Hova megy ez a vonat?

Nerobergbahn – dacolás a technikával

2012. szeptember 24. Szerző: feketén villogó térközjelző

Épp 124 éve, 1888. szeptember 24-én adták át a németországi Hessen tartomány adminisztratív székhelyéül szolgáló Wiesbadenben a Nerobergre vezető 1000 mm nyomtávolságú siklóvasutat. Németországban ma ez az egyedüli ballasztvíz-meghajtású siklóvasút, „köszönhetően" egy 1939-ben elmaradt korszerűsítésnek.

118 sikló.jpg

Nerobergbahn: Viadukt az egyik kocsival…

A wiesbadeni főpályaudvarról az 1-es busszal juthatunk el a Nero völgy végébe, ahonnan a sikló indul. Az útvonal alsó részén az 5-15 méter magas falazott viadukton áthalad a Nero völgy felett, majd a 70 méter hosszú kitérő után érkezik meg a felső állomásra. A pálya hossza 438,5 méter, ez alatt 83 méter szintkülönbséget küzd le, így az átlagos meredeksége 19,5%.

044 sikló.jpg

A főpályaudvar felől az 1-es járattal juthatunk el a siklóvasúthoz, háttérben a viadukt.

A siklóvasút a kezdetektől fogva gravitációs elven működik: mindkét kocsi padlószintje alatt egy-egy 7 m3-es víztartály található, a felsőt feltöltve vízzel a túlsúlyánál fogva felhúzza az alul lévő üres tartályú kocsit. Az alsó állomáson a vizet leürítik. A „meghajtáshoz" szükséges vizet a hegyen egy 380 m3-es víztározóban tárolják, míg alul egy 210 m3-es tározóban gyűjtik és a korabeli gőzgép helyett ma elektromos szivattyú segítségéve 12 bar nyomáson visszapumpálják a fenti tározóba.

054 sikló.jpg

A „meghajtás” magyarázó ábrája

A fékrendszer alapja a két sínszál között található Riggenbach-rendszerű fogasléc (így elsőre akár fogaskerekű vasútnak is tűnhet a siklóvasút), a kocsi mindkét tengelyén egy-egy fogaskerék található. A kocsik sebessége maximum 6,78 km/h lehet, ezt 30%-kal meghaladva működésbe lép a röpsúlyos vészfék.

059 sikló.jpg

Az alsó indítóépület

A kezdetekkor 32 férőhelyes kocsikat 1939-ben az esslingeni gépgyárból származó 75 férőhelyes kocsikkal akarták felváltani, de a II. világháború kitörése miatt ez a fejlesztés elmaradt. A háborúnak „köszönhető" a máig megtartott ballasztvizes működés is.

081 sikló.jpg

Víztöltés a felső végállomáson

A háború után 1946-ban indult meg újból a forgalom, 1972-ben pedig teljesen felújították a vágányzatot. A viadukt 1991-ben, a vízpumpa 1993-ban, míg a pálya ismételten 2004-2005-ben került felújításra.

063 sikló.jpg

Akár fogas is lehetne

 

068 sikló.jpg

Elhagytuk az alsó végállomást

 

 

072 sikló.jpg

Az „ellenkocsi”, alul látszik a kék vízkiömlő nyílás

077 sikló.jpg

Meredek, így beillik a sorozatba :-)

086 sikló.jpg

Kilátás a Nerobergről, középpontban a dóm.

091 sikló.jpg

Felső végállomás

098 sikló.jpg

Érkezik a következő járat

 

 

107 sikló.jpg

Ez egy forgalmi kitérő, de sikló, vagy fogas vagy-e?

108 sikló.jpg

Ellenmenet, szerencsére a kitérőben

116 sikló.jpg

Volt mellékhelyiség, ma kiállítóté

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr254798226

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gera 2012.09.24. 19:35:16

Mókás ez a háromsínű pálya. Mennyire gyakori ez a megoldás?

rozsdapeti · http://rozsda.blog.hu/ 2012.09.24. 20:13:53

Rgész öko. És végre valaki (a t.szerző) idézőjelbe teszi a "köszönhető"-t, amikor nem alapjelentésben van.

feketén villogó térközjelző 2012.09.25. 13:19:59

@Gera: Ezen kívül én nem láttam ilyen háromsínes megoldást (vagy nem emlékszem rá). Van ugye a tisztán négysínes mint Budapesten, vagy a kétsínes mint Grazban, vagy Stuttgartban.
Pláne fogasléccel megspékelve érdekes ez a megoldás.