Egy változó időszámítás előnyei és hátrányai

A tegnapi nap folyamán a sajtóban több helyen is megjelent, hogy eltörölnék az óraátállítást rövidesen, mégpedig úgy, hogy a nyárit hagynánk meg, azaz egy időzónával egyben keletebbre is ugranánk. Az ötlet nem új keletű, az évi két kényelmetlenség pedig igen sokaknak visszatérő zavaró hatás. Még a vasúti menetrendben is kell ilyenkor kombinálni, bizonyos éjszakai járatok és korán induló, vagy későn célba érő peremidős menetek egyszer a semmi közepén dekkolnak egy órát, máskor pedig, ha nem tudnak egy órával előbb indulni, akkor egy óra késéssel közlekednek le. A lépés tehát logikusnak tűnik, de nézzünk bele egy kicsit jobban!

Az év egyik felében egy órával eltolva közlekedik majd?

Az eredeti időszámítás ugyebár a téli volt, a nyárit mintegy száz éve vezették be, azzal az indoklással, hogy amikor hosszú nappalok vannak, egy órával eltolva jobban lehet igazítani a napsütést az emberek kialakult életviteléhez: szerencsés, ha hajnali 3 helyett csak 4-kor kel a nap, hogyha cserébe este 8 helyett 9-ig van világos. Magyarországon megszakításokkal létezett, 1980 óta van folyamatosan. Amióta a lakosság áramfelhasználása egyre kisebb mértékben függ a nappal-éjszaka helyzetétől (háztartási gépek, számítógép, különböző zsebkütyük, légkondik, stb.) a lépés jelentősége csökkent, de még mindig kimutatható az így keletkező megtakarítás is. Az sem mindegy, hogy az emberek már egyre kevésbé élnek "látástól vakulásig", egyre több szabadidős tevékenységet végeznek, amelyek nagy részéhez nem előnyös, ha sötét van.

Zavaró lenne? Annyira nem biztos. Léteznek országok a világon, ahol az országon belül sem egységes, hogy van-e nyári időszámítás, avagy sem (Ausztrália, Kanada és Brazília a legfőbb példák). Akkor miért lenne baj, ha lenne ilyen az EU-ban is, ami még csak nem is ország, csupán államok laza szövetsége? Az ilyen országok közül van, ahol ez ahhoz kötődik, hogy az országban több időzóna használatos és ezek részbeni kiegyenlítésére szolgál, máshol viszont egy időzónán belül is akad ilyesmiben eltérés. Igaz, itt az időszakos időzónahatáron a rendszeres közlekedők száma valószínűleg annyira csekély, hogy nem érinthet túl sokakat a téma - ez pedig jelentős különbség a sűrűn lakott európai területekhez képest.

Előnyök

Érthető a javaslat időzítése is, hiszen az évnek ebben a szakában tűnik fel mindenkinek, hogy télen milyen korán sötétedik. Alátámasztani látszik az elképzelést az is, hogy néhány szomszédos ország egy órával arrébb van, azaz a téli megszüntetésével lényegében hozzájuk lehetne csatlakozni. Mármint télre. Mert nyárra a változtatás nélkül megmaradnánk a mostani pozícióban. Az emberek megspórolnak maguknak évente két kellemetlenséget (a belföldi peremidős vonatok közül azt a kettőt-hármat sem kell majd ezután piszkálni), és télen egy órával tovább van világos. Ezekről a különböző médiumokban már nagyjából volt szó.

Ilyet ugyan már nem fotózunk a jövendő teleken, de nem azért, mert nem lesz sötét...

Hátrányok

Furcsa módon ezekről eddig kevésbé lehetett hallani, pedig ha jobban belegondolunk, vannak bizony szép számmal. Kezdjük mindjárt azzal, hogy ebben egyedüliként törölnénk el a térségünkben az óraátállítást, így az év egyik részében a keleti szomszédokkal, a másikban az összes többivel lennénk szinkronban, viszont mindig a másikkal pedig nem. Most könnyen követhető, hogy a román és az ukrán határon órát kell tekerni, na de mi lenne ezután? Hol itt kell, hol ott. És itt következik az, hogy bárki, aki az országhatárt át akarja lépni, meg kell vizsgálnia mindig külön-külön, hogy éppen nyári- vagy téli időszámítás van-e Európa többi részén, és annak megfelelően végiggondolnia, hogy úti célján mennyi is az idő! Ez viszont már sokkal nagyobb macera, mint évente kétszer áttekerni a mutatót itthon is, és kiderül belőle, hogy nagy tévedés azt hinni, hogy az eltörlés után többé nem kell foglalkozni azzal, hogy milyen időszámítás van. Kell, majdnem mindenkinek, aki külföldre indul.

A másik tévedés az ügyben, hogy ez a külföldre utazók közül legalább annyinak lesz előnyös, mint hátrányos. Vasútbarátokként elsősorban erre a szegmensre van rálátásunk: Magyarországról az utasszámok alapján (amit többé-kevésbé a járatszámok is követnek) az elsődleges külföldi utazási irány vasúton Bécs, a másodlagos pedig Pozsony. Az összes többi jó nagy hézag után következik csak, és még ott is felbukkan Zágráb, Graz, Belgrád, vagy éppen Kassa neve - ha mindezt összeadjuk, még mindig a kijevi, bukaresti, kolozsvári utasok maradnak kisebbségben. Feltételezzük, hogy a többi közlekedési nem sem mutat drasztikusan eltérő arányokat, a legfontosabb tehát az, hogy ezekkel az úti célokkal legyünk szinkronban, a legtöbb magyar erre utazik - és nemcsak utazik, hanem az üzleti és egyéb kapcsolatai is sokszor ezekben az országokban vannak, és ezeknél nem árt, ha egyszerre járnak az órák. Összességében leszögezhető az, hogy aki a téli időszámítás öt hónapjában egynél többször óhajt Ausztriába, Szlovákiába, vagy ezeken túlra utazni bármilyen célból, az többször fog órát átállítani, mint eddig. Ez a Brüsszelbe járkáló politikusokra is vonatkozik.

Ne feledjük, hogy főleg Szlovákia és Ausztria felé, illetve felől, napi szintű ingázás is van. Egy iskolásjáratnál (legyen mondjuk a Szombathely-Felsőőr vonal), ez nem nagy bonyolítás, legfeljebb egy órával később kel itthon a tanuló, cserébe nem kettő, hanem három után ér haza. Rosszabbul járhat egy olyan tanuló, aki mondjuk naponta tart szlovák területről mondjuk Sátoraljaújhelyre: lesz számára megfelelő járat, a "kinti" időszámítás szerint reggel 6:00-6:30 körülre, Tótújhelyig? De hasonló problémával küzdhet meg olyasvalaki is, akit késő esti munkavégzése után dob le egy osztrák szerződéses járat magyar területen: hazaviszi majd őt egy városi busz este fél tizenkettőkor?

Korai órák a székesfehérvári állomásnál: melyik városban mekkora a helyi járati közlekedés üzemideje?

Az ilyen jellegű, "egyszer itt vagyok, egyszer ott vagyok" időkavarás a nemzetközi vonatoknál nagyobb baj, mint elsőre gondolnánk. Az ország vasúti menetrendje sok ponton igazodik másokéhoz, ezután pedig ezt - kivétel nélkül minden szomszéd esetében - úgy kellene csinálni, hogy az egyik időszámításban másik rendszer van, mint a másikban... és itt annak kell engednie, aki külön utakon jár. Ez pedig természetesen kihat a belföldi menetrendre is, tehát még az Ausztriába soha nem járó mosonmagyaróvári, győri utasok is szenvedő alanyai lennének annak, hogy az év egyik részében másik órában jön a railjet, mint a másikban.

Hogy ez nemcsak légből kapott elgondolás, azt jól mutatja a moszkvai vonatoknak az esete is. Néhány éve az oroszok a téli időszámítást törölték el, majd három és fél évre rá arra álltak vissza kizárólagosan - a beloruszok pedig mindkét esetben hűen követték őket. Így miközben a járatok a Bug nyugati partjáig egész évben változatlan menetrenddel járnak, a közép-európai téli időszámítás alatt egy órával később indulnak és érkeznek a széles nyomtávú szakaszon. (A balti országok valamint az Ukrajna és Finnország felé tartó járatoknál meglévő gyakorlatról nincs információnk, de az a gyanúnk, hogy ott meg végig a moszkvai idő érvényesül, és ezért ezek nyáron kerülnek egy órával későbbre.) De itt szó sincs ütemes menetrendről, csak napi egy-két pár vonatról az óraátállítgatós országok felé...

Bolgár fürdősvonat: ironikus, hogy pont abban az évszakban fog majd közlekedni, amikor kellene rajta órát átállítani.

Van a felvetésben még egy hamis látszat, ez pedig a később sötétedés esete. Ez önmagában igaz, de azt ne felejtsük el, hogy ezzel a lépéssel mi nem a Naphoz kerülnénk közelebb, hanem Romániához! Kevésbé bulvárosan szólva a lényeg annyi, hogy a téli napfordulókor már kevesebb, mint kilenc órán át van nálunk világos, és az öt hónap elején is csak tíz óra körüli az első "téli nappal" hossza. A nyárra átállás előtti utolsó téli nappal kicsit kitoltabb, de nem sokkal több ez sem tizenkét óránál. Az ember átlagos ébrenléte viszont 16-17 óra körül alakul, és ebben elég nehéz érdemben variálni (ezt az éjszakai vonatok tervezői tudják a legjobban, igaz, pont a fordítottja, azaz az alvásigény szempontjából). Azaz a téli időszakban nem lesz többet világos, csak később, azaz a mostanság szokásos ébredési időben hajnalodás helyett lehet majd reggelente egy órát sötétben bolyongani. Ez önmagában nem tragédia feltétlenül, de lássuk azt, hogy ez az "amit megnyerünk a réven, elveszítjük a vámon" tipikus esete (bár ezt lehet, hogy mostanában inkább HÉV-vel és MÁV-val kéne mondani...)..

Ellátott Utas megjegyzi, hogy még messzebbre vezet - és talán még inkább parttalanabb is - az a gondolat, hogy jó-e az a "mostanság szokásos ébredési idő". Elmúlt már az a korszak, amikor az emberek a "tyúkokkal feküdnek le" (vagy legalábbis már csak egy másik értelemben van így), egyre többen használják az estét arra, hogy ilyenkor éljék az életüket, akár szórakozással - ehhez igazodnak a színházak, koncertek, és ez számít a TV-ben is "főműsoridőnek" - akár a mindennapi teendők elvégzésével. A legtöbb munkahely, és különösen az oktatási intézmények még mindig nem nagyon tudnak igazodni ehhez a globálisan megváltozott életritmushoz, és úgy gondolják, hogy aki éjjel legény, az nappal is legyen az. A gyerekeket még ágyba lehet korán küldeni, de a kialvatlan, koffeinfüggő felnőtt társadalom elég árulkodó jele annak, hogy a "baglyok" többen lehetnek, mint a "pacsirták" és vagy nem ártana egy későbbi napkeltéhez igazítani az életet, vagy pedig meg kéne hagyni a választás szabadságát mindkét madár számára...

 

Thomas a laprugós blogtárs "pacsirta" kategóriába sorolja magát, így inkább csak az utolsó tagmondattal ért egyet, majd szintén bizonytalan fejtegetésbe bonyolódik: ha a médiafogyasztást és kulturális életet vesszük az igazodás alapjának, akkor miért ne lehetne a segítségükkel más mintánk, ami eltér a maitól? Igen, korábbi főműsoridőre, és a reggel 8-on túlra csúszó munkakezdés visszaszorítására gondol...Majd pedig azt mondaná, vegyük észre, hogy lesz amivel hozzánk nem fognak sosem igazodna (pl. a BL-meccsek időpontja), ez pedig egy felvállalt hátrány lenne a lakosság szempontjából. Nosza, akkor igazodjunk a GMT+2 órás zónába, egész évre! De átállítható-e egy ország folyamatos késői kelésre, amikor nyáron ezáltal "napos órákat" veszíthet...? 

Számíthat-e a fuvarozó üzemszervezésében egy óra "nyereség" vagy "veszteség" az adriai kikötők és Magyarország közötti útvonalon...?

Nem a hátrányok közé tartozik, és eléggé túl is mutat a blog tárgyán és koncepcióján, mégsem lehet egy tény mellett szó nélkül elmenni: épp az elején hivatkozott csökkenő jelentőség miatt egyre kevésbé van alapja egy szakmai vitának az óraátállítás szükségességével kapcsolatban. Éppen ezért megfigyelhető, hogy az elmúlt időszak ilyen jellegű változásai nagyrészt politikai indíttatásúak voltak: sok egykori gyarmaton a függetlenedés után dafke-alapon szüntették meg a nyári időszámítást és ezzel az óraátállítást, vagy gondoljunk itt a fent említett orosz példára, amelyhez először Ukrajna is csatlakozott, de aztán az utolsó pillanatban mégis az óraátállítás megtartása mellett döntött. Értékítélet nélkül is Ady sorai jutnak eszembe ilyenkor:

Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.

Ady Endre, Ismeretlen Korvin-kódex margójára, 1905.

Belföldi hatások

Ezt egyelőre viszonylag röviden letudhatjuk: amennyiben az országos intézményrendszer, "életritmus" nem módosul, akkor a belföldi közlekedésben legfeljebb lokális hatások (országhatár közelsége, határ felé vezető vonal) lehetnének kimutathatóak. Ennek oka, hogy a módosulásban a téli időszakról lenne szó, amikor a nappalok egyébként is rövidek, és a szabadtéri elfoglaltságok kevésbé jelentősek, így nem lenne téma mondjuk egy este kilenckor induló járat létjogosultsága. (Ha netán olyan ötlet támadna, hogy irány a GMT+2 órás zóna, téli-nyári átállás meghagyása mellett, az ekkor már valós kérdéssé válna!)

(Kínzó kérdésre azért akadt egyikünk, például a Tapolcáról Zánkára 18:00-kor induló buszjárat sorsával. A menetrend szerint ez most csak nyári időszámítás szerint közlekedik, mint utolsó indulás a Káli-medence felé. Akkor innentől egész évben ez lenne az utolsó indulás időpontja, vagy visszalépnénk 16:58 percre? :) 

Konklúzió

A belföldön elsőre jónak ható tervezet nemzetközi értelemben inkább katyvaszt hozna ránk, így több kárt okozna, mint hasznot. Ott foglalnék állást, hogy közös európai döntéssel az óraátállítás megszüntethető, azután pedig el lehet dönteni, ki melyik időzónához tartozzon inkább, de külön akciózni, és létrehozni egy, a környezetünkben sehol nem alkalmazott dolgot, nagyon rossz ötlet. Az óraátállítás ténye, és az időzónák szerinti besorolás nem feltétlenül összefüggő dolgok, ne is mossuk akkor össze őket!