Hova megy ez a vonat?

266/VII. - Tél a Csereháton

2017. január 24. Szerző: Thomas a laprugós

Nyár végén még nem tudtuk, felkerekedünk-e még újabb buszozásra, vagy a 266-os típustól, mely több mint két éve már hívószó egy kisebb közösség számára, ha fotóstúráról van szó, végleg elbúcsúzunk. Nos, a típus megérte közforgalomban az idei évet, de már csak néhány salgótarjáni, miskolci, sátoraljaújhelyi, és tiszaújvárosi kocsi áll készenlétben tartalékként - nagyjából addig, amíg a forgalmi engedélyük érvényes. Ez nem jelenti azt, hogy időnként ne lehetne velük találkozni - az egyik nógrádi gép például a leghavasabb szombati napon ugrott be segíteni, hogy a Cserhát déli felén ne álljon le a forgalom. A mi járművünk, a BHR-335-ös sem pihent a túra előtt: csütörtökig ugyanis kölcsönben volt az encsi üzemegységnél, ott teljesített szolgálatot. Az utazás ezúttal is megtartotta a szokott kereteket: volt egy kis falujárás, kis tomboló szocialista realizmus és ipari környezet, tájképek, meg ami még belefért...

091-k.jpg

A túra ötlete akkor jött január elején, mikor tudomásunkra jutott, hogy Kazincbarcikán valamennyi Ikarus 266-ost leállították az előző év végével. Szerettük volna még a BHR-331-es kocsit elvinni onnan egy utolsó körre - ennek személy szerint külön örültem volna, mivel ezzel a busszal nem egyszer utaztam, míg a "rendkívül közismert és forgalmas" Bódvarákó-Bódvaszilas-Tornabarakony útvonalat járta. A kazincbarcikai üzem azonban, elsősorban létszámhiánnyal indokolva, nem vállalta a jármű biztosítását, a miskolci üzem viszont felajánlotta helyettük a segítségét. Nem reménykedtünk igazán sem a résztvevők nagy létszámában, sem napos, havas időben. Az élet mindkettőt megcáfolta...

0908_196.jpg

A BHR-331-es még 2008-ban, a régi vonalán

Az utazás a miskolci buszpályaudvaron, a Búza téren indult. Mivel délelőtt csak az indulásra értem oda, este pedig nem volt lehetőségem állványos fotózásra, régebbi képekhez nyúltam: egyik szerzőtársunk tíz, illetve öt éve, így látta a végállomást - akkor még persze zömmel Ikarusokat, bár nem mondanám hogy a márka ma már ritkaságnak számít errefelé.

150_20061203.jpg

154_20061203.jpg

Már selejtek. De még nem olyan régóta...A debreceni illetőségű C56-ost pedig már sárga színben kell keresni...

162_20061203.jpg

...csakúgy mint ezt a rövid ideig Németországban is szolgáló 250-est.

374_20110411.jpgHa minden igaz, ez a csuklós is megvan még.

Miskolcot elhagyva az első megállásunk Sajóbábonyban volt. A Miskolc szélétől alig néhány percnyi utazásra lévő kisváros egy hosszan elnyúló völgyben fekszik, melynek végén az ipari park áll - az ÉMV vegyipari üzem egykori területe. Az üzemhez vezet iparvágány, az első felvétel a sajóbábonyi vasútállomás elejénél lévő sorompónál készült.

003-k.jpg

011-k.jpgAz állomás egyik épülete elhagyatva. Az akadálymentesség biztosítása a térség kohász hagyományaihoz méltó :)

017-k.jpgVasúti közlekedésre utaló nyomok.

020-k.jpgA vegyipari művekkel egyidős lakótelepen.

A miskolci előváros részét képező kisvárosból Boldvára, egy árnyalatnyival távolabb eső faluba tértünk át. A több átépítést megélt, de alapvetően XII. századi templom a falu emblematikus, gyönyörű építménye.

029-k.jpg

037-k.jpgMunkaközi pihenő közbeiktatva: edelényi buszállomás

039-k.jpgBent a Cserehátban: téli hangulat a Damak és Hangács közötti összekötő úton

048-k.jpg

053-k.jpgHullámzó szotyolaföldet képzeljünk oda, ahol most hó és elhagyatottság az úr.

058-k.jpg

075-k.jpgAbodra érkeztünk. A falu ugyan több mint 15 kilométer Edelénytől, az 1980-as években így sem úszta meg a városhoz csatolást, több környékbeli faluval együtt. Ma már újfent önálló.

080-k.jpgAhol nem az a fő beszédtéma, eltakarították-e a havat a buszmegállóból...

082-k.jpg

094-k.jpgAz Abodhoz tartozó Királykúton vagyunk. A puszta sok évszázados történettel rendelkezik, a mezőgazdaság emelte föl, és sajnos kilátástalanságát is ennek az ágazatnak a sorsa hozta magával. A hely egy ideig a bábolnai mezőgazdasági kombinát egyik fióktelepe volt, ahol állattenyésztéssel, illetve növények génmegőrzésével is foglalkoztak, több mint százan is éltek itt - bár a lakhatási körülmények nem voltak igazán jók. Ma már csak naponta egyszer jön ki ide az autóbusz...

108-k.jpgLeérkeztünk Szendrőbe: a vasútállomás északi végénél járunk

112-k.jpgA rudabányai bányató, és ősember-lelőhely elágazásánál. A fotózást megzavaró közjáték egy autós megjelenése volt, aki a csoportosulást meglátva először beparkolt a busz elé kíváncsiskodni, aztán zavarában majdnem nekitolatott, végül visszafordult Szuhogy irányába (amerről jött). "Felforgatjuk a környék nyugalmas életét" - állapítottuk meg...

113-k.jpgA völgyben Rudabánya, innen már megállás nélkül hajtottunk Miskolcig.

Újfent köszönjük a túra megszervezését, illetve az ÉMKK és munkatársainak közreműködését is. És igen, lesz még biztosan hasonló utazás. Ha máshogy nem, ex-NDK-s 280-assal, 260.32-essel, vagy egyszer majd E95-össel, vagy C56-ossal. Változóban van a buszállomány, még akkor is ha az ország pillanatok alatt elnyelt több mint másfél száz használt norvég eredetű Volvot, de közben dolgozik a Kravtex üzeme is, és úgy tűnik hogy sok évnyi pangás után most végre ahhoz közelítő ütemben történik az állomány frissítése, ahogy az elvárható lenne.

A bejegyzés trackback címe:

http://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr10012148703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

lezlidzsi84 2017.01.24. 09:07:14

Külön köszönet a "legendás" Bódva híd fényképéért. :) Azt sohasem felejtem el, amikor úgy indultunk el reggel négykor Rákóról a busszal, hogy a sofőr kényelmes tempóban végiggurult a falun és felszedte az udvarokról és a mellékösvényekről előrohanó, még félig a sátrakat, hálózsákokat csomagoló embereket. :)

Tbátya 2017.01.24. 18:10:36

Remek találat a falugondnoki autó menetrendje, a benne tükröződő "konkurenciával"! A falugondnoki járgányban gond nélkül van helye a féltéglának, a dipankrinnak, illetve a csíkos szatyorból kikandikáló csirkelábnak. A műanyag flakonban meg vagy a fűkaszához okosított benzin, vagy bármilyen szénsavas üdítő lötyög, amit a környéken a szerzői jogokat sárba tiporva KÓLA néven illetnek.

Számomra is egzotikus a Bódván átgördülő 266-os. Ennyi embert ritkán látni a fedélzeten.:)

5047 001 2017.01.24. 19:44:25

Fasza képek! Azért remélem a legközelebbi ilyen túra nagyobb nyilvánosságot kap, s nem csak e-mailen keresztül értesülnek róla a szerencsések.

Tbátya 2017.01.24. 20:30:27

Ahogy a cikk szerzője is írta: a szerveződés elején nem gondoltuk, hogy hirtelen felindulásból össze tud jönni a csapat. Ennek pedig épp az ellenkezője valósult meg: mire meghirdettük volna nyilvánosan, sokan elcsábították ismerőseiket, így a várólista is betelt, többen lemaradtak. Sajnos csak 45 férőhelyes a 266, kinőtte magát az élmény-laprugózás...