Pontosan két évtizeddel ezelőtt már nem lehetett Sopron szeletet kapni a boltokban - amely azonban a sors fintoraként Győrben készült - és a "hűség városának" sörgyára még odabiggyesztette fő terméke mellé azt is, hogy "ászok". Az akkor épp az NB I-ben szereplő Soproni LC-ben feltűnt a későbbi válogatott kapus, Babos Gábor, és a soproni Elzett zár továbbra is kellően bejáratott márkának számított. A vasútállomáson pedig még nyoma sem volt Taurusoknak és zöld-sárga kocsiknak... IC-k helyett még a Lővér és a Ciklámen-Expresszek jelentették a fő összeköttetést Budapesttel. Az 5047-esek még az ÖBB tulajdonában járkáltak Harka irányában - és a vontatási telepen még rengeteg különlegességet tartogatott... ha másért nem, a MÁV-tól szokatlan színük és pályaszámuk miatt. Ki is gondolhatta volna akkor amikor ezt a világot jártam be, hogy nemhogy húsz, de már hét-nyolc évvel később se sokat láthatunk abból, ami a soproni csonkavágányokon állt - még kevesebbet, mint a hazai kisvasutak akkori kínálatából. Ebből a túrából szedtem most össze egy csokorra való képet, néhány utána lévő évvel együtt.
Ez a képsorozat egyben a "felfedezőút" másik résztvevőjének, majd eme birodalom későbbi vezetőjének, Grátzer Ákosnak is emléket állít, aki most augusztus 23-án született 35 éve!
Csapjunk is mindjárt a közepébe: az 1-es számú Rába-Balaton egy Bh-kocsival menetrend szerinti személyvonatként... a végállomása Ebenfurth volt.
A testvére ekkor még nem volt bizottsági kocsi, sőt, a szétvágás réme lebegett fölötte...
A két alumínium-mellékkocsi sem járt már, ez ilyen megzúzott véggel nem is nagyon tudott volna... most már mindkettő Győrben van, miközben vontatóik a Vasúttörténeti Parkban laknak
Szintén a Nosztalgia szárnyai alá került a felváltásnak vett Blauer Blitz helyközi változata vezérlőkocsistul.
Az iparvasúti eredetű M44 313 még az előző tulaj színeiben... mögötte pedig néhány az akkor még szép számú (de sok munkát nem kapó) Szergejek közül
Egy-két gépnek az eredetéről nem nagyon lehetett vitát nyitni...
...de az akkoriban MÁV-os berkekben gyakori átszámozások itt is előfordultak.
A jövőt 1995-ben azonban már ezek a gépek jelentették - akkor, amikor Herkules még csak egy mitológiai figura volt, meg a macska Pif mellett. A háttérben lévő balesetes gép a V43 331
Ez már 1997, amikor Ebenfurth és Bécs felé a Sissik jártak a "hosszú Schlieren"-es ingákkal - akkoriban még az osztrákok számára is a modern és korszerű jármű volt mindkettő, ma pedig a forgalomból kivonás határán egyensúlyoznak - még úgy is, hogy a kocsikat azóta főjavították.
A GySEV a hazai nosztalgiavonatozás úttörője volt, de a '90-es évek közepére már igencsak megcsappant ez a tevékenységük. 2004-ben aztán ez a mozdony Schwechat-ba került a VEF múzeumába...
...a kocsik meg 2000-ben a Vasúttörténeti Parkba. Egy-két évig elő is fordultak néhány különvonatban, de azóta valamelyik külső tárolóvágányon vagy Istvántelken lapulnak elfeledetten.
Sok jármű várta még a nosztalgia-sorsot 1994-ben, de pár évvel később szétvágták ezt a BCmot-ot...
...és ezt az ABb-t is.
A másik "böbéből" már akkor is csak ennyi emlék maradt...
A régi pályafenntartási kiállításból számos sínautó maradt fenn...
...sőt, még sínteherautó is. Félő, hogy nem ezek kerültek a Parkba, hanem a Paksról elhozott járművek...
A néhány évvel később beköszöntött zöld-sárga korszakban már nem sok maradt mindebből - s ki tudja, hogy hamarosan hasonló felhanggal mutatunk-e majd képeket a Szilikről, Bh- és Ap-kocsikról meg még a Dunakeszin modernizált IC-kocsikról. Amennyiben erről is érdekes képeket találunk, ígérjük, hogy nem rejtjük majd el olvasóink elől.
