Hova megy ez a vonat?

Balkán Flexi 3. rész - a macedón vidék és Szkopje

2014. október 30. Szerző: biciklis bakter

Az előző részekben elmeséltem, hogyan jutottunk el Szkopjébe Thesszalonikin át, majd hogyan jutottunk el kalandosan Szkopjéből Ohridba, most pedig innen folytatjuk a macedón vidék bejárását vonattal vissza a főváros felé - de persze az ország másik végén keresztül.

Dscf9754.jpg

Bitola kissé kopott, de hangulatos vasútállomása

Az ohridi pihenőnap után reggel buszra szálltunk és átmentünk a kb. 70 km-re lévő Bitola városába. A 75 ezer lakosú város a régió központja, egész kellemes sétálóutcával, számos mecsettel és öreg görögkeleti templommal, de mindezek ellenére nem kifejezett turistacélpont. Az autópálya nem erre vezet, és a vasúton is csak idáig van forgalom, habár a sínek átvezetnek Görögországba.

Dscf9766.jpg

 Bitola sétálóutcája üzletekkel, éttermekkel, de turista nincs sok

Dscf9774.jpg

 Ez nem egy könyvtár, hanem egy ortodox templom, ami belül gyönyörű, díszes ikonosztáza pedig hatalmas. A torony hiányzik a képről, mert nincs: az építésekor a török uralom alatt nem építhettek templomnak kinéző templomot, ezért egyszerű városi ház kinézetet kellett kialakítani. A belső azonban az egyház belügye volt akkor is, és ott nem spóroltak az arannyal.

Dscf9757.jpg

 Bitolában megtaláltuk a magyar járműgyártás fényesebb időszakának túlélőit is - de lehet hogy mégsem élték túl...

Dscf9761.jpg

A 408-as Kennedy fura lapos rövidebb orráról ismerhető fel, a másik vége felől pont úgy néz ki, mint a többi.

A belvárosi ebéd után körbenéztünk az állomáson is, ahol a kennedyk egy igen ritka válfajára is ráleltünk: a 400-as alsorozat egy működő példányára. Sajnos a mi vonatunk ezúttal nem mozdonyos volt, hanem egy hamvaiból újjáéledt motorvonat, de a 400-as sorozatú gép teher- és személyvonatokon is szolgál még. A legfrissebb hírek szerint jövőre a macedón vasút két villamos és négy dízel motorvonatot vásárol egy kínai gyártótól, így valószínűleg búcsúzunk a mozdonyos vontatástól Macedónia-szerte...

Dscf9778.jpg

Motorvonatunk útra készen Bitolában

Utunk Bitola felől a Crna Reka széles, és kissé száraz, kopár mészkőhegyekkel szegélyezett völgyében vezetett Prilepig. A völgyben kisebb parcellákon szinte kivétel nélkül dohányt termesztettek, közben a falvakban mindenütt szinte minden háznál a dohány szárítására, és feldolgozására szolgáló melléképületek, fóliasátrak sorakoztak. Prilepben egy gőzmozdony állt az utolsó vágányon, de nem tudtuk eldönteni, vajon működőképes volt-e, mindenesetre eléggé egyben volt a gép, és folyó vágányon állt.

Dscf9793.jpg

 Kissé száraz dohányföldek és a háttérben a hegy lábánál Prilep

 

Dscf9795.jpg

Gőzmozdony Prilepben. Vajon működőképes?

Prilep után látványosabb szakasz következett: előbb szép lassan felmászik a vasútvonal a völgy oldalába, majd a völgy végén beér a hegyek közé, ahol egy egészen látványos vonalkifejtéssel (hegyoldalban halad a vonal, majd egy nagy ívvel visszafordul, és a túlsó hegyoldalon halad tovább. Menet közben szinte végig látni, hova megyünk, majd később, hogy honnan jöttünk. Így kígyózik le Bogomilába. Sajnos sokan voltak a vonaton, így fotózásra nem nyílt alkalom az ablakból...

Dscf9807.jpg

Veles felé a mészkőhegyeken át

Bogomila és Veles, a fővonali elágazó-állomás között egy szűkebb folyóvölgyben ereszkedtünk alá, de a domborzati viszonyok miatt ebből a völgyből aztán ki kellett vezetni a vasutat, hogy újabb mészkőrögökön át végül egy nagy S-kanyarral leereszkedhessen Veles állomására.

Dscf9816.jpg

Megérkezett Velesbe a Szkopje-Bitola személyvonat

Valamennyi érintett állomás közül itt, Velesben éreztük magunkat a legkellemetlenebbül. Egyrészt hihetetlenül lepusztult az állomás, annak ellenére, hogy az ország vasúthálózatának gyakorlatilag ez a központja. Macedóniában az összes vonat Szkopjéből indul és oda is érkezik, és itt Velesben ágazik ki a fővonalból a Bitola és a Kočani felé vezető vasútvonal.

Másrészt az állomás messze van a városközponttól, a fővonal is előbb végigmegy a belvároson a folyó mellett, majd kint áll meg. Harmadrészt itt valamiért felülreprezentáltak voltak a deprivált elemek az állomás környékén, és így kellett egy órát várakoznunk.

Dscf9820_s.jpg

Tehervonat Szkopje felől velesben

A bitolai vonatunk tehát továbbment Szkopjébe, de előbb megvárta a szemből érkező bitolai vonatot - amely mozdonyos volt -, majd elment egy tehervonat is, ami azonban megkéstette a mi kočani vonatunkat. Meglepetésre aztán olyan mozdony jött, amelyre nem is számítottunk: egy "Gyuricának" becézett típus, ami jugoszláv gyártmány és alapvetően tolató tehervonati szolgálatra készült. Két egészen jó állapotban lévő gyorsvonati kocsival már indultunk is az ország másik sarka, Kočani felé.

Dscf9824.jpg

Szkopje-Kočani vonat érkezik Velesbe, mégpedig a napi összes...

Első feladat: visszamászni a fennsíkra. Veles a Vardar folyó mély völgyében van, innen mindkét irányban fel kell kapaszkodni a hegyoldalon. Ez gyengécske mozdonyunknak elsőre nehezen is ment, egy megálló után nem nagyon sikerült elindulni az emelkedőben és ívben fekvő megállóból, de aztán az útátjáróban a mozdony alá rugdosott homok segítségével végül sikerült leküzdeni az akadályt.

Dscf9835.jpg

Széles fennsík és kopár hegyek Stip környékén

Míg a Bitola-Veles vasútvonalon azért többnyire a 80 km/h volt a jellemző sebesség, itt 40-50 km/h volt csak. Valószínűleg nem erre volt még tervezve a menetrend, mert a hozott kb. 10 perces késés az út során folyamatosan nőtt fél órára. Ez a vonal is egy nagyobb várost érint közben: az ugyancsak széles fennsíkon egy kis kitérővel kanyarodik le a vasút Štipbe, majd egy 180 fokos fordulat után visszaevickél a Bregalnica folyó szélesebb völgyének oldalába. Ez a folyó bővebb vizű, így a folyó mellett hosszan rizsföldeket csodálhattunk a naplementében.

Dscf9843.jpg

Jellegzetes állomásépület, ami nagyon hasonlít a MÁV típusépülethez, de természetesen nem az

Dscf9850.jpg

Rizsföld és öntözőcsatorna alkonyatkor

Jelentős késéssel értünk Kočaniba, ahol emiatt gyakorlatilag 40 másodpercet időztünk, mivel épp sikerült elcsípni a buszállomásról kikanyarodó szkopjei buszt.

Dscf9859.jpg

Napnyugtára megérkeztünk Kočaniba, egy gyors fotó, és már a buszon ültünk Szkopje felé

A másnapi alvást követően végre körülnéztünk Szkopjében. A várost 1963-ban egy jelentős földrengés gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé, így a városképet a jugoszláv beton- és panelépítészet "remekei" uralják, egy kis klasszikus balkáni óvárost leszámítva. Jelenleg épp fut a "Szkopje 2014" nevű projekt, aminek célja, hogy karaktert adjon a városnak, így hatalmas építkezések vannak, rengeteg szobor, diadalív és historizáló épület hivatott bemutatni a makedón dicsőséget. Ízlések és pofonok, de nekünk tetszettek az új-régi épületek és a kialakuló városkép.

Dscf9914.jpg

Földrengés utáni vasbeton épület, és a modern építkezés munkaterülete Szkopje főterén

Dscf9911.jpg

Macedón (vagy makedón) diadalív

Dscf9918.jpg

Régi kőhíd, ami átvészelte a viszontagságokat

Dscf9927.jpg

Az óvárosban hangulatos üzletek, régi házak és tradícionális csevapozók vannak

Dscf9955.jpg

Kissé....talán....giccses

Dscf9952.jpg

A macedón régészeti múzeum új épülete a Vardar partján

Dscf9916.jpg

Számos új szobor is épült a makedón hódítóknak és királyoknak

A város érdekes színfoltjai a piros emeletes buszok. Első döbbenetünkben a busz bal oldalán kerestük az ajtót, mint Londonban, de közelebbről vizsgálva ezek bizony kínai buszok (valószínűleg angol licenc). Egy ilyennel felmentünk a Szkopje mellett található hegy aljához, ahonnan az új libegő vitt fel bennünket az 1066 m magasan lévő Millenniumi Kereszthez. A hegycsúcsról csodás panoráma nyílik a fővárosra és a környező hegyekre.

Dscf9869.jpg

Nem Angliában vagyunk, hanem Macedóniában.

Dscf9875.jpg

A millenniumi kereszthez felvezető libegő egy kabinja

Dscf9896_S.jpg

A libegő felső végállomása. Minden órában 20 percet üzemel, így van idő körülnézni odafenn...  

Dscf9876.jpg

A kereszt tényleg hatalmas, vasszerkezetű, de épp felújítás alatt állt ottjártunkkor.

Dscf9878.jpg

Kilátás a városra az 1066 méteres csúcsról

Innen azonosítottuk be, hol tolattunk az első nap a vegyesvonattal, és hogy merre megyünk tovább Koszovó felé - amelyről a következő részben lesz szó.

A bejegyzés trackback címe:

http://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr556838947

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

újember · http://vasut.kTeam.hu 2014.10.31. 19:26:06

Pompás, köszönjük ezt is! Bakterhez méltó összeállítás. Némi gördülő fejlesztés azért rájuk fér, nézhetjük majd a kínai csodákat.
Éljen Bitola, tényleg csodaszép. Talán csak jó turisták járnak ott, akik nem feltűnőek ;-) Én kedvet kaptam hozzá.