Hova megy ez a vonat?

Menetrendjobbítás - Mi a helyzet a Dél-Dunántúlon?

2014. június 03. Szerző: Laptoptáskás Ügynök

A helyenként ütemes, helyenként kínálati jelleget mutató magyar vasúti menetrenddel kapcsolatban készek vagyunk elismerni, hogy több részletében elég jól sikerült. Az „elég jól” két dolgot jelent: egyrészt valószínűleg lehet jobbat is, másrészt a jó menetrend próbája a napi gyakorlat, amely során kiderülhet, hogy a papíron jól mutató megoldás a valóságban nem szolgálja az utasokat. Ilyen alaphangulatban vizsgálunk meg minden kedden egy-egy vonalcsoportot, arra keresve a választ, hogy az infrastruktúra ismert korlátai között, szintén nagyjából adott járműállománnyal tudunk-e szebb, jobb, tarthatóbb menetrendet alkotni, avagy másokhoz hasonlóan nálunk is megáll a tudomány a mostani időadatok szépítgetésénél. Az elméleti bevezető, és az ország északkeleti, majd keleti részének tanulmányozása után keljünk át a Dunán, és ott is irány dél!

DSCF12398.JPG

Sárbogárd mindenféle vonatokkal a pókban, 2007-ben.

A legfontosabb fővonalaink közül a pécsi sokszor tartozott már az utolsók közé, annak minden előnyével, és hátrányával együtt. A vasút a baranyai megyeszékhelyre először Nagykanizsa felől ért el (Déli Vasút), a budapesti összeköttetésre még közel másfél évtizedet kellett várni, és akkor is "csak" a zágrábi fővonal leágazásaként szerepelt a rendszerben ez a vasútvonal. Ugyanígy a 70-es évek folyamán megvalósult fővonali átépítésekből (54 kg/fm-es sínrendszer, betonaljak, D55 biztosítóberendezések) is az utolsók között részesült, és a fővonali villamosításokban is Pécs volt az utolsó 100 ezer lakos fölötti város, ahonnan a Budapestre közlekedő vonat végig villanyhajtással mehetett (a drót a 80-as évek folyamán épült ki, és csak 1988-ra lett teljesen kész). A kétvágányúsításból is csak az elővárosi szakasz vette ki a részét, máshol még szűk keresztmetszetek feloldására sem épültek kisebb kétvágányú szakaszok. Igaz, a vonal csekély nemzetközi teher- és pláne személyforgalmával ez a tényező még jól magyarázható - főleg, hogy az utóbbiban most is van alternatív útvonal a horvátok irányába.

A megkésettségnek viszont ilyen helyzetekben egyértelmű előnye, hogy a lerohadására még kevesebb idő volt: a Kapos-völgyi szakaszt leszámítva - ahol az alépítményi problémák ismertek - lényegesen több a tervezett 120 km/h-val járható szakasz a pályában, mint például Miskolc felé, valamint kifejezetten elavult biztosítóberendezések sem jellemzik úgy a vonalat, mint például a 100-as vonalat, ahol az EU-s fejlesztés egyik fő oka (meg mellesleg az állomási lassújeleké is) ez volt.

DSCF0218.JPG

A felsővezeték ellenére joggal érezhetjük a 41-es vonalon, hogy nem is nagyvasúton utazunk...

A menetrend itt a keleti országrészben megismertekhez képest sokkal átmenetesebb volt: az 1994-ben megjelenő IC-k fokozatosan szorították ki a klasszikus gyorsvonatokat, és már az ezredforduló környékére beállt egy - legalábbis dunántúli mércével mérve - kínálati stílusú IC-közlekedés, ami az 1-es vonal nemzetközi kötöttségei miatt (a Keleti-Kelenföld szakaszt kellett közösen használni, miután a pécsi IC-k állomása átkerült a Déliből) ütemes jellegűvé fejlődött. Az IC-k térnyerése viszont azzal a következménnyel járt, hogy a még tolerálható, tehát a lovaskocsinál értékelhetően gyorsabb és kényelmesebb eljutásért pót- és helyjegyfizetési kötelezettség társult, azaz az IC-k szép kihasználtsága a sok kényszerutas miatt kissé csalóka volt a valódi kereslet szempontjából (pontosabban az itteni utazóközönség ár- és keresletrugalmassága valószínűleg nagyobb a vasúton utazók átlagánál). Eleinte még akadt egy-két gyorsvonat is, de a 2009-es évre aztán a teljes 40-es vonal ütemes struktúrát kapott, meghagyva benne a közvetlen kaposvári eljutást, a Somogy IC-t (pontosabban néha expresszt), de emellett csak pécsi IC maradt kétóránként és személyvonat hasonló sűrűséggel. A kaposvári vonat később pécsi stokkal egészült ki, azaz csúcsidőben adódik van még egy eljutás a Budapest-Pécs viszonylaton is, valamint egy évvel később a mindennapi közvetlen (de szintén csak 1 pár) Bp-Szekszárd-Baja IC is kinőtt a földből a vasárnapi csak pesti irányú rokona mellé, és a kétórás ütemre gyúrt személyvonatok némelyike sebesvonattá avanzsálva meghosszabbodott Pusztaszabolcstól Budapest Déli-ig - ezen a szakaszon már csak két helyen megállva.

DSCF2585.JPG

Rétszilas: kereszt és csatlakozás sebesvonatokkal

Ezzel a sebesvonattal kezdeném egyben a menetrendi struktúra problémáinak bemutatását is: bizonyos településeknek ez tényleg adott érdemi fejlesztést, mert nem esnek azért túl messze a pusztaszabolcsi "zónahatártól", és így a helyreállt közvetlen fővárosi kapcsolatra nemcsak igény volt, de még menetidő-előnnyel is szolgált (erre jó példa Simontornya, Pincehely, Keszőhidegkút-Gyönk meg esetleg még Tolnanémedi... de pont emiatt egyébként a pincehelyi IC-megállás közel sem adott akkor löketet az utasszámnak, mint amekkorát reméltek tőle), de a távolabbi, korábban gyorsvonattal kiszolgált helyeknek már csak a közvetlen pesti vonat illúzióját tudta megadni, megfelelő alternatívát kevésbé. Ezeknek egy részét az IC-megállás megoldja (pl. Sásd - kérdés viszont, hogy erre mennyi szükség van még komlói csatlakozások hiányában), egy részét nem (pl. Szakály-Hőgyész). A Pusztaszabolcs és Sárbogárd közti települések pedig bizonyos szempontból ugyan nyertek (a zónázó-szerű vonattal a menetidő javult), más szempontból pedig vesztettek (nosztalgiával gondolhatnak az ütemesség előtti időkre, amikor napközben többnyire durván óránként volt Bp-Sárbogárd személyvonat, azaz Bogárd töltötte be azt az elővárosi fordító-szerepet, amit most Pusztaszabolcs - nyilván persze Dunaújváros kárára, ahova kevesebb volt a közvetlen vonat.

A gyorsvonati pótjegy sok helyen durván belerondított a rendszer működésébe, ez alól ez a vonalcsoport sem volt kivétel: a kétórás ütem egy része drágább lett, pedig ugyanolyan kocsikkal, részmenetidőkkel, megállási renddel közlekedik Pusztaszabolcson túl, és a tolnai, baranyai helyközi utasoknak elvileg igazán mindegy lenne, hogy Budapest vagy Pusztaszabolcs az általuk meg sem közelített végállomás. Ezzel az amúgy is gyengén muzsikáló sebesek végleg a kihalás szélére kerültek, amivel nyilván néhány újabb vesztese lesz csak az átszervezésnek, néminemű üzemanyag-megtakarítás mellett. Van-e más alternatívája a vonalnak, meg lehet-e oldani a mainál is a problémákat. Azért megpróbálnék egy koncepciófélét összehozni.

DSCF5329.JPG

InterCity Pécsett

A fentiek mellett probléma a pécsi IC utasszámának folyamatos lemorzsolódása is: az autópálya megépülése vonzóvá tette a személyautós - meg az autóbuszos - közlekedést annyira, hogy a potenciális utasok egy része már vagy a menetidővel, vagy a kínálattal (azaz az eljutás időbeli szabadságával) már jellemzően elégedetlen. Egyszóval a mai rendszerrel majdnem csak a "senkinek se jó" szituációba sikerült keveredni. Az IC problémáinak feloldására a pályafelújítás, még ha elkezdődne is, csak évek múlva jelentene valamilyen megoldást. Így adódik a másik: lehet-e az utasok megtartása érdekében bővíteni a kínálatot?

Mivel a vonal nagyja egyvágányú, lehetőség nincsen túl sok. Adódik azonban az IC-k duplájára sűrítése, de eltérő megállási renddel. A mai IC időfekvéseiben adható egy, a mainál is kb. 10 perccel gyorsabb járat kétóránként azzal, hogy a pincehelyi megállás elhagyásával a dombóvári kereszt visszakerül Sásdra (ennyi pálya-rendberakást a rendszerhez mindenképp produkálni kell tudni Szakály-Hőgyész és Dombóvár között, ám ez a rendszertől függetlenül is lassan égetően sürgőssé válik amúgy is). Ezt a pár perc menetidő-nyereséget a másik IC is élvezheti majd. Ez Sárbogárdig együtt halad a másikkal, órás ütemet adva ezen a szakaszon, egymással óra 30 körül még a kétvágányú szakaszon találkozva. Utána ez a vonat megadhatja a régebben gyorsvonattal kiszolgált állomások kapcsolatait: Simontornya, Pincehely, Keszőhidegkút-Gyönk (ide esne a következő kereszt 30 körül), és Szakály-Hőgyész. Így is leérhet egészre Dombóvárra önmagával keresztezni. Dombóvár után megint nem tűnik indokoltnak a mai IC-megállásoknál több pontot távolsági vonattal kiszolgálni (a régi gyorsok többnyire itt már vagy mindenütt megálltak, vagy a mai IC-megállásokat vették csak, plusz esetleg Bükkösdöt, de ennek távolsági forgalma amúgy elhanyagolható). Ahhoz viszont, hogy a következő, különböző fajta IC-k keresztje jó helyre essen (indokolt megálláshoz, esetleg csatlakozásokhoz) Szentlőrinc tűnik célszerűnek, de ehhez a lassabb vonatnak jó 10-12 percet el kell útközben dobni (így a kereszt egyik órában 40, másikban 20 körül lesz). Ezt legcélszerűbb Dombóváron megtenni, így stokkozhat Kaposvár felé és felől, akár kétóránként (aztán hogy ezekből mennyi lesz a továbbmenős horvát nemzetközi, az más kérdés...).

40_páros.jpg

 

40_páratlan.jpg

Ezzel az IC-struktúrával jópár legyet lehet ütni egyszerre: kínálatiság bővítése (igaz a vonatok felénél a mainál is közel negyed órával hosszabb menetidővel), közvetlen kaposvári vonat kétóránként, valamint a köztes megállások is a mainál méltányosabb megosztásban kapnak távolsági vonatot, minden, vagy minden második órában. Az már egy jó kérdés, hogy érdemes-e ezeken az IC-ken (vagy legalább a lassabbik fajtán) a hibrid megoldást alkalmazni, és ha igen, milyen kocsiarányokkal az IC és a gyorsvonati rész között. Az azonban egyértelmű, hogy ez szükségtelenné teszi a mostani sebesvonatos erőlködést. Sőt! Megkockáztatom azt is, hogy a Sárbogárd-Dombóvár szakaszon a személyvonatok egy részét is, azaz a túlszolgáltatás megakadályozása érdekében ezeknek a tiszta kétórás ütemes menetrendjéből lehet feláldozni, és a kínálatot egy, főleg a csúcsidőszakokat lefedő 5-6 pár vonatra csökkenteni, hiszen ezek immár csak a kisebb forgalmú megállásokban szerepelnek majd egyedüli elérhető vonatnemként. Egyszóval a személyvonat legyen személyvonat, a pótló funkciókat vonjuk el tőle!

Külön kérdés lehet még a szekszárdi vonatok helyzete, helyzetük kissé hasonlatos a korábban már érintett salgótarjániak témaköréhez, annyi különbséggel, hogy itt az autópályás busszal szemben kisebb a menetidő-hátrány. Az örök dilemma itt az, hogy a szekszárdi (és környéki, no meg a bajai) utasok mivel járnak jobban: közvetlen vonatokkal, utóbbi esetben netán kevesebb megállással és némiképp rövidebb menetidővel, vagy pedig flottul működő átszállással, de így nagyobb vonatgyakorisággal. A 2012-es belerondítás a kínálatba enyhült ugyan, de az ütem még nem állt vissza. A kérdés, hogy mivel álljon vissza: a Gemenc IC mintájára lehet akár kétóránként is IC-t hozni erre, de ezzel az amúgy is ritkított megállási rendű 46-os vonalon további megállók potenciális utasait veszthetjük el. Az utóbbi években itt megszűnt szinte minden olyan kismegálló, aminek nem volt érdemi utasforgalma, a többi bezárása már kockázatosabb (Fácánkert a kedvencem, ahova pont a jó vasúti kiszolgálás miatt alig van busz, és az is csak munkanapokon és csak Tolnáról). Ha viszont a közvetlen pesti vonat is megáll minden mai megállón, abból lényegesen jobb menetrend nem lesz, esetleg pár perc menetidő-nyereség, ezzel egy-egy állomással arrébb tehető keresztek (ami azért egész szép megtakarítást adhat a végére). A másik lehetőség, hogy ha egyszer Sárbogárdon minden egészkor lesz már valamilyen IC, akkor itt is lehet-e (akár csak Szekszárdig) órásra sűríteni a kínálatot. Ehhez Nagydorog még adja is magát keresztezni fél körül, de onnan csak Tolna jön ki egészre, magyarul a mostani menetidőből minden feszegetés ellenére egy perc sem lesz majd megtakarítható, csak a kínálat növelhető. Nagyon úgy tűnik, hogy valamelyik félmegoldás közül kéne választani itt, melyik legyen inkább szerintetek? És a pécsi struktúra? Jobb lenne így?

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr236223196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2014.06.03. 09:30:41

Komázom ezt a blogot, de ha még egyszer egy sebesvonatot IC-nek neveztek, akkor ez változni fog.

Be kellene végre látni, ami nem IC, azt ne hívjuk annak.

Egyébként jó a struktúra, de ne nevezzük IC-nek.

VT22 2014.06.03. 10:32:01

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

+1. Azt a vonatot, amivel el lehet utazni Keszőhidegkút-Gyönkről Szakály-Hőgyészre, azt ne nevezzük IC-nek.

Thomas a laprugós · http://hovamegyavonat.blog.hu 2014.06.03. 10:59:07

Szekszárd esetében is hasonlóan gondolkodom Salgótarjánhoz: egy egészséges munkamegosztás kellene a buszok és vonatok között. A mostani megállási rendet meg kell tartani, munkanapi sűrítésekkel - Nagydorog vagy pl. Decs felől a vasút korábban is népszerű volt, lévén a Gemenc Volánnak nem volt (és most sincs) megfelelő kínálata.

Távolsági forgalomban az expresszbusz úgyis marad (Mohács, Bonyhád miatt), és a paksi lassújáratok is. A feladat már csak annyi, hogy a sárbogárdi csatlakozás olyan vonatról legyen, ami Budapestről ellentétes órában indul, mint az expresszbusz. Így gyakorlatilag, óránként lehetne Szekszárdra jutni, 2 óra körüli menetidőkkel, úgy hogy a választás lehetősége az eszközök között adott lenne. És a kisebb településeket is így lehetne minden téren (távolsági és regionális forgalomban is) a legszínvonalasabban kiszolgálni.

FrankyLon 2014.06.03. 12:14:59

Ha mar IC, akkor szerintem is a minnel kevesebb megallas es leheto legrovidebb menetido legyen a cel. Cak elmelekedem, konkret szamolgatasok nelkul;

Orankenti IC jo otlet, mi lenne, ha Budapest-Dombovar kozott menne az oras utem, onnan az egyik oraban Pecsre, a masikban Kaposvarra menne az IC. Amikor nincs IC Pecsre, akkor Dombovarrol szemelyvonat menne Pecsre, persze csatalkozva az IC-hez, ami Budapestrol Kaposvarra megy. Igy dombovari atszallassal meglenne a 2 orankenti kapcsolat a kistelepuleseknek. Ha ez a szemelyvonat mondjuk egy hibrid IC stockja Budapestrol, akkor Pecsnek meg is van az orankenti kapcsolata Budapesttel, minden masodik oraban van egy IC annak, akinek a gyorsasag a fontos, es minden 2. oraban van egy sebesvonat az arerzekeny utasoknak. Hasonlokeppen Kaposvar fele is megoldhato a dolog, persze ellentetes orakban, a szemelyvonati resz itt a Pecsi (hibrid) IC stockjakent jonne Dombovarig, illetve menne Dombovarrol.

Dombovar Sarbogard kozott mar kenyesebb a helyzet. Az IC-k megallasat itt is minamlizalni kellene, lehetoleg egyre, ott ahol a kereszt van. Ugy nezne ki a dolog, hogy Sarbogardrol es Dombovarrol is indul egy-egy szemely az IC-k elott, ugy, hogy ezek lehetoleg nagyjabol egy idoben erkezzenek a keresztre kijelolt allomasra, es nehany perccel a szinten ket iranybol egyszerre erkezo IC-kkel. Itt aztan mindenki atszallhat barmelyik masik vonatra, majd elobb kijarnak az IC-k mindket iranyba, utana a szmeleyvonatok. Kerdes, van-e olyan kapacitasu allomas ezen a szakaszon, ahol egy ilyen kereszt/eloztetes lebonyolithato?
A fenti kereszt helyszinetol fuggoen szukseg lehet egy ujabb keresztre Sarbogardnal, szerencsesebb esetben ez mar a ketvaganyu szakaszra esne. Ha ez utobbi a helyzet, el lehet gondolkodni a sarbogardi megallas kihagyasan is, Sarbogard gyorsvonati kiszolgalasat ez esetben ellathatna egy Baja (Szekszard)-Budapest zonazo, amely Sarbogardig osszegyujti Tolnaorszag utasait, majd (gepcsere utan) megallas nelkul robog Budapestig.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2014.06.03. 20:16:24

@FrankyLon:

Első olvasatra sűrű, de másodszorra, lassabban olvasva nekem nagyon bejön az elgondolás.

Kiegészíteném a régi Komárom-Baja álommal, azaz Sárbogárdon is csatlakozna minden mindenhez.

És itt érdemes elgondolkodni: Tolna-Baja felé mi a jobb?
- Ha Budapest Sárbogárd szakaszon túlkinálat jön létre azért, hogy legyen közvetlen ütemes vonat Bp-Tolnaország közt
- Ha csak az erősebb ütemekben van Bp-Tolna közvetlen, a köztes időkben pedig közösperonos átszállásos, de a nagy rendszerbe illeszkedő folyamatos ütemes eljutási lehetőség van.

A Bp-Dunaújváros-Rétszilas-Baja egy torzó, nem erőltetném. (Megvan még egyáltalán?)

FrankyLon 2014.06.04. 00:54:00

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

Tudtommal mar nincs, legutobb tavaly novemberben jartam Dunaujvarosban, akkor csak a nagyjabol utemes Budapest-Dunaujvaros zonazo volt. Azert nagyjabol utemes, mert elmeletileg orankent van, de valojaban itt-ott kimarad egy-egy ora. Nagyreszuk Pusztaszabolcs es Dunaujvarpos kozott nem all meg. Dunaujvarosrol van meg valami Bz-s erolkodes Simontornyara, annak nem tudom milyen a kihasznaltsaga, de szolo Bz motorkocsibol amit lattam kiallni ra nem feltetelezek tul nagy utasszamot.

matteo14 2014.06.04. 07:18:49

@FrankyLon: 8-8 óránként jár(t?) D.újváros—Simontornya/Cece között arra felé vonat. Lenne abban a vonalban is potenciál, csak hagyják megrohadni...

John Doe3 2014.06.04. 09:27:59

Ffm-Düsseldorf 228km (pont olyan kerestem, mint Bp-Pécs). A menetidő ICE-vel 1:42. Nálunk a duplája. Amíg ezek az arányok, miről beszélünk?

FrankyLon 2014.06.04. 10:18:08

@matteo14:

Na ehhez hozza tudok szolni, mert Dunaujvarosban nottem fel. A baj azzal a vonallal, hogy az allomasok nagy resze tavol esik a telepulesektol. Olyan telepulesektol, amelyeknek a buszos osszekottetese nagyon jo Dunaujvarossal, a buszok a belvarosban levo buszpalyudvarra mennek, ahonnan vagy minden seat tavolsagban van, vagy ami nem az elerheto helyi jarattal. Ezzel szemben az vasutallomas a varos szelen van, hacsak az ember nem a tuzeptelepre megy, akkor mindehez buszozni kell. Persze a buszos csatlakozas olyan amilyen, de meg egy taxi sem all a 48 ezres varos vasutallomasa elott. Dunaujvaros kornyeken sokan ingaznak az iparvarosba, nem tudom a vasuti menetrend mennyire biztositja a bejutast a varos ipari uzemeiben alkalmazott 3 muszakos munkarendhez, esetleg a reggel 8-as iskolakezdeshez. Meg ha biztositja is, sok busz elev delrol jon be a varosba, megall tobb helyen a vasmu, papirgyar vagy vasbeton gyar illetve egyeb ipari letesitmenyek kozleben. A vonat talan csak Simontornya, Cece es talan Nagykaracsony eseteben jelenthetne alternativat a buszhoz kepest, de csak az ingazo forgalmat kiszolgalo menetrenddel, normalis autobuszos csatlakozassal a belvaros illetve a deli ipari teruletek fele. A harom telepules osszesitett lakossaga kozel 9000 fo, szoval potencial lenne benne igy is, kerdes, hany ember jar mondjuk Cecerol vagy Simontornyarol Dunaujvarosba?

FrankyLon 2014.06.04. 11:12:18

@John Doe3:

Ezek az osszehasonlitasok azert eleg sutak. En is irhetnek hasonlokat innen a kodos Albionbol, de nem igazan eletszeru osszehasonlitani ezeket az orszagokat. Nagy Britanianak volt gyarmatbirodalma, Magyarorszagnak nem. Nemetorszag megkapta a Marshall segelyt, Magyarorszag nem. A nyugati szovetsegesek ujjaepitettek Nyugat-Nemetorszagot, hiszen a vasfuggony hataran az elsoszamu vedobastya volt, rendben kellett lennie, mig az oroszok leraboltak a kelet europai orszagokat, hogy az NDK rendben legyen, hiszen az volt a kommunista vilag kirakatorszaga.
Mellesleg talalnek olyan roman / szerb / ukran vasutvonalat, ahol ugyanezen a tavon meg a magyarorszaginak is duplaja a menetido, meg a japanok is kirohognek a te masfel ora felletti menetidodet, amikor a shinkaszen ilyen tavot egy ora allatt is megtesz.

Maradjunk annyiban hogy az egyes orszagoknak mas-mas lehetosegeik voltak az irott tortenelem soran es ez ranyomja a belyeget a fejlettsegre, a vasut fejlettsegere is.

Ha kritizalni akarjuk a MAV-ot kritizaljuk azt, ami nehany ezer milliard forint elkoltese nelkul is megvalosithato lenne. Miert nem lehet az adott feltetelekkel normalis menetrendet irni? Lam, mi tobbet is osszehoztunk anelkul hogy egy sincsavart kicsereltunk volna. Kinek az erdeke a human- es gorduloallomany nevetsegeen alacsony kihasznaltsaga? Miert olyanok hoznak forgalmi donteseket, akik egyszeruen szolva hulyek hozza? Egyaltalan miert olyan emberek vannak vezeto pozicioban a MAV-nal, akik nem ertenek hozza? Miert tehet barki azt amit akar az allamvasutnal kovetkezmenyek nelkul? Miert viselkednek ugy egyes alkalamazottak, hogy az felhaborito? Miert tehetik ezt buntetlenul? Miert nem lehet az utaspanaszokat normalisan kivizsgalni es kezelni? Miert nem lehet mar a "hulye utas fogja be, ha utazni akar ugy sincs mas valasztasa" szemleletet kiirtani mar a MAV-tol? Miert lehet a kabellopasbol nemzeti sportot uzni? Miert nincs joga (lehetosege) a MAV-nak megvedni a tulajdonat a rongalasoktol? Mikor fogja a magyar nep ertekelni a feljeszteseket, es nem tonkretenni a felujitott allomasokat olyan sebesseggel, hogy azt aztan semmi nem szarnyalja tul a vilagon?

Ha ezeket a dolgokat rendbe tettek, akkor johet a vaganyepito geplanc.

FrankyLon 2014.06.04. 11:28:55

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

"És itt érdemes elgondolkodni: Tolna-Baja felé mi a jobb?
- Ha Budapest Sárbogárd szakaszon túlkinálat jön létre azért, hogy legyen közvetlen ütemes vonat Bp-Tolnaország közt
- Ha csak az erősebb ütemekben van Bp-Tolna közvetlen, a köztes időkben pedig közösperonos átszállásos, de a nagy rendszerbe illeszkedő folyamatos ütemes eljutási lehetőség van."

HA es amennyiben;
A 2-es villamositasa utan a Desirok egy resze lekerulne a 46-osra (illene, mert Szekszard Salgotarjan mellett az egyetlen megyeszekhely amelynek nincs IC kiszolgalasa), akkor szerintem a masodik valtozat (kozvetlen jarat az erosebb utemben, mas idoszakban atszallasoso kapcsolat) eletszerubb. Ez esetben csak napi nehany vonatpar erejeig kellene a Dezsot drot alatt turaztatni a nagyfaluba, viszont Sarbogardig egesz nap egy minosegi vonatot kapnanak az utasok. Ha az atszallas Sarbogardon IC-re tortenne, akkor Budapestig meglenne a minosegi szolgaltatas egesz nap.

Laptoptáskás Ügynök 2014.06.04. 17:35:43

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: A hangsúly a cikkben a menetrendi struktúrán volt, nem a díjszabáson, vagy a vonatnéven - ezzel együtt jogos a felvetés, az IC, mint olyan rég kinőtte azt a fogalmat, amit valaha jelentett, vagy amit a németeknél jelent. A baj csak az, hogy az Interregiot másra vezették be, a gyorsvonat meg ugyanígy félreértések forrása.

Laptoptáskás Ügynök 2014.06.04. 17:39:27

@FrankyLon: Tolnaország tervezésénél mindig fontos figyelembe venni a Nagydorog-Tolna 24 km-es állomásközt, amely minden túlkínálat gátja lesz előbb-utóbb így, vagy úgy. Kétórás ütemes személy és kétórás ütemes gyors együttélése a vonalon csak szerencsés esetben él meg egymás mellett.

Albu 2014.06.15. 20:46:04

Amíg az illetékesek között vannak olyanok, akiknek „pókiszonyuk” (idéztem) van, meg vonattal sosem járók, és nem értik, miért 27 percnek kell lenni két csomópont között, és miért nem jó a 34, addig nem lesz itt javulás.

cbc 2014.07.18. 00:19:14

Érdekes az elgondolás.
Jómagam 6 évig heti rendszereséggel jártam Bp-Pécs-Bp-et IC-vel, akkor még nem állt meg minden fánál. :-)

A Sásd, K-Gyönk, pincehelyi megállások a vicc kategóriába tartoznak, Dombóváron és Sárbogárdon is alig-alig volt utascsere szerény tapasztalataim alapján. Ezek a települések IC forgalom szempontjából jelentéktelenek.

A vasút Pécs felé árban már egyre kevésbé tud az autópályával versenyezni, két fő esetén pedig végképp nem. Az egyetlen szempont az idő és a kényelem lehet. Ugyanaz a helyzet, mint Szegeden: Budapest közepéről Szeged közepére ajtótól-ajtóig 1:45-1:50 alatt megtehető az út autóval. A személyvonati kocsikkal _elrondított_ IC 2:20 körül megy + még a pályaudvarra odaérni, stb...szóval hogy mondjam: utazóközönségből is van sokfajta. Nem biztos, hogy Tyúkos Mari nénje utazási igényét, aki háromévente megy fel a Bosnyák téri piacra gerberáért IC-vel kell kiszolgálni.
süti beállítások módosítása