Hova megy ez a vonat?

Nem létező állatok panoptikuma – Brno, 1. rész

2020. február 27. Szerző: Ellátott utas

A második legnagyobb cseh – és egyben a legnagyobb morva – város neve senki számára sem lehet ismeretlen, aki életében legalább egyszer már eljutott Prágába, hiszen közúton és vasúton is Brno érintésével vezet oda az út, és nemcsak a pesti vonatok mindegyike, de a menetrendszerinti buszok nagy része is megáll ott.  A városkép viszont azok elől sem marad rejtve, akik az egyéni közlekedést (vagy éppen a szervezett prágai társasutakat) választva elkerülik azt az autópályán, mert még onnan is jól látható. A többség azonban mégis inkább Pozsonyban szakítja meg az útját, pedig az is ugyanúgy inkább fekszik az út harmadán, mint felén… valószínűleg a korábbi magyar múlt és az időközben elnyert fővárosi cím miatt. Érdemes azonban Brno-val is kivételt tenni, és ott megállni, leszállni… s a látottak alapján többször is kijelenthetjük majd: „ilyen állat márpedig nem létezik”!

1030191.jpg

A furcsa hangtorlódás miatt persze vannak, akik inkább a német nevén, Brünn-ként emlegetik (ugyanúgy, ahogy Lvov – avagy ukránul Lviv – is Lemberg lesz náluk), a különféle délibábos magyar neveknél viszont épp elég, ha néhány nemzeti öntudattól túltengő vasútbarát oldal használja azokat, így ezeket inkább le se írjuk itt. (Azt viszont nem hagyjuk ki, hogy megemlékezzünk a román vasútról, akik konzekvensen mint „Bruno”-t írták fel a Balt-Orient-Expressz tábláira.) Pláne, hogy egyik alatt sem vonult be a város a különféle könyvek lapjaira… nem is gondolnánk mi mindennel. Itt végezte Mendel a genetikai kísérleteit, a környéken született a szecessziónak a szocialista Csehszlovákiában agyonhallgatott művésze, Alfons (vagy gazdag franciaországi életműve miatt Alphonse) Mucha, és a város keleti szélén lévő gyárban készültek az egész KGST számára a Zetor traktorok. S legalább ilyen érdekes a belváros is, ami mindjárt ott van a főpályaudvar és a Student Agency buszállomásának a szomszédságában – így még tömegközlekedni se nagyon kell a megtekintéséhez.

hradspilberk.JPGA városba beérkezve a vonat ablaklából is jól látszik az egyik fő nevezetesség, amely azonban nem túl szép fejezet a múltból: Spilberk váráról volt szó, amelyet sok évszázadon át használt a Habsburg uralkodóház börtönként... itt raboskodott Kazinczy Ferenc is.

petrov.JPGA városképet uraló másik épület a Péter-Pál katedrális, amit azonban inkább a neki helyet adó domb után Petrov-ként emlegetnek. A legrégebbi részei már több mint 900 évesek, de a folyamatos átépítések folyton követték a művészeti stílusok változását... a jellegzetes gótikus tornyokat a budapesti Mátyás-templomhoz hasonlóan viszont csak a XX. század elején kapta meg!

petrovodkapucnam1.JPGA főpályaudvarról ha a Masaryk utcán a belváros központjába indulunk, a bal oldali első keresztutcában szintén a székesegyházat láthatjuk...

trikohouty1.JPG...ha viszont ugyanezen sarkon felnézünk annak a háznak a tetejére, amelyben egy közismert amerikai gyorsétteremlánc is található, akkor máris szembetaláljuk magunkat az itteni állatsereglet első tagjaival. A három kakas valószínűleg arra a fogadóra utalhat, amely korábban itt állt.

domukapnam.JPGHa az előbbi keresztutcán továbbmegyünk, a jobb oldalon ezt a házat láthatjuk...

domukapnchrlokn.JPG...melynek meg ezek a vízköpők a fő ékességei. Hasonló díszíti egyébként a Savatage (erről a zenekarról már egyszer ejtettünk szót a blogon is) Dead Winter Dead című lemezének albumát is... ;-)

stararadnicebrana.JPGÉszak felé továbbmenve - de a Masaryk utcából egy passzázson át is megközelíthető a régi városháza. Nemcsak a kapuzat "megolvadt" toronydísze miatt érdemes erre járni...

brnenskydrak.JPG...hanem mert így megtudhatjuk, mi is az a "Brnensky drak" azaz brno-i sárkány. Ilyen állat sem lézetik persze... egy krokodilról van szó, amit a XVII. században II. Mátyás kapott a törököktől - hogy élve vagy már kitömötten, abban már nem egyértelmű a történet - majd jobb híján a városnak ajándékozta. Azóta is ott van kifüggesztve a városháza kapualjában.

domdominstarobrn.JPGA belváros több részén is találni szép házakat, ez például a nyugati szélén a Starobrnenská utcában van...

bogarashely.JPG...ha viszont a keleti irányba sétálunk el, hogy ebben a házban a Josefská és Orlí utcák sarkán mindenkinek megvannak a maga bogarai hangyái...

fazohangya.JPG...viszont úgy tűnik, hogy amíg ezek a rovarok nem bent a lakásban vagy a falakban tanyáznak (az amúgy is csak a termeszeknél és a faépületeknél gond), addig még szeretik is őket a helyiek.

A sárkánynak feldicsért krokodil mellett egy másik mesebeli állat is kötődik Brno-hoz, még úgy is, hogy azt is előbb kötnénk Prágához – vagy kitalálója városához, ami meg Kladno – ez pedig nem más, mint a kisvakond! A Moravská Ústredna nevű népművészeti szövetkezet már évtizedek óta gyártja a kedves figurát és barátait plüssből, kitömött, báb, hűtőmágnes és még sok egyéb formában is. Ezen kívül pedig gyerekkorunk más emlékei is szerepelnek a kínálatában, mint például Moha és Páfrány meg Rumcájsz. Aki munkanapokon vetődik el a városba, annak csak azt tanácsolhatjuk, hogy menjen ki a 2-es villamossal az Ústredni Hrbitov megállóhoz, ahonnan már gyalog sincs messze a legolcsóbb árakat és a teljes választékot kínáló gyári bolt.

(A következő kis képgaléria egy 2012-es budapesti Kisvakond-kiállításon készült, ahol a régebbi idők figuráit is bemutatták.)

Blogunk viszont bármennyire is törekszik a sokszínűségre és a széles látókörre, fő profilunk mégiscsak a tömegközlekedés… így itt az ideje, hogy végre erről is beszéljünk. Az első részben a legrégebbi, és a továbbra is legmeghatározóbb közlekedési eszközről, a villamosról. Aminek az előző évben már a 150. jubileumát ünnepelték egy egyenként is kiadós rendezvénysorozattal… persze ahogy azt már Berlinben is láthattuk, a másfél évszázad megint csak a lóvasúttal jön ki. Ebben viszont mégis élenjáró volt, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchiában sikerült megszerezni a harmadik helyet Bécs és Pest után, és a cseh területen még Prágára is sikerült ráverni hat évet. 1884-től viszont zab helyett a szén vált a fő üzemanyaggá, miután a vonalak egy részét gőzüzemre felfejlesztették fel.

p1200091_x.jpgA lóvasúti korból egy személykocsi meg is maradt, ami évente legalább egyszer üzemel is két lóerővel...

580715.jpg...sőt, néha még egy kis "segédmotorral is" . Legalább ilyen érdekes dolog viszont, hogy ez a felvétel a főtéren készült... Csehországban egyedül Plzen-ben van még ilyen abszolút központi fekvésű villamos.

caroline10_mendlovonam4.JPGNemcsak a lovas, hanem a gőzös korszakból is maradt meg működő tárgyi emlék... a Caroline nevű mozdonyt 1889-ben gyártotta a linzi Krauss gyár. Az első világháborúig közlekedett a tömegközlekedési hálózaton, de utána is a városban maradt a fegyvergyár és más iparvágányok kiszolgálására. 1952 óta nosztalgiajármű, és ez is évente többször megfordul a villamosvonalakon...

p1200083_x.jpg...jellemzően ezzel a nyitott személykocsival, amely csak egy évvel fiatalabb a mozdonynál.

caroline10_masarykova.JPGGőzmozdony a villamoson?! Ez már önmagában is nagy szám lenne, de mikor mindez füstölve és fütyülve a Masaryk utcán megy végig, amely a legfontosabb bevásárlóutca... na ilyen állat se nagyon létezik - de számunkra az is nehezen lenne elképzelhető, hogy Pesten a Váci utcán menjenek végig a sínek...

caroline10_mendlovonam1.JPG...de Spilberk várával a háttérben is jó fotótéma!

 A lóvasúti születésnap után idénre is várható kerek évforduló: annak lesz 120 éve, hogy először gördült végig drót alatt az első szerelvény. A korábbi üzemmódokból a mai 1-es és 2-es vonalak nagy része lett villamosítva, majd a ’40-es évek végéig csatlakoztak hozzá azok a vonalak, amelyek körül ma legnagyobb részt belvárosi, vagy kertvárosi házakat láthatunk. A korszaknak viszont hiába csak kétötöde esett az osztrák császárság uralma alá, a járműpark fejlődésére sokáig rányomta a bélyegét Bécs közelsége minden szempontból.

A német hatás még a villamos helyi nevében is érződik: ami a többi cseh városban "tramvaj", a szlovákoknál pedig "elektricska", az Brno-ban "šalina" - idáig torzult ugyanis az "elektrische Linie" azaz villamosvonal kifejezés. De még tovább is lehet menni a nyelvészkedésben, mert a villamosjegy meg "šalinkarta" a városi zsargonban.

brno4058-1.jpgA legrégebbi szerelvény, amelynek motorkocsija 1903-as, pótkocsija pedig még az üzem megnyitása előtti évben 1899-ben készült, nem üzemképes. A múzeumon kívül legutóbbi pont két évtizede járt - ez magyarázat lehet a felvétel rosszabb minőségére is - de akkor is vontatva... hogy mivel is, arról még szólni fogunk.

p1230665_x.jpgKésőbbi színvilága ellenére ez a legöregebb megmaradt motorkocsi, szintén 1899-ből... de ez sem tud már önerőből közlekedni, az idei rendezvényeken is húzták vagy tolták.

tw52_namsvobradl.JPGA sorban következő jármű gyártási évét nem nagyon kell magyarázni... és ez alapján már érthető a hasonlóság a bécsi K-típussal, amely ugyanúgy Graz-ban készült. A korhű drótszamaragolók már csak a ráadást jelentik.

p1230604_x.jpgAz előző képen is látszott, hogy a motorkocsihoz jól illik a pótja...és itt még egy bécsi szál bejön a képbe: ez valóban egy k-típus, amit eredetileg a Monarchia fővárosának építettek. Mire azonban elkészült, a vagongyárnak helyet adó Stauding egy számunkra is ismertebb nevet kapott - Studénka - az új fennhatósággal pedig a jármű is új rendeltetési helyet kapott.

p1200120_x.jpgEz a motorkocsi viszont nemcsak hasonlít egy bécsi járműre, vagy oda szánták, hanem tényleg közlekedett is ott: a POHÉV városi szakaszára épült 1913-ban (a gyártó itt is Studénka volt), de már két évvel később eladták Brno-nak. Akkoriban a széles szekrénye miatt csak a teherforgalomra kiépített vonalakon közlekedhetett...

p1190953_x.jpg...mégsem az élettörténete a legérdekesebb, hanem a tervezője: Otto Wagner, akinek nemcsak a Rumbach utcai zsinagógát és a bécsi szecesszió remekeit köszönhetjük, hanem az osztrák fővárosban a Stadtbahn (azaz a mai U4-es és U6-os metróvonalak illetve az S45-ös elővárosi vasút) épületeit és műtárgyait is. A funkcionalista egyszerűség művészi kivitelezése ezen a kocsin is ugyanúgy megnyilvánul, mint építészetében.

622412.jpgAz előbbi motorkocsi külső faborítása úgy látszik, megtetszhetett a közlekedési vállalatnak, mert ezt az 1919-es   járművet is ilyennel rendelték Graz-ból.

p1230757_x.jpgOtto Wagner formavilágához azonban később is hűek maradtak... Brno saját vagon- és gépgyára, amely a Královo Pole városrészben volt, 1926-tól kezdett ilyen motorkocsikat építeni, szinte párhuzamosan a bécsi Stadtbahn ugyanilyen járműveivel, amiket aztán az osztrák fővárosban az M típus is követett. Ez viszont egy későbbi, 1941-es utángyártás...

p1190280_x.jpg...két évvel később peidg ahogy nehezedtek az idők, úgy szögletesedett a kinézet is. Ez a jármű nem a múzeumhoz, hanem a közlekedési vállalathoz tartozik... és ha egy ismerős pofát fedezünk fel a háttérben, az sem véletlen, de róla majd jövő héten lehet többet megtudni.

p1230484_x.jpgAz előbbi motorkocsi állandó társa ez a pótkocsi, amely a plechác(s) becenevet kapta... noha a magyar vasútbarátoknak erről inkább egy, a hazai magánfuvarozóknál is jól ismert villanymozdony ugorhat be. A szónak jogosan ismerős a hangzása: pléhkaszni - és tényleg ezek voltak az első acélvázas pótok. Prágában is megmaradt belőle sok, de Liberec-ben is már láthattuk a zöld rokonát.

p1190185.JPGA szerelvény gyönyörűen részletgazdag modelljét 1:7,8-as méretarányban (7"-os nyomtávval) is elkészítették...

p1190186.JPG...igaz, a pótkocsit a 2017-es felújítása előtti állapotban. Ha valaki ezt szeretné üzemben látni, annak is Brno-ba kell mennie, a város déli határában lévő kerti vasútra.

p1190666_x.jpgA '20-as évekből való ez a locsolómozdony is, amit tavaly nyáron a főtéren állítottak ki egy hétvégére.

p1230482_x.jpgEz a pótkocsi már a második világháború után készült, egyirányú kivitelben...

p1230693_x.jpgA Tatra-korszak lezárása előbb pedig ezeket a szerelvényeket gyártották le 1950 és 1951 között. Akármennyire egy négytengelyes kivitelre emlékeztetnek, ezek is még kéttengelyesek!

p1190213_x.jpgAz előbbi képen lévő két jármű augusztus végén jelent meg először a nagyközönség előtt, de május közepén még így állt a felújításuk a főműhelyben...

p1190219_x.jpg...és volt munka belül is...

p1190241_x.jpg...meg a motorkocsi alvázával is.

tw134-plaene1.JPGA modern tervezés sokat segített, hogy a két rozsdaette roncsból újból villamos legyen...

p1230505_x.jpg...ilyen csillogó vezetőállással...

bw313-dachlamphw.JPG...olyan részletekkel, mint ez a leszállásjelző...

p1230548_x.jpg...és ezekkel a bőrülésekkel. (A világítás viszont nem fénycső, hanem még izzók vannak a lámpatestekben!)

p1230519_x.jpgSőt, a hátul lévő kalauzülésre még ilyen kedves és csinos alkalmazottat is sikerült találni!

p1230491_x.jpgIlyen lett az előző képeken még a műhelyben álló pótkocsi.

p1200076_x.jpgAz előbbi szerelvény mellett egy másikat is megőriztek a múzeumban... ennek a motorkocsinak pedig, amit a legősibb szerelvény vontatójaként láthattunk, a közlekedési vállalat külön feladatot talált a '90-es években...

1030215.jpg...kávézónak rendezte be.

A hálózat további bővülését itt is a szocialista városfejlesztés határozta meg… annak is a sokkal szerencsésebb és humánusabb változata, amely nem akarta mindenáron elsöpörni a leromlottabb belterületi háztömböket, de a nagyobb háborús pusztítást megúszva rákényszerülve sem  volt minderre. Az új lakótelepek így mind „zöldmezős beruházásként” épültek meg, az azokat kiszolgáló villamosvonalakkal együtt. Ezekre pedig már a szokásos Tatra-típusok kerültek: T2, T3 és a normálnyomközön már csak itt és Szarajevóban közlekedő K2. Az új típusoknak köszönhetően ha csak másfél hónappal is, de megint megelőzték Prágát a kéttengelyes járművek és a pótkocsik forgalomból kivonásával. 

p1190176_x.jpgVéletlen egybeesés, de ennek a T2-esnek annyi a pályaszáma, mint a nyomtáva... tavaly pedig már ez is 60 éves volt. Az S betűről már beszéltünk, hogy mit jelez, de nem árt egy kis ismétlés: a kalauz nélküli közlekedést.

t2_1435-fabrschbeschr.JPGWilhelm Pieck Vagongyár, Klement Gottvald Villamossági Gyár, Gheorghiu-Dej Hajógyár... a mozgalmiasított üzem-átnevezésekből a csehszlovákok sem maradtak ki, ők azonban nagyban játszottak...

p1190182.JPGPrágában már láttuk a Tatra-villamosok lelkét az accelerátort egy járműbe beleépítve, itt azonban bemutató példány is van belőle...

p1230713_x.jpgT2 után mi más is jönne, mint a T3 - kilencvennel magasabb pályaszámmal és nyolc évvel fiatalabban.

p1190161_x.jpgA következő a sorban a csuklós K2... sőt, ez egy K2YU, mert eredetileg ezt is Szarajevónak szánták. A hullámos oldalfal viszont nem a rendeltetési helyéhez köthető, a széria több példánya is ilyet kapott.

1030189.jpgA T2-eshez és a T3-ashoz hasonlóan ez is "retro" jármű, amely közforgalomban is meg szokott néha jelenni... ezért is van benne korszerű jegykezelő készülék. Minden más az eredeti állapotot tükrözi, így a műanyag ülések is, amelyekről volt már, akiknek a fent emlegetett amerikai gyorsétteremlánc jutott eszébe.

p1200081.JPGA T3-asok többségén azóta sok mindent modernizáltak - egy ilyen jármű halad el éppen a városi színház előtt...

p1230615.JPG...és hasonló sors jutott a K2-eseknek is.

p1230617.JPGA KT8-as ismerős arc Prágából és Miskolcról is... ide viszont egy második szériája is készült, amelyet lengőajtókkal és gyárilag alacsonypadlós középrésszel építettek. Erről sajnos nem volt kéznél kép, így olvasóinknak be kell érnie az első sorozat akadálymentesített járműveivel.

p1230664_x.jpgT6-os is van, sőt, még a Prágában feleslegessé vált példányokból is vettek át néhányat... itt azonban különleges szerepben láthatunk egyet, a legöregebb motorkocsit vontatva.

A dombok közé szorított Brno így tényleg méltó lehet a „hegyipályás villamosok városa” megnevezésre, ahogy arról egy hazai közlekedésbarát írt egyszer…  tizenkét olyan szakasz is van, amely 40 ezreléknél meredekebb. A rekorder 89-el a 4-es villamos nyugati végén van… viszonyításképp Linz-ben a Pöstlingbergbahn-nál a fogaskerék nélkül leküzdött maximális érték 105, Gmunden-ben pedig 100.

A ’90-es évektől kezdve a mennyiség helyett megint a minőségre helyeződött a hangsúly… amire viszont sokkal több pénz az új rendszerben sem lett. A közlekedési vállalatnál viszont beláthatták: nem mindig a legújabbra, legmodernebbre van ahhoz szükség, hogy az utasok igényeinek megfeleljenek és a fenntartás költségeit is optimalizálják. Talán az első alacsonypadlós széria kudarca is hatással lehetett rájuk, hogy a meglévő járműpark modernizálását sok évig csinálják – legalábbis papíron – és még a használt kocsik beszerzésétől se riadjanak vissza. Közben azonban lassan de biztosan elkezdődött a járműpark lecserélése is.

p1190901.JPGA T3-asok és K2-esek modernizálásánál nem álltak meg a berendezés átépítésénél, a kocsik egy része új arculatot is kapott elől-hátul... hasonlóval Pozsonyban is találkozni elég gyakran.

k2r1018_rakovecka2.JPGA széria egyik járművét azonban még jobban átépítették...

k2r1018-fahrgstr1.JPG...a helyi sörgyár támogatásával gördülő sörözőnek, amely nemcsak különjáratként, hanem bárki által igénybevehetően is szokott közlekedni.

k2r1018-bedbertuer.JPGA fedélzeten akár háromféle folyékony kenyér is élvezhető...

k2r1018-kloaus2.JPG...és ahogy Göteborg-ban, itt sem gond, ha túl sokat ivott valaki menet közben.

p1230728.JPGAz alacsonypadlós villamosoknak ez a második szériája ugyan, de az első, ami nagyobb sikert is aratott, mint a CKD gyárnak az azóta Csehországban teljesen eltűnt RT6N-es típusa. A Skoda által tervezett Astra (majd később Anitra) licencét Ostrava főműhelye is átvette, és még az USA-ba is építettek néhányat.

p1230662.JPGA VarioLF papíron a T3-as...

p1000274.JPG...és a K2-es átépítése alacsonypadlós részekkel, a valóságban egy minden tekintetben új konstrukció, amelly el kevés pénzből lehetett megoldani a modernizáció és az akadálymentesítés kérdését.

p1000389.JPGA bécsi párhuzamoktól úgy tűnik, 100 év után sem lehet egykönnyen megszabadulni... ott is, és itt is van Manner-villamos...

p1200113.JPGZárásként pedig a jelenlegi legmodernebb típus, a Skoda 13T, amelyből 2009 és 2016 között egy híján ötvenet gyártottak le. A Prágából és Wroclaw-ból is ismert Porsche-design a "sícipő" gúnynevet kapta - a kinézeténél sokkal több kritikát kap viszont, hogy csak az ajtós középrészek alacsonypadlósak, a forgóvázak fölé viszont lépcsőzni kell, és az üzemkészsége sem mindig kielégítő. Hamarosan azonban még újabb járművek állnak forgalomba, a városhoz illő névvel: Drak, azaz sárkány...

A jövő mellett azonban egyre többet fordítanak a múltra is – ez pedig jól látható volt cikkünkben is, hogy ennyi féle nosztalgiajárművel tudtuk illusztrálni a történelmet. Egy város tömegközlekedése azonban ma már nemcsak villamosokból áll… így a következő alkalommal a gumikerekű közlekedési ágakkal is megismerkedhetünk majd.

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr7915481674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NAR 2020.02.27. 13:46:10

Bátor dolog azzal a nagykerekű biciklivel sínek közé merészkedni...
süti beállítások módosítása