekebbre építeni.

¿Qué tapas hay? 2013.08.09. 00:42:27

@Gyurma73: 53‰, de a legmeredekebb budapesti közúti vasútvonal-szakasz az Alkotás utcai, a Márvány utcától a Csörsz utca felé, emlékeim szerint 62‰.

@biciklis bakter: a pályaigénybevételtől eltekintve, vontatási mechanikai alapon hadd vitatkozzak ezzel. A 25‰ emelkedés mellett tegyük az egyéb járulékos pályaellenállásokkal együtt 30-as terhelési szakaszba ezt a vonalszakaszt. A 8-10 gyorsvonati kocsi (számoljunk a legnehezebbekkel, mondjuk 54 t kocsinként) 432-540 t vontatott elegytömeg. Vegyünk egy lassúra áttételezett 630-ast, 3575 kW gépezeti teljesítménnyel, 60 km/h alapsebességen a vontatható elegytömeg 30-as terhelési szakaszon kb. 450 t, egy 6400 kW-os 470-es esetében 86 km/h alapsebességen 640 t. (persze ezt nem számoltam ki analitikusan ilyen késő este, csak extrapoláltam, de nagyságrendjében helyes értékek, már amennyiben jól emlékszem a Taurus kritikus sebességére).

felician 2013.08.09. 01:30:11

Mi egyszer visszafele 8 órát (!) késtünk. Felsővezeték szakadás volt. A szerbek/montenegróiak nem nagyon idegeskedtek, kiültek a másik sínre piknikezni (ezek szerint állomás közelében voltunk). Még pont volt egy volt egy utolsó vonat Szegedre, onnan meg Pestre.

gigabursch 2013.08.09. 07:18:14

Nagyon szép írás és sok jó komment.

Köszönöm.

Ki kéne próbálni.

faszén 2013.08.09. 07:28:06

Gratulálok!
Nagyon szép és élvezetes.
Csak ne legyen valami baj, szigorú műszaki ellenőrzés kell.
Mint a szigorúan ellenőrzött vonatokban, ahol az állomásfőnök pöcsételéssel foglalta el az idejét.
Tehát, aszondom:
Pazi na vigyázz !!!

kewcheg 2013.08.09. 08:45:58

Néha kicsit bámulom őket.99-ben szarrá bombázta a nato, és minthe mi se történt volna-jó autópálya nem nagyon van, de az utak tökéletesek, Szerbiában sűrű a benzinkúthálózat és nem nagyon látszik elmaradottabnak mint egy észak borsodi régió.(az utak jobbak annál)

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.08.09. 09:22:57

@Etilcsoport: A szerb vasút honlapja szerint a mozdony 1 tengellyel siklott, 3 óra alatt visszaemelték, és aznap helyreállt a közlekedés. www.zeleznicesrbije.com/system/sr-latin/home/newsplus/viewsingle/_params/newsplus_news_id/44399.html

Mistral1011 2013.08.09. 09:28:46

Gyönyörű!
És bizony én jártam arra az építés idején (olyan 71-72 körül lehetett)! Bar-ban nyaraltunk egy hetet... De akkor még Titograd meg Titovo Uzice volt arrafelé. Csak kukkoltam ki a kocsiból, hogy ott fölöttünk az vasút a hegyoldalban.

Benbe · http://www.benbe.hu 2013.08.09. 10:40:04

@Mistral1011: Van egy nagyon nosztalgikus útmérnök arrafelé, mert az összes főúton az útirányokat jelző táblákra (a legújabbakra is) "Titovo Užice" feliratot fóliáznak. :D

TetraB 2013.08.09. 10:49:23

nemrég jártunk ott, igaz kocsival, de jópárszor láttam a síneket és meg is fordult a fejemben, hogy egyszer gyerekek nélkül vissza kéne térni vonatozni és persze Durmitort megnézni, mert az kimaradt. A Skodra tónál is megfordultunk, a síneken másztunk át fotózni, ott legalább gondolom a vonat mehet kicsit gyorsabban-egyenesen végre.
Bar partjára mi le sem mentünk, megnéztük kicsit beljebb a várat és az olajfákat, aztán vissza a bázisra, Kotorba.
köszi a fotókat, jó volt újra ott lenni egy kicsit, egyik legszebb ország ahol valaha jártam.

TetraB 2013.08.09. 10:51:41

egyébként a neved "biciklis bakter" arra is utal, hogy bringázni is szeretsz? csak eszembe jutott, hogy nem kevésszer láttam bringásokat a montenegrói hegyekben, minden tiszteletem az övéké, ebben a brutális melegben ilyen emelkedőkön... azt hiszem, ez már kimarad, épp elég volt kocsival szerpentinezni, visszafelél Durmitor mellett mentünk sárga úton egy víztározó és egy folyó kanyonjában (a Tarával párhuzamosan) és nekem bőven elég volt :)

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.08.09. 12:31:10

@TetraB: Igen, szeretek bringázni is, csak sajnos az utóbbi időben nagyon kevés időm volt gyakorolni. :(
süti beállítások módosítása