A próbajáratok már szorgalmasan futják a köröket, és Budapest újfent fújhat egyet: megint megvalósult egy, évtizedek óta húzódó közlekedési beruházás, amikor az 1-es villamos először átgurulhatott a Rákóczi (Lágymányosi) hídon. Első Budapest atlaszomat az 1990-es évek közepén kaptam: ott már megelőlegezték a villamost a hídon, a tervezett átadás dátumával feliratozva. A hídra vonatkozóan az "1995/10" érdekes módon, be is jött...Egy évtizeddel később már abban reménykedtem, hogy a lágymányosi egyetemvárosba járóként, talán egy napon majd villamossal érkezhetek. Hiába élveztem azonban a tervezettnél hosszabban az intézmény "vendégszeretetét", ezt nem tudtam kivárni. :) Ma már a dél-budai és dél-pesti térség között ingázom. Várom tehát a villamosjárat elindulását...azonban valahol kicsit hasonló érzésem van, mint a 4-es metró indulása körül: adott egy évtizedes tervek alapján készült, félig átadott új vonalrész. Be tudja-e tölteni azt a szerepet, amire szánták? Megtesznek-e mindent annak érdekében, hogy a járat meghatározó lehessen a főváros déli felén, a Duna két partja közti forgalomban?
A Fradi-pályánál se sokáig lesz már 103-as
Kis történelem:
Az 1-es vonal meghosszabbításának ötlete gyakorlatilag egyidős a Rákóczi híd első komolyabb terveivel. Az 1990-es évek első felére eső hídépítés is már a villamossal számolt. Ekkor készült el a Könyves Kálmán körúton is a középen vezetett villamospálya, melyet akkor még a (ma már megszűnt, egykor a Vajda Péter utcán közlekedő) 23-as villamos használt. Budapest az 1996-os Expo megrendezésére készült, melynek fő helyszíneként a Petőfi hídtól délre, a Duna partján fekvő területeket jelölték ki. A rendezés jogát azonban (a gazdasági nehézségekre hivatkozva, és nem mentesen a nagypolitikai csatározásoktól) visszaadtuk 1994-ben. A híd elkészült, a megvalósításból azonban kimaradt a villamos. 1996 nyarától jár a 103-as busz, melynek férőhelykínálatát a kezdeti szinthez képest, az utasforgalmi igények miatt jelentősen emelni kellett. A villamos most Uniós támogatással készül el, közös projektben a 3-as villamossal, igen magas, közel 94%-os támogatási intenzitás mellett (a maradékot a főváros adja hozzá).
Az előző évtizedben, noha jelentős hosszúságú szakaszról volt elmondható, hogy "szinte csak a síneket kellene rajta fektetni", inkább csak "szóban" épült tovább a vonal. Ennek magyarázataként akkoriban azt suttogták, hogy a vonalra a 4-es metró konkurenciájaként tekintenek, így építése annak befejezése előtt, szóba sem jöhet. Egyesek tudni vélik, hogy a XI. kerület akkori polgármestere is (pártvonalon-e vagy sem, az már lényegtelen) a metróépítés elkötelezett támogatója volt, így merülhetett fel olyan irreális igény a kerülettől, mely a villamost kéregvezetésben vitte volna végig az Etele út alatt, rendkívüli módon megnehezítve, megdrágítva annak megépítését.
Jó tíz évvel ezelőtt: még az Infopark sincs teljesen kész...
"Számok"
A vonalhosszabbításról 2007-ben készült el a megvalósíthatósági tanulmány. A tanulmány két változatot vázol fel: a villamos továbbvezetését a Budafoki útig, illetve az Etele térig. Mindkettő már kész tényként kezelte a 4-es metrót, melyre a Duna alatti keresztmetszeten 150-160 ezer utast vártak, naponta. A jelenlegi hírek szerint pont ennyi a metró összes utasszáma is, melynek egy kisebb része Budán illetve Pesten belül közlekedik, tehát a Duna alatti érték is egy kicsivel alacsonyabb. A 4-6-osra a Petőfi hídon 80-90 ezer utast, az 1-esen pedig első körben 14 ezer, az Etele térig hosszabbítva 27 ezer utast vártak egy átlagos munkanapon. A tanulmányban feltételezett körülményekhez képest azonban pár dolog (a teljesség igénye nélkül) másképp alakult:
- A metró terveiből hiányzott az őrmezői buszvégállomás, melyet előbb-utóbb a Volánbusz (most még Etele téren lévő) végállomásával is szeretnének kiegészíteni. Az 1-es villamos átvezetését a vasút alatt pedig elvetették.
- A vonal csak a Fehérvári útig épült ki, nem érve el a kelenföldi lakótelep legsűrűbben lakott részeit.
- A városszerkezet szempontjából pedig lényeges, hogy a Kopaszi-gát térségében egyes ingatlanfejlesztések megvalósulása továbbra is várat magára, és a Közvágóhíd környezete sem változott sokat az utóbbi években.
Mivel az 1-es villamos, hálózati szempontból körirányú vonalnak számít, elsősorban átszállási kapcsolatai révén remélhet utasokat: a vonal folytonossága azonban egyelőre megszakad, mivel a Fehérvári úttól Kelenföldig a 103-as busz viszi majd az utasokat. És Kelenföldön pedig a remélt átszálló utasok egy része marad el, hiszen a buszok többsége a vasút másik oldalára érkezik. (Apropó, vasút: a Kőbánya-Kispest és Kelenföld közötti vasúti járatokról sem volt szó akkoriban...)
Ugyan a 103-asnak valóban lesz egy megállós önálló szakasza a Budafoki útig, meglepetés hogy nem a villamos számát kapta meg. Főként úgy, hogy a hírek szerint a villamosra megváltott jegy a 103-asra átszállva is érvényes marad – létrehozva így egy különleges kivételt a budapesti díjszabási rendszerben.
A lehetséges "ügyfelek"
Érdemes röviden a „potenciális” utasokra is vetni egy pillantást:egy 2000-es évek közepén mért adat alapján, a XI., XXII. kerület, és a dél-budai agglomeráció utasai nem túl magas arányban (körülbelül legfeljebb 10%-ban, az agglomerációból pedig még kevesebben) ingáznak Pest belvároson kívüli részeibe. Ebbe azonban beletartozik minden pesti kerület, ezért az 1-es felől könnyen elérhető dél-pesti térség részesedését nyugodtan vehetjük 5% alattinak. Kerületenként nagyságrendileg 50-100 ezer utazást kezdenek meg naponta tömegközlekedéssel, így az itt érintett utasok száma néhány ezer főt tesz ki. Ellenkező irányban Csepel és Pesterzsébet lakóinak pedig csak 5-5%-a, Ferencvárosnak pedig 7-8%-a indul naponta Buda felé. A végösszeg tehát valahol 20-25 ezer fő körül mozog, ami kisebb mint a várt utasszám. A "félkész" vonal pedig ezt a számot tovább ronthatja, mert nem mellékes az sem, kiket veszíthetünk el a 103-as mostani utasai közül? Kiket nyerhetünk? Lássuk:
- A Népligetnél a 3-as metróról átszállók egy része már az elmúlt egy év során lemorzsolódott. Érzésem szerint a 103-as utasforgalma valamelyest csökkent - melynek okaként a metró megbízhatóbb közlekedése, és a jobb őrmezei átszállási lehetőség jelölhető meg. A "plusz" egy átszállás nyomán elveszhet a maradék végigutazó is. A villamos lesz a metró konkurenciája, mondták valaha - lehet hogy fordítva lesz? És nem utolsósorban: az 1-es ha teljesen elkészül egyszer, akkor fel fogják fedezni az utasok, vagy úgy leszünk mint a 7E-vel és a 49-es villamossal a belváros felől, ahol előbbi járat mindig keresettebb volt?
- Kelet-Pest felől biztosan vonz majd utast a villamos, elsősorban a lágymányosi térségbe (a 4-6-os helyett), azonban ennek utasszáma szintén a "pár ezer fő" kategóriánál állhat meg.
- A Soroksári út, illetve Csepel felől érkezők számára a villamos csak a Budafoki út és Fehérvári út tengelyéig nyújt utazási lehetőséget, és a zavarérzékenység javulásán kívül, a menetidő azért sokban nem módosul majd. A 23-as járatcsoport, vagy a csepeli HÉV felől sok utasnak a Petőfi hídon a villamos, vagy a Fővám térről a 4-es metró lehet az alternatíva.
- "1-es-egyedül", amiben a vonal megkerülhetetlen marad, az a Dél-Pest, illetve XXII. kerület, és a XI. kerület déli része közti utazások: ez azonban átszállásos, és tervben sincsen közvetlen villamosjárat a Rákóczi hídról a Fehérvári út külső része irányába.
Honnan-hová? Zuglóból Lágymányosra a hosszabb 1-es vonzóbb lehet.
A blogtársak további megjegyzései:
"A villamos 1-2 perc időmegtakarítást hozhat azoknak, akik a Könyvesről a Hengermalom út környékére mennek. A 103-assal ellentétben ugyanis rövidebb útvonalon megy majd a villamos, nem tekereg annyit a Rákóczi hídról való lehajtás miatt, kevesebb jelzőlámpa lassítja, meg persze kötöttpályás is."
"A villamos vonalvezetésének nagy hibája, hogy nem érinti a Budafoki út - Hengermalom út kereszteződését, ahova Kelenföld felől sokan mennek az Újbuda Center miatt (itt sok a leszálló, illetve a másik irányban a felszálló). A 103-as egyelőre e szakaszon még megmarad (pont itt lesz a végállomása), de ha kimegy az 1-es az Etele térre, és megszűnik a Hengermalom úton a 103-as busz, akkor ez a kapcsolat elveszhet. Erre ki kell majd találni valamilyen megoldást."
"Az 1A beolvasztása az 1-esbe számomra érthetetlen. Nem elég, hogy a villamos nagyobb kapacitású a csuklós buszoknál, de az alapjárat sűrűbb is lesz a jelenlegi 103-asnál. Lesz itt ennyi utas? Vagy kísérleti jelleggel lesz így, amíg beáll a végleges utasszám? Az szerintem biztos, hogy a Rákóczi hídon nincs akkora utasforgalom, mint az Árpád hídon, tehát a betét szerintem indokolt lenne."
Hogyan lehet ez mégis jó?
Az eddigiek alapján, mintha leírtam volna ezt a fejlesztést. Erről nincsen szó, azonban nagyon sok múlik majd "apróságokon". Az írás zárásaként tehát ezek következnek, helyenként a BKK társadalmi egyeztetésének következtetéseire is utalni fogok.
A megállók elhelyezkedése:
A villamos megállói szinte egészében adottságnak tekinthetőek. A csatlakozó járatok megállóival ez azonban nincs feltétlenül így.
- A Közvágóhídnál uralkodó állapotok ismertek - a járatok megállói egymástól messze esnek, és a környezet is eléggé lepusztult. A ráckevei HÉV-vonal megállója jelenleg négy perces gyaloglás a villamostól. A vonal jövőjéről nem sokat beszélnek: marad tehát ez az állapot hosszabb időtávon. A 23-as járatcsoport megállói közül esetleg a Pesterzsébet irányú az, ami átkerülhetne a híd alá (a villamossínek és a közút között itt van egy járdasziget), ez azonban keskeny, és szinte nem jelent időnyereséget.
- A Budafoki útnál a városközpont felé tartó buszok megállója átkerül a híd alá. Ez egy jó pont a BKK-nak. Az ellenirányú megálló azonban a helyén maradt. Átkerülhetne-e ez is a kereszteződés előttre? Ha nem, akkor a gyalogosok lámpáinak hangolásával lehetne-e kezdeni valamit? A villamossal elért időnyereséget itt sajnos lenyeli az átszállásra fordított idő, mely eddig közös megállóban valósult meg.
- Érdekes a Volán-járatok Erőműnél lévő megállójának helyzete is: A 6-os út felé induló távolsági járatok állnak meg itt, és gyűjtik össze a 103-assal Kelenföld felől, vagy a 33-assal a Körtérről érkező utasokat. A megálló itt nem maradhat (hiszen se 103-as, se 1-es), azonban a megrendelő (a KTI) javaslata pedig sajátos: az Etele út és Fehérvári út kereszteződésébe helyezné át. Kétségtelenül, itt mindkét igényelt átszállási irány kiszolgálható: arányos-e azonban, hogy az itt leszállók miatt a végállomásig utazók időt veszítsenek? A Fehérvári út használata pedig - úgy hogy párhuzamosan ott a Szerémi és Budafoki út is, nem szerencsés. Ennek megoldása szerintem több átgondolást kívánna, a megállót ideiglenesen most még csak az Etele út és Budafoki út találkozásánál lehetne elhelyezni.
- Az 1-esről a 103-asra a Szerémi útnál, a 103-asról az 1-esre pedig a Fehérvári útnál lesz érdemes átszállni. Utóbbi megálló a jelek szerint átkerül a villamos végállomása mellé. Ezek elfogadhatónak tűnnek, azonban a gyalogoslámpák beállításán sok múlik majd. Hiba volt azonban Fehérvári úti villamosok Körtér irányú megállóját egészen a Lecke utca kereszteződéséhez helyezni, ez még a lakosság egy részének sem ideális. Így egyébként a balesetveszély is növekszik: az 1-esre átszállók nem csak a zebrát, hanem a megállóban álló 47-es, és a zebra közötti teljes útszakaszt is igénybe fogják majd venni az átkelésre.
- A 103-as Bikás park és Fehérvári út megállója távolabb kerül egymástól: mivel a járat helyi jelentőségű is, csak ebben az irányban, megfontolnék egy új megállót a Rátz László utca magasságában - csökkentve így a lakótelepen élők rágyaloglási távolságait.
- Tizenkilenc éve kitaposott ösvény. Ennyi ideje nem jutott eszébe senkinek javítani a HÉV felőli átszállás körülményeit. Most már mindegy...
Jobb helyen lenne-e itt a 23-54-55-ösök megállója?
Menetrendek
Az átszállások kialakítása, mivel egy körirányú, sok másik kapcsolattal is rendelkező vonalról van szó, nem könnyű. Elsősorban peremidőben (este, hétvégén), a sugárirányú vonalakról kapott, és oda adott csatlakozások attraktivitását lehetőség szerint meg kell azonban teremteni. Az új menetrend részletei még nem ismertek, így erről véleményt formálni nem tudunk. M3, 23, H7, 33, és a Fehérvári út villamosjáratai: nem mind a "mozdítható" kategória, de ahol erre szükség lenne (mert mondjuk pont csatlakozást mulasztana az utas), ott a lehetőséget vizsgálni kell. (Elsősorban ugye az autóbuszok jöhet ez szóba.)
Sokkal lényegesebb azonban az 1-es és 103-as közötti kapcsolat: a két járat közti átszállási időt minimalizálni kellene. Az utóbbi évek "átszállásos" villamospótlásai sajnos azt mutatják, hogy a szolgáltató többnyire teljesen külön kezeli a villamost és pótlóját, egyik járat nem vár a másikra. A Futár rendszer (a BKK legalábbis ezt mondta róla) elvileg képes lenne percre pontos információkat nyújtani a járművek vezetőinek a csatlakozó járatokról: kiváló terep lenne ezt a lehetőséget kipróbálni itt. Hiszen nem cél 3-4 perc ráhagyással megtervezni a két járat közti átszállást, az esetek nagy részében feleslegesen nyújtva a menetidőt, amikor arra 1-2 perc is bőven elegendő. Az irányítási rendszernek csak tudnia kell mit kezdeni egy olyan helyzettel, ha például a villamos késik 2 percet: automatikusan utasítsa az autóbuszt, hogy a Szerémi útnál ne húzzon el az utasok orra előtt, hanem várjon egy lámpaváltást, amíg azok odaérhetnek. Ennek kommunikálása egyébként szintén kiváló pont lehetne az utasok szemében is.
Ne csak a busznak a hátát lássa az átszálló...
Díjszabás, vonalhálózat
A díjszabást (nem kell külön jegy a villamosra és a pótlóra), a BKK szerencsére rugalmasan szabályozza. A vonalhálózati kérdésekben azonban, arra a kérdésre hogy van-e létjogosultsága egy közvetlen összeköttetésnek a Fehérvári út külső része és a pesti oldal között, ezt a választ adja: "Az 1-es villamos vonalán a világ leghosszabb hagyományos villamosszerelvényei, az 56 méteres CAF-ok fognak közlekedni. A Fehérvári úton nincsen szükség ekkora kapacitásra, a megállóhelyi peronok sem képesek ekkora szerelvényeket fogadni."
Forgalmi telepnél? Forgalmas vonalon?
A "nincs szükség ekkora kapacitásra" kitétellel mondjuk lehetne vitatkozni. Az eddig leírtak alapján, egy ilyen lehetőséget én semmiképpen sem vetnék el csak infrastrukturális okok miatt, mivel az látszik, hogy az 1-es sokkal inkább a kerület déli részének, és Budafoknak a lakóit tudja megszólítani, és nem a Kelenföld felől érkezőket. A Fehérvári úton a mértékadó keresztmetszet az Újbuda-központhoz esik, tehát az Etele út és közte a kapacitás nem nagyon csökkenthető. Ennek visszapótlására szóba kerülhetne azonban Albertfalva kitérő használata, és a kiépülés második ütemében pedig akár egy olyan járat is, mely Kelenföld felől a belső Fehérvári út felé indulna. Erről a témáról azonban felesleges beszélni a fonódó kitárgyalása nélkül, ami e cikk terjedelmét meghaladja. Elég is ennyi, most ti jöttök. Borúsan látjuk-e tehát az 1-es körüli viszonyokat? Jogosak-e az aggodalmaink, hogy elmarad az átütő siker? Hogyan szerveznétek közvetlen járatot a Fehérvári útról Pest felé?