Hova megy ez a vonat?

Vasúti kompok a Balti-tengeren 1. rész - Dánia

2014. november 18. Szerző: Ellátott utas

Néhány hónappal ezelőtt több cikkből álló elmélkedést folytattunk arról, hogy mi is állhat a vonatok útjába, ha nemzetközi forgalmat akarunk csinálni. Ennek kapcsán beszéltünk a műszaki akadályokról, az előírásokról illetve az üzleti megfontolásokról – de az elsőhöz valahol közel állnak a természet erői is. A hegyeket, völgyeket és folyókat az emberek már a vasutak hőskorában le tudták győzni – a tengerrel azonban még hosszú ideig nem sikerült boldogulni. Pedig szükség volt erre is, hiszen a túlsó partjukon lévő szigetek és félszigetek lakói is igényelték idővel a hosszabb távú mobilitást, anélkül, hogy vonatról hajóra arról pedig ismét vonatra kellett volna szállniuk. A vízi járművek fejlesztésével sikerült erre is egy megoldást kitermelni – a vasúti kompot.

P1030631.JPG

Ma Európában 1435 mm-en már csak kevés példát találni erre a fuvarozási módra. Találni egyet az „olasz csizma” és Szicília között, amelyen több Róma-Palermo viszonylatú vonatot is átúsztatnak egy nap folyamán – a brit sziget felé azonban a Csalagút véget vetett a karrierjüknek. (Igaz a Párizs-London éjszakai vonat hajón fuvarozott hálókocsijai már évtizedekkel előtte megszűntek.) Egyetlen hely van, ahol több ország felé és több viszonylaton is találunk vasúti kompokat, és közülük olyan is akad – még ha most már egyedüliként az olasz járat mellett – amelyen személyszállító vonatot is találhatunk - ez pedig a Balti-tenger. A két fő célpont közül mai írásunk Dániával foglalkozik.

A térképre nézve könnyű észrevenni, hogy Andersen és a Lego-kockák szülőföldje a Németországgal csak egy szűk, félreeső sávon határos Jylland-félszigetből, valamint több szigetből áll. Ezek közül a legnagyobbon, Sjaelland-on van Koppenhága, és e két említett tájegységtől kellő távolságra helyezkedik el Fyn szigete. Egy ilyen „félszáraz” kapcsolat nem sokat tudott segíteni a kontinenssel való kapcsolatnak, így nem véletlen, hogy itt nyílt meg 1903-ban a világ első nemzetközi vasúti komp-összeköttetése a Warnemünde-Gedser szakaszon. Ennek az üzemével csak egyetlen aprócska probléma merült fel 1945 után: az, hogy Warnemünde az NDK területére került, így a nyugatnémet vonatoknak ott már nem akadt semmi keresnivalója. Ebből a kikötőből azonban a „vízi vasfüggöny” ellenére is megmaradt a személyforgalom – nappali és éjszakai vonat is járt Berlinből Koppenhágába. Különösen az előbbi, Neptun nevű járatot tartották igen nagyra a keletnémet elvtársak, itt közlekedett az ország vasútjának és járműgyártó iparának kettős büszkesége, a „Görlitz” típusú gyorsmotorvonat.

NEPTUN~1.JPGEgy történelmi értékű kép: az NDK-s gyorsmotorvonat Warnemünde kikötőjében (forrás: Wikipedia)

Hogy a DB-nek ne kelljen Jylland felé kerülni, és utána Fyn illetve Sjaelland között kompolni (a Kis Baelt hídját már 1935-ben megépítették a dánok Jylland és Fyn között), először a Lübeck közeli szárazföld végéről, Großenbrode kikötőjéből indítottak Gedser felé vonatszállító kompokat. Ezek a hajók azonban túl kevés vágányokkal rendelkeztek, és azokat is a tehervonatok számára tartották fenn – az utasoknak két évet kellett várniuk, míg ismét szerelvényükkel együtt hajózhattak át a túlsó oldalra. Akkoriban még napi 29 személykocsit jelentett a fuvar, amelyek között még Stockholmból Rómába közlekedő is volt. A kompok viszont egyben a közúti forgalmat is lebonyolították, és a növekvő kereslet miatt vagy újabb hajókra, vagy rövidebb útvonalra volt szükség. A döntés a másodikra esett, és 1963-ban nyílt meg a Vogelfluglinie (a név nem a sebességre, hanem a költöző madarak vonulására utal), amelynek lényege az volt, hogy a Großenbrode melletti Fehmarn-szigetre építettek egy hidat, a kikötő pedig a sziget csúcsán lévő Puttgarden-be került. Az „áthidalás” – igaz, hadi célokkal – viszont már 25 évvel korábban megszületett a németek fejében, a dánok pedig még jobban előttük jártak, hiszen ők már a XIX. században összekötötték a „tükörkép” Lolland szigetét Falsterrel, azt pedig Sjaellanddal – és idővel ezeket a hidakat mindig erősebbre, nagyobb kapacitásúra cserélték.

Puttgarden-191_07.jpgEgy kép azokból az időkből, amikor még teljes EC-szerelvényeket hajóztak át Puttgardennél...

Trainferry_Puttgarden_Rodbyhavn.jpg...és a vihar előtti csend: két IC3-as a régi kompok gyomrában (mindkét kép forrása: Wikipedia)

Az újraegyesítés a kínálatban nem hozott túl nagy változást, továbbra is járt a két vonat Berlinből – sőt, az 1992/93-as menetrendben az éjszakai szerelvények először (de egyben utoljára) budapesti kocsit is továbbítottak. A változások elmaradása viszont a járműparkban is érezhető volt… nappal csak az InterRegio-kocsik jelentettek némi minőségemelést, éjjel azonban még mindig a „hosszú halberstadti” kocsik közlekedtek Mitropa-hálóval. A nyugati összeköttetésen a hamburgi EC-k mellett ott volt még éjszaka a Nord-Expressz Oostende-be, meg a müncheni vonat közvetlen kocsikkal Basel felé… illletve nyáron még egy amszterdami és egy párizsi éjszakai járat. A Hamburgból Stockholmba és Göteborgba (még korábban Oslo-ba is) menő vonat azonban 1994-ben tűnt el a menetrendből. Egy évvel később az igencsak megnövekedett autóforgalom kiszorította mindkét berlini szerelvényt a hajókról – az igazi változások viszont csak ezek után következtek.

1002515_514921005251407_867593269_n.jpgA közösségi oldalakon már egyszer megmutattuk ezt a menetrendet, mint a koppenhágai vonat létezésének bizonyítékát... a dán főváros amúgy most sincs időben ennél közelebb Pestről

1997-ben bocsájtották vízre a négy új kompot, amelyek mindkét végükön rakodhatóak és mindkét irányban azonos sebességre képesek – ennek köszönhetően fél óra alatt megtörténhet a ki- és berakodás, és 45 perc alatt átérnek egyik partról a másikra. Ezekre azonban csak egyetlen sínpárt szereltek, olyan hosszút, amelyen két IC3-egység pont elfér. Az IC3-asok 2007-től kezdve fokozatosan kisebbségbe kerültek, azóta ugyanis a máshol nem túl sok sikerrel járt dízel ICE-kkel adják ki a legtöbb fordulót. A mindössze négy kocsis szerelvényekből csak egy fér fel a hajóra, így azokat Nykobing és Koppenhága között erősítik illetve az újra bevezetett berlini eljutások esetében Hamburg és a német főváros között is – de a zsúfoltság így is gyakori.

Vogelfluglinie_prins_richard_puttgarden.jpgAz egyik dán komp a kikötőben... melyik vajon az eleje és melyik a vége?!

Kép 297.jpgAz átkelés alatt a vonatokról biztonsági okok le kell szállni - nem is lenne jó dolog 45 percen át a hajó falát nézni...

P1000025.JPGA közút és a vasút harcának erőviszonyai sajnos itt is érzékelhetők...

 

P1000024.JPGKérjük vigyázzanak, a rakodóajtók záródnak... a fekete csík a választóvonal hajó és szárazföld között

P1000033.JPGOdafent a szélkerekek látványát...

 

 

P1000042.JPG...és a többi hajót szemlélhetjük leginkább, ha nem akarunk valamit enni vagy vásárolni a fedélzeten. Ez a komp a Holger Danske névre hallgat, és a veszélyes áruval rakott járműveket szállítja a két part között

Kép 295.jpgLassan feltűnik Rodby és az egyik "ellenjárat"...

Inselbahn-fehmarn005.jpgA fel- és lehajtásról megint csak Wikipedia-képet tudunk szolgáltatni, hiszen aki ilyet fotóz, annak előfeltétel, hogy sem gyalogosan, de pláne nem a vonaton nem veszi igénybe a hajót...

Az egyetlen megmaradt éjszakai vonat – a többi megszüntetése nem az itteni forgalmi változásoknak, hanem a Thalys-ok Köln és Párizs közötti forgalomba állításának a számlájára írandó – már száraz lábbal érte el Koppenhágát az ugyanekkor megnyitott Nagy Baelt hídon át. A Fyn és Sjaelland közötti összeköttetésen a vonatok részben hídon, részben alagúton kelnek át, míg a közúti járművek először a vonatokkal párhuzamos másik hídon haladnak, majd Európa (és a világ harmadik) legnagyobb - több, mint 2,5 km hosszú függőhídján keresztül. A német éjszakai vonat az egyetlen mozdonyvontatású távolsági szerelvény volt Dániában, állandóan változó végállomásokkal. München és Köln mellett egy darabig Stuttgartból volt benne közvetlen kocsi, majd a 2006-tól Basel is elérhetővé vált a dánoktól. Két évvel később a kölni stokk újra Amszterdamig hosszabbodott meg, 2010 őszén pedig a müncheni vonatrész megszűnt. A 2013-es menetrendben debütált az eljutás Prágából, most november elején azonban a DB a magas üzemeltetési költségek és a gyakori vágányárak miatt végleg megszüntette az egész vonatot.

VorStoreBaelt.JPGPár hete már ezek is történelmi képek... a CityNightLine éppen Fyn partjaihoz ér a párhuzamos hidak kezdetéhez. A háttérben már látszik a függőhíd sziluettje is.

EisenbBrStoreBaelt.JPGTenger, ameddig a szem ellát...

SeeStoreBaelt.JPG...bármerre is nézünk!

VorInsSprogo.JPGItt már a mesterségesen kiépített Sprogo-szigeten jár a közút és a vasút is

StoreBaeltBruecke1.JPGMég egy utolsó pillanatra kibontakozik a függőhíd, mielőtt a vonat eltűnne az alagútban

A két ország közti kompforgalom Puttgarden és Rodby között belátható időn belül el fog tűnni, mivel már megszületett a megállapodás a Fehmarn-szoros áthidalásáról - az építkezések azonban még nem kezdődtek meg. A Gedser-Warnemünde szakaszon is terveztek hasonló megoldásokat, de ezeket elvetették – ez azonban biztosan nem fogja a vonatok visszatérését jelenteni, mert mindkét helyen elbontották már a síneket.

Van illetve lesz még lehetőségünk a Dánián kívül máshol vasúti komppal találkozni? Cikkünk második részéből a jövő héten ezt is megtudhatjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr276894007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pdaw 2014.11.18. 09:54:49

A precíziós komp-szárazföld illesztésnek ill. a kompra/kompról mozgatás technológiájáról nem lett volna rossz pár szó, netalán fénykép, videó.

NAR 2014.11.18. 10:37:19

@Pdaw: Ez engem is érdekelne, bár úgy emlékszem, ekkora kompra gyalogosforgalom is olyan beszállófolyosón keresztül zajlik, amin repülőre szoktak felszállni, ahhoz is eléggé precízen kell odaállni, de ott mégiscsak félméteres pontosság kell, nem néhány milliméteres :-)

Baloldalon látszik a beszállófolyosó:

4.bp.blogspot.com/-fF0JhmRnHIY/TagbgFup92I/AAAAAAAABJI/q9SqKWbHpWI/s1600/Romantika+2007-08-26+3.jpg

Izo 2014.11.18. 16:07:07

Éppen nem érkezés, hanem indulás, de el lehet képzelni, hogy hogyan működik a dolog:
www.youtube.com/watch?v=3prLkqU5NRU
(Van még pár vonatos videója is a fickónak Törökországból, Iránból.)

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2014.11.18. 21:03:32

Egyszer talán a szicíliai komp is megszűnik, ha végre megépül a híd a csizma orra és Szicília között. Meg mintha korábban lett volna szó Németország és Dánia közötti állandó vasúti kapcsolatról is.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2014.11.18. 21:06:05

Az index.hu meg gyönyörű címet választott ismét! Gratulálok!

cradbox 2014.11.18. 21:29:04

Anno a Csárdás is átment a hajóval Saasintz-Trelleborg között a tengeren. Utaztunk rajta a 90-es évek elején, nagy "élmény" volt, amikor a cseh-német határon éjfél körül a teljes belgrádi hálókocsi közönségét lerakták, vizumhiány miatt a német határőrök.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.11.19. 06:39:09

A német-svéd kompokon is vannak vonatok, minden évben látom őket, mikor megyünk haza, meg vissza.Hogy ezek milyen rendűek, rangúak, azt passzolom.Én is mindig azon gondolkodok, hogy micsoda illesztések kellhetnek a síneknél, hogy ne legyen gebasz...

maestro1 2014.11.19. 08:54:25

Hm, akkor ezek szerint szerencsésnek mondhatom magam, hogy még utazhattam a Berlin-Koppenhága (Warnemünde-Gedser) vonalon 1992 decemberében. Még tizenéves tini voltam akkor, és nagyon élveztem. Ha találok képet, megosztom a nagyérdeművel.

arctic spicy 2014.11.19. 10:51:55

A 90-es években még volt közvetlen Koppenhága - Oslo (Helsingør - Göteborgon át) kocsi is, olyan mint amik manapság Trondheim - Bodø közt közlekednek: www.railfaneurope.net/pix/no/car/express/in_gr_b_NSB_longdist.jpg
Aztán közben megépült az Øresund híd, megszűnt a vasúti kompozás Helsingør és Helsingborg közt, a forgalom pedig átterelődött Malmö felé. Örülök, hogy abban a korszakban utazhattam arrafelé, egy élmény volt valóban. Akkor még a 3. képen látható EC szerelvények jártak Hamburg - Puttgarden - Koppenhága közt.

phaszfej 2014.11.19. 10:59:35

Éppen csak a lényeg maradt ki, hogy az izgő-mozgó hajóra hogyan hajt fel a vonat. Férfiakat érdeklő téma, nőknek szóló cikk.

arctic spicy 2014.11.19. 11:18:43

@phaszfej: Nem izeg, áll egyhelyben, mert rögzítik. Aztán a vonat mozog. Nézd mondjuk 0:55-től: www.youtube.com/watch?v=eLOhVxJj2fc

Füstölt sprotni olajban 2014.11.19. 14:26:11

"az utasoknak két évet kellett várniuk, míg ismét szerelvényekkel együtt hajózhattak át a túloldalra"

Akkor inkább elindultam volna gyalog, akkor is hamarabb odaérek.

Ellátott utas · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2014.11.19. 16:48:13

@Pdaw: @NAR: @phaszfej: Tessék türelmesen várni, a jövő heti cikkben konkrétabb képek lesznek a kompra való fel- illetve lehajtásról illetve még több magáról a kompról is.

@Balogh Zsolt: A német-dán forgalomban egyrészt a dánok gondoskodtakmár hidakról, és ebben a cikkben is esett róla szó, hogy a kompok helyére híd kerülne.

@cradbox: @geegee: @arctic spicy: A svéd irányról is meg fogunk emlékezni jövő kedden!

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.11.20. 02:33:03

@Ellátott utas: Én is elolvasom majd, csak tedd ki azt is az index címlapra... :D

Amúgy meg az anyja p!csáját annak, aki Skandinávia partjait kitalálta, igazán lehetett volna valami szárazföldi korridor a kontinenssel valahol délen... :D Jó, persze, lehet kerülni a Baltikum, meg Szentpétervár-Rovaniemi felé, de hát na, kicsit hosszú azért az...A Flensburg-Kolding-Odense irány meg a másik irányból bukó
:-)

gmarc 2014.11.20. 13:08:11

@geegee: A jobb felső sarokban van egy "követés" nevű gomb, ha azt megnyomod, akkor értesülsz automatice az új cikkekről. :)
süti beállítások módosítása