Hova megy ez a vonat?

Elhagyott pályaudvarból természetvédelmi terület – a berlini Südgelände

2014. február 11. Szerző: feketén villogó térközjelző

A természet visszahódítja azt, amire az emberiségnek nincs szüksége. Szóba jöhet-e Rákosrendező, vagy a ferencvárosi rendező (f)elhagyott része, mint természetvédelmi terület? Erre nézünk ma külföldi példát.

A II. világháború után a nyugat-berlini rész vasúti közlekedése és vasúti infrastruktúrája is jelentősen átalakult. Egyrészt a háború közvetlen romboló hatása, másrészt pedig a bezártság és a korábban - mind a pálya, mind a karbantartás vonatkozásában - kiépített vasúti kapacitás szükségtelensége miatt vasúti területek kerültek használaton kívülre.

004 bejárat.jpg

A főbejárat a gyorsvasút Priesterweg megállója mellett található

A német (fő)városban rengeteg kiszolgáló épület lebontásra került, egy pár (Hamburger Bahnhof - múzeum) egyéb módon lett hasznosítva, egyesek a műemlékvédelemnek köszönhetően megúszták a bontást, mások (LehrterStadtbahnhof kontra Hauptbahnhof) pedig pont az újkori fejlesztések miatt tűntek el.

A vasúti szempontból elhagyott, természetvédelmi szempontból ezáltal viszont kiemelkedő terület az AnhalterBahn (1841) és a DresdenerBahn (1875) pályája mellett helyezkedik el. A két vasút elágazását vasbeton bújtatóművel oldották meg, a parkban ez is látható.

008.jpg

A bújtatómű alulról. A parkban pedáns tisztaság van …

A világháború után, 1952. május 18-án végleg megszűnt az Anhalter(Dresdener) Bahnhof, az állomáshoz vezető távolsági forgalmat lebonyolító vágányokat elbontották, ezzel együtt a tempelhofi rendező pályaudvar nyugati része is megszűnt. A pályaudvar keleti fele részben megtartásra került, innen lehetett elérni a DR (Deutsche Reichsbahn) „Brückenmeisterei West” telephelyét, azaz a nyugati hídmérnökséget.

Az 1970-es években felmerült ötlet szerint a területen ismét teherpályaudvar épült volna, de a tervet 1989-ben végleg elvetették.

009.jpg

...de a graffitisekre is gondoltak.

Az elmúlt évtizedek során a terület karbantartása elmaradt, surják, bokrok, fák nőttek ki, állatok költöztek az elhagyott területre. 1993-ban a DR végleg lemondott a terület hasznosításáról.

A német egyesítés után a jogutód DB (Deutsche Bahn) 1995-ben a területet átengedte Berlinnek, cserébe a belvárosban végrehajtott nagyléptékű vasúti fejlesztésekkel igénybe vett telkek zöldfelület kiegyenlítésére.

Értjük ezt külső szemlélőként? Belső zöld felületekért olajjal, szénnel és egyébbel szennyezett külvárosi területet? Bombaüzlet!

010.jpg

A gyalogút kitérőbe van állítva

Az átadással együtt járt az 1,8 millió német márka is, amelyet a területen létrehozandó természetvédelmi park, a ma ismert nevén „Natur-ParkSüdgelände” kialakítására költöttek.

Miért is jelentős egy volt ipari terület a természetvédelem szempontjából?

A vasúti funkció felhagyásával a két vasút közötti területen háborítatlanul élhetnek az állatok, a kialakult talajtakarót nem háborgatja senki, az évtizedek alatt megnőtt fák között élet virul. A területen 49 madárfaj, 366 páfrány- és virágos növényfaj, 49 gombafaj, 57 pókfaj és 95 méhfaj regisztrálása történt meg, ezek közül nem kevés amúgy veszélyeztetett, természetes előfordulási helyein is alig látható.

011.jpg

A bújtatómű másik oldala. Lenne ötletünk, hova építsenek ilyet idehaza!

A korábbi vasúti létesítmények egy része látható a mai napig, a fű között kivehető a rendező pályaudvar sínhálózata, de megvan a DresdenerBahn és az AnhalterBahn szintmentes keresztezését biztosító vasbeton hídrendszer is. Láthatunk még erdőben tolópadot, gombával borított kitérőt és feketén villogó térközjelzőben ücsörgő madarat is.

Messziről látszik az 50 méter magas víztorony, az erdőben felkutatható egy 1940-ben gyártott gőzmozdony és egy fordítókorong is. Az egykori szerelőcsarnokban kiállításokat rendeznek, járműveket tárolnak.

A teljes park két körtúra keretében sétálható be, az út során sok helyen lábakon álló acél járdarendszer védi a föld szintjén élő növények, állatok nyugalmát, az útról való letérés szigorúan tilos.

A park két irányból közelíthető meg: egyrészt a gyorsvasút (S2, S25) Priesterweg megállójából másrészt délen a Prellerwegről nyíló, egykori vasúti hidak közötti bejáraton keresztül. A belépő – becsületkassza alapon – 1 euró, melyet automatánál fizethetünk meg.

014.jpg

Információs anyagok, kiállítások, meghívók…

Három órát töltöttem el a 18 hektáros területen, előtanulmányaim alapján nem számítottam ennyire. Ha azt is hozzáteszem, hogy – utólag összegezve a látottakat – maradt még látnivaló, akkor a park megtekintése könnyen lehet akár öt órás elfoglaltság is. A nyári 35 fokos hőségben egyébként kellemes kikapcsolódást nyújtott a park bejárása.

Vasutas férj biológus feleséggel, vagy pont fordítva? Természetjáró fotós inkább műszaki érdekeltségű párral megáldva? Itt mindenki megtalálja az érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságot!

015.jpg

A hídmérnökség irodaépülete

021.jpg

A víztorony önmagában is robosztus építmény

 

024.jpg

Ilyen volt 1935-ben fénykorában a rendező. A kis fordítókoronggal még találkozunk. Napi átlag 69 mozdony szolgálta ki Németország legnagyobb rendező pályaudvarát.

 

025.jpg

Balra az AnhalterBahn / DresdenerBahn új elágazó műtárgya, előre megépítve, egyelőre munka nélkül

 

027.jpg

Szobrok acélból – acélszobrok

 

028.jpg

Fő az egyensúly és a nyugalom – 1995 óta mindkettő jelen van

 

034.jpg

Mit rejt az erdő mélye? Természetesen gőzmozdonyt 1940-ből. Az „elhelyezése” a természet közeli állapotokhoz egy kicsit „mű”, de ennyi az összes ércelődésem

 

041.jpg

A korábbi képen látható fordítókorong. Ordít, hogy nincs munkája.

 

047.jpg

Könnyen el lehet tévedni, ha kitérőbe megyünk

 

048.jpg

Újabb teherkocsi alussza örök álmát, vagy csak tárolják? (Nálunk utóbbira szavaznék…)

 

061.jpg

Valamitől 2,1 kilométerre vagyunk, vagy voltunk?

 

062.jpg

Itt új fogalmat nyer a sínmező

 

064.jpg

Kezdődik a természetvédelmi terület

 

067.jpg

Kiépített ösvényen vezet az út

 

070.jpg

Sínerdő és sínmező találkozása

 

071.jpg

Kis kitérő a napozni és pihenni vágyóknak

 

077.jpg

Veszélyeztetett fajok – no, nem a közlekedés által.

078.jpg

Kilátó a magasban

 

083.jpg

Átköltés: tikkadt nyájak legelésznek rajta…

 

085.jpg

Ahol a fának van több joga

 

094.jpg

A másik bújtatómű a graffitisek otthona

 

099.jpg

Talán egy tolatásjelző napozik nyugodtan?

 

109.jpg

Ezt már láttuk a másik oldalról, bezárult a nagy kör

 

111.jpg

Ledőlök egy picit…

 

131.jpg

A másik útvonal a csarnok és a Prellerweg között vezet, először is egy vízdaruba ütközünk…

 

135.jpg

Meg egy volt jelzőbe. Albérlet madárnak kiadó.

További információ és térkép:

http://www.bi-suedgelaende.de/html/lage.html

Ezen az 1931-es térképen is jól látható az eredeti kialakítás.

http://www.bahnstatistik.de/Gleisplan/Tfr_1931.gif

Az északi (graffitis) bújtatómű a két távolsági vasutat szolgálta, a déli (park bejáratánál) a teherpályaudvar megközelítését. Vágányhálózat 1947-ből.

Térkép 1955-ből, erről már hiányzik a DresdenerFernbahn:

Látkép a víztoronyból

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr445808499

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hírcsokor 2014 február 18. 2014.02.18. 09:10:56

A sok tennivaló miatt kicsit megkésve érkezik a hírválogatás, de így legalább tartalmasabb lett!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NAR 2014.02.11. 14:10:04

Ez nagyon jól néz ki.

OkoskaTo:rp 2014.02.11. 17:16:44

1. A Rákosrendezővel már réges-rég kezdeni kellett volna valamit. Túl értékes terület, túl jó helyen ahhoz, hogy az állam (a legjobb gazda, ugyebár, azért államosítanak mindent, nem?) hagyja továbbra is rothadni. Mondjuk átköltöztethették volna oda a Vidámparkot, lehetne ott a múzeumi agynegyed a Városliget beépítése helyett, de akár "sima" közpark is.

2. Nálunk a használatban levő vasútállomások is ótvarabbul néznek ki, mint németéknél az elhagyottak. Pl. a zuglói peron végén térdig-combig ér a gazos.

Albrecht Ens 2014.02.11. 17:56:23

Úgy gondolom ennyi értékes vas őrizetlenül nálunk nem maradna a földben.
Jó volt a poszt!

housemd 2014.02.11. 22:48:01

hú, klassz poszt volt, köszi. itt még nem jártam, de a Ruhr-vidéken, konkrétan Essenben a Zollverein-aknánál láttam hasonló, parkosított egykori vasutat... most saját képet hirtelen nem tudok idebűvölni, de kb így néz ki,
pl.:www.mai-nrw.de/uploads/pics/ZecheZollverein.jpg

Mdavid89 · http://iranynewyork.hu 2014.02.11. 22:57:52

Basszus, ez de jó.

Van némi rokonság a manhattani High Line Parkkal. Annyi legalábbis mindenképp, hogy ott is előbukkannak az öreg sínek az ösvényeken: 548oranewyorkban.blog.hu/2011/11/16/acellabakon_allo_oazis_manhattan_folott

Lady Ann 2014.02.12. 09:33:56

@OkoskaTo:rp: Magyarország tele van olyan helyekkel, amiből csodákat lehetne építeni. Jól esik álmodozni.

@Albrecht Ens: :D

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2014.02.13. 15:44:08

Münchenben is van egy hasonló elhagyatott állomás. Itt még egyelőre csak tervezik, hogy parkká alakítsák a területet. Én jártam ott, igaz "tilosban", elméletileg nem látogatható!

vonattal-termeszetesen.blog.hu/2013/05/28/elveszett_sinek_nyomaban_a_regi_muncheni_teherpalyaudvar
süti beállítások módosítása