Hova megy ez a vonat?

Volánbook 2.

2013. december 03. Szerző: Thomas a laprugós

Mai írásunkban újfent a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrendek köteteiről lesz szó. A múlt héten megkezdett vizsgálatot a menetrendi mezőkkel folytatjuk. Betéréssel közlekedünk Kitérünk azonban a megállóhelyi utastájékoztatásra is, mivel az ott megtalálható adatok formátuma sok esetben megegyezik a menetrendekben alkalmazottal.

Kezdetnek, a települési névmutatóból kereshetjük ki a minket érdeklő menetrendi mezőt. Ezek rendszerével kapcsolatban most csak annyit idézzünk fel: 0-ra, vagy 5-re végződő mező általában olyan fontosabb útvonalat jelent, ahol a vonal hosszabb-rövidebb szakaszán együtt futnak több mező járatai. Egyik-másik ilyen mezőben van olyan is, hogy egy betérés, útvonalváltozat nem kerül elkülönítésre, hanem az útirány megadásánál egy törtvonal jelzi azt. 

122_1.JPG

A legfelső sorban a járatszámokat találjuk, valamint itt tüntetik fel, mely Volán-társaság a vonal "fő" üzemeltetője. Ha vannak, a mezők alatt kerülnek felsorolása azok a járatok, amelyeket másik társaság üzemeltet. Amennyiben a járatszám helyén vastagon szedett szám található, az annak a menetrendi mezőnek a számát jelzi, mely adott járatot a kiindulási pontjától a végállomásáig, tokkal-vonóval tartalmazza.

122_2.JPG

A 4015-ös, Eger-Mezőkövesd mező egy részlete: az itt közlekedő távolsági járatok mind önálló mezőszámmal rendelkeznek.

 

A "közös" menetrendi mezők (általánosságban) több konfliktus forrását jelenthetik: bérletelfogadással kapcsolatos "kiskirálykodások", vagy például eltérő hajlandósággal bevárt csatlakozások elő-előfordulnak (szerencsére azért egyre kevésbé). Ha mi a menetrendek terén maradunk, két dolgot kell még megemlítenünk:

- Vannak olyan útvonalak, ahol két, eltérő megyében található nagyobb város olyan közel van egymáshoz, hogy vonzáskörzeteik átfednek, illetve közöttük rendszeres az ingázás: ilyenkor egy mezőnek két száma is lehet, melyet zárójelben találunk meg. (Példa: a Székesfehérvár és Várpalota közötti mező, melyet a Bakony Volánnál 7510-es, az Alba Volánnál a 8080-as szám alatt találunk meg.)

- Az egyes illetékességi területekre éppen csak "átlógó" mezők (pláne ha ott a másik szolgáltató jár át a falként tornyosuló megyehatáron) időnként kimaradnak a szolgáltató kötetéből

A vasúti menetrendtől eltérően azonban, itt nem jelöli külön lábjegyzet, hogy a másik mezőbe tartozó járat kiindulási, vagy célállomása micsoda: ehhez át kell lapozni a megfelelő oldalra. A vasúti és autóbusz-csatlakozásokat tartalmazó, sötétített hátterű sorok feltüntetése nem következetes: a gyakori átszállásokon kívül ami megtalálható, az inkább csak a "hagyomány elve" alapján.

Az autóbuszokat nem kapcsolják szét, nem továbbítanak közvetlen kocsikat: van helyette egy másik, megjelenítést bonyolító tényezőjük, mégpedig a betérések, és kerülő útirányok jelölése. Általánosságban: minél bonyolultabb a településszerkezet, annál bonyolultabban mutat egy menetrend. Nézzünk ilyenre példát:

122_3.JPGA 3718-as mező első oldalának részlete: a buszjáratok betérnek egyes zsákfalvakba, másokat pedig kihagynak. Mivel a díjszabás szerint ezek a betérések nem számítanak bele a jegy árába (csak azok számára, akik a betéréssel érintett szakaszról, vagy szakaszra utaznak), a kilométerek csak a bal szélső oszlopban folytatólagosak.

Extra: hogy néz ki mindez a laptáblán?

122_5.JPG

A menetrendi kínálatot most hagyjuk, a megjelenítés azonban "Volános": arra a kis tapasztalattal rendelkező utasok is rájöhetnek, hogy nem 4:40 perckor indul az összes autóbusz ebből a parányi zsákfaluból, hanem ugyanaz a járat van felsorolva, az érintett településekkel. Ez nem az összes hely, de nem is csak a legfontosabbak. Valószínűleg, a végállomási, és elágazási szerepkörű megállókat tüntették fel. Gyakorlott utas rájöhet, hogy a szombati járat majdnem ugyanolyan mint a többi, csak nem megy be Nyéstára, a 11:17-es munkaszüneti napos indulás pedig a zsákfaluba történő betérés ellenirányú járata, mely útját a térségben fejezi be.

122_4.JPGAmikor a betérésnek is betérése van: és még ki sem mentünk Pest megyéből! A 4-es számú járattal végigutazás során a jobb oldali kilométeradatok számítanak!


A következő nagyobb falat, a közlekedési korlátozások: a jelrendszer alapjaiban hasonlít a vasútnál megszokotthoz, annak néhány újítása nélkül. Továbbra is él a munkanapi "körben kalapács" jelzés, vagy a szabad és munkaszüneti napokon érvényes "körben kereszt" piktogram. Ami egyedi, az a tanítási napokat jelölő "fekete háromszög", és a tanszüneti munkanapokon érvényes "fehér háromszög". (Megjegyzés: ezek nem keverendőek össze a földrajzi atlaszok hasonló kőolaj és földgáz jelkulcsával, és nem utalnak az adott járatot továbbító autóbusz meghajtására sem..:)

A számokkal jelölt korlátozások rendszerében csak első ránézésre van rendszer: a [10]-es csoport általában iskolai időszakkal kapcsolatos, de a továbbiakat társaságtól függően használják. Legyen a példa a [98]-as korlátozás:

- A Borsod Volánnál (a tekintélyes listát náluk a korlátozások jelentéséről lásd itt): téli időszámítás tartama alatt, tanszünetben munkanapokon

- A Somló Volánnál: nyári időszámítás tartama alatt, munkaszüneti napok kivételével naponta

Magyarázatot igényel, mire fel ez a rendkívül sokféle korlátozás: a közúti szállítás rugalmassága a fő tényező, ahol nyugodtan beleférhet egy-egy iskola, vagy üzem (naponta eltérő) munkarendjéhez igazodni, vagy valamely adott napon kurrens utazási igényt jobban kiszolgálni. Az üzemeltető így végtére jobban jár, hiszen a kapacitását, a járművek futásteljesítményét optimalizálhatja. Mégis, van ahol ez (a kissé üzemi jellegű szemlélet) csak bosszúságot okoz az utasnak: például zavaró lehet, ha egyes csatlakozások bizonyos napokon nem működnek, de egyes korlátozások már önmagában is elbizonytalanítóak, láthatóan nem a valós igényeket követik le. Például, egy előbb említett [98]-as jelkulcsú Somló Volános járat utolsó indulásként, este hatkor rajtol Tapolcáról. Télen az utolsó járat ezért az egy órával korábbi. Vajon tényleg reális az, hogy a hivatásforgalom az időszámításhoz igazodjon...? Valljuk azért be: egységes, országos recept nincs arra, hol legyen az egyensúly az igényalapú, és az ütemes menetrendek között...

122_6.JPGElrettentő példa: a Körös Volánnál még nem álltak át a számkódos korlátozásokra... 

 

 Az újabb jelöléseket az elmúlt évek hozták be az autóbusz-menetrendekbe: az oszlopok fölött piktogram jelöli, ha a járatra kiegészítő jegy váltása kötelező, WIFI-s autóbusz, alacsonypadlós. A megállóhelyek mögött pedig megjelent a "felszállás csak előreváltott jeggyel" jelölés, de a régebbi [0]-ás szám is él, mely az (elvben) csomagkezelés nélküli megállókat jelöli.

122_7.JPG

A Hivatalos Autóbusz Menetrendeknek ezzel a végére értünk: illik szólni azonban a kivonataikról, a menetrendi füzetekről, melyet számos társaság kiad, és az egyszeri utas gyakorta inkább ezekkel találkozik. Végül is, ez nem is csoda: az átlagos igényeknek jobban megfelel, ha adott település központi megállója mellett szerepelnek az időadatok, onnan pedig már kis helyismerettel* ki lehet számolni, mikor is fog érkezni az autóbusz.(*: Ebbe beletartozik az is, hogy éppen a nagytalpú Pista bácsi hozza-e a járművet, de ha dél van akkor biztos késni fog, hiszen megállt ebédelni...:-). Komolyra fordítva a szót, a kivonatos menetrendnél csak arra kell odafigyelni, hogy ha egy település fontosabb megállója előtt szállna fel az utas, akkor végig kell böngészni, hogy vannak-e olyan járatok, melyek helyből indulnak, így ott esetleg nem állnak meg...

A tartalmuk persze ezeknek is sokoldalú: a HAM kötetek alapadatain felül, helyenként menetidő-adatokkal, főbb átszállási kapcsolatokkal is lehet bennük találkozni.

Ezek után csak annyi a kérdés: maradt-e valakiben hiányérzet, kellően kimerítőnek találtátok-e a fenti két cikket a Volán menetrendkönyvekről...?

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr385670124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

v2peti 2013.12.05. 00:24:39

Egy zavaró apróság:
MÁV jelrendszer vékony vízszintes vonal:
1. olyan állomás, ahol az érkezési és az indulási időadatok külön vannak feltüntetve
2. Csatlakozó mező jelölése
Alapszabály. Ha a vonal két oldalán van időadat, akkor az egyik indulási, a másik érkezési

Volán: Csak úgy dísznek: Pl: Selyeb Műv. ház, Selyeb, Kossuth utca
Hiányzó érkezési adat, indulási az érkezési helyén: pl. Szokolya-Királyrét után, Szokolya-Somovall felett. Csak akkor kellene ilyen vonal, ha Királyréten az indulási és az érkezési idő külön lenne megadva.
Engem eléggé tud ez zavarni. Más országokban a vasúti menetrendben is megvan ez a hülyeség.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.12.05. 23:16:26

Elborzasztó példának a Volánbusz aktuális gyakorlatáról is lehetne írni. A megállóban levő táblázás borzalmas, a vonalaknak megvan a háromjegyű és a régi, négy számjegyű vonalszámuk is.

rickyramirez 2013.12.09. 16:21:46

@v2peti:
- Selyeb, művelődési ház és Selyeb, Kossuth u. 13. megállóhelyek esetében az érkezési és indulási idő azonos, a vonal valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy az időadatok ne folyjanak egybe, gond nélkül meg lehessen állapítani, hogy melyik megállóhelyhez melyik időadat tartozik. Ez egyáltalán nem okoz semmilyen zavart. Ha nincs két külön időadat, akkor abból az következik, hogy az érkezési és az indulási azonos.

- Szokolya-Királyrét és Szokolya-SERNEVALL esetében egyrészt ugyanaz a vonal szerepe, mint az előbbi esetben, másrészt pedig mivel itt azonos megállóhelyek egymás közvetlen közelében szerepelnek, azokat is elválasztja. Itt a konkrét példában ha egy járat megérkezik Szokolya-Királyrétre, akkor annak ott végállomása van. Nyilván egy kis idő elteltével ugyanaz a gépjármű indul vissza, de az már egy másik járat, másik járatszámmal, a menetrendben külön feltüntetett indulási idővel. Ezért nem okoz gondot az, hogy csak egyszer szerepel ennek a megállóhelynek a neve. Ha valaki elmegy Szokolya-Királyrétre, akkor le kell szállnia a leszállóhelyen, és ha kis várakozás után ismét indul (visszafelé) a járat, akkor a felszállóhelyen fel kell szállnia, de ez egyébként csak elméleti lehetőség, hiszen ha nem ez az úti célja, akkor nem megy el a végállomásig és vissza, hanem leszáll ott, ahová megy.

v2peti 2013.12.14. 14:05:41

Nem folynak egybe az időadatok mert nincs annyi megálló.