Hova megy ez a vonat?


Balkán Flexi 1. rész - eljutni Macedóniába, kis kitérőkkel

2014. október 07. Szerző: biciklis bakter

Idén nyáron újra közlekedett a Hellász expressz (vagyis ami maradt belőle) Belgrád és Szaloniki között, eltökéltük hát, hogy a volt Jugoszláv köztársaságok vasúti felfedezését össze kellene kombinálni ezzel a nagyszerű vonattal. A vonatot Budapestről elérni azonban nem volt…

Tovább

A menetrendkönyv szimbólumai - útvonalak, távolságok, hálózati kapcsolatok jelölése

Ahogy azt a múlt héten megszámoltuk, három feltétele van annak, hogy a menetrendkönyv ne a billegő asztal alá kerüljön támasztéknak, vagy a kutyus házába játéknak, hanem hasznos forgatnivaló váljék belőle: aktuális, jól használható legyen és szakértő kezekbe kerüljön.…

Tovább

A vasúti utazási kedvezmények szövevénye, 3. rész

Három főbűn a kedvezmény-politikában Némi elméleti bevezető, valamint a szocializmus és az elmúlt húsz év néhány kedvezményének felidézése után, amint azt már ígértem, végre arról írok, mi a bajom a közforgalmú országos (helyközi) személyszállításban elburjánzott…

Tovább

Gyorsvonati pótjegy - miért?

Január óta sejtettük, március óta már remény sem volt arra, hogy esetleg csak rémhír: nagyon sok távolsági vonaton kell többet fizetnünk május 15-étől. Amikor az IC-pótjegy meghaladottsága miatt tavaly már felemeltük szavunkat, távolról sem gondoltuk, hogy ősztől több…

Tovább

A vasúti utazási kedvezmények szövevénye, 1. rész

Hogyan lehet kedvezményekkel építeni a szocializmust? Néhány napja már bemerészkedtünk a vasúti utazási kedvezmények világába, aztán némi időzavar miatt egészen mostanáig ki kellett bírnotok nélkülük. A kedvezmények szövevénye természetesen folyamatos…

Tovább

A vasúti utazási kedvezmények szövevénye - bevezető

A vasút 19. századi diadalmenete és talán a személyszállítás forradalma sem lehetett volna az ismert méretű és hatású, ha a vonatok nem válnak valóban széles tömegek számára elérhetővé. A jelenség egyik oldala, hogy a vasút a kor többi közlekedési eszközéhez képest…

Tovább

A belföldi vasúti felárak legújabbkori története, 2. rész

A Rapid és a hibrid A felárak legújabb kori történetét egy hete a 90-es évek elejénél hagytuk abba, amikor megszűnt a gyorsvonati pótdíj. Ezt megelőzően a személy- és gyorsvonatok a két kocsiosztállyal (illetve az azok közti különbözettel) valamint a pótdíjjal összesen…

Tovább

A belföldi vasúti felárak legújabbkori története, 1. rész

A Tokaj-expessz és a soproni sebesvonat Túl a blog első születésnapján óhatatlanul előfordul, hogy saját korábbi posztjainkra hivatkozunk, itt van mindjárt kettő: egyrészt meséltünk már az expresszekről, IC-kről, másrészt arról is, hogy az ezeken beszedett pótjegy, helyjegy,…

Tovább

A vasparipa és a drótszamár – 2. rész: Sok jó ember kis helyen… kerékpárral együtt is

Ma már újra nagyon divatos a kerékpár, ki-ki a költséghatékonyság, ki a praktikum, ki a trend parancsának engedelmeskedve pattan kétkerekűre. A kétségtelenül környezetbarát és – a mellette közlekedő autók kipufogógázait leszámítva – egészséges közlekedési mód…

Tovább

Utastájékoztatás 3. - az emberi tényező

Az utastájékoztatás helyzetét feltérképező minisorozatunkban korábban az általános alapvetéseken kívül megnéztük, mi a helyzet a technika területén. Folytassuk ezúttal a legneuralgikusabb és valószínűleg a legtöbb vitát kiváltó tényezővel: magával az emberrel, aki…

Tovább

Tarifafaragás 11. rész - A bolhástól a Premium Classig

Tegnap az első kocsiosztály értelmét kutattam, találtam egy-két érdekességet. Ma arról írok, hogy az elénk tárult elkeserítő állapotokból el lehet-e jutni, illetve hogyan lehet eljutni egy olyan vasúti távolsági termékstruktúrába, ahol az első osztály nem vasutasok…

Tovább

Tarifafaragás 10. rész - Bolhásból elefántot

Az már kiderült, hogy minőséget szeretnénk felár megfizetése nélkül, de mi a helyzet a vasúton a minőségi szolgáltatásnak még az expresszvonatnál is régebbi megfelelőjével, az első kocsiosztállyal?Régi korok embereinek motivációit már nehéz lenne feltárni: vajon miért…

Tovább

Személytelen személyforgalom: „ablakos” vonatok a 25-ös vonalon

A közvetlen magyar-szlovén kapcsolatnak építése során nemcsak a teherforgalomban szántak kulcsfontosságú szerepet: ugyanolyan fő célja volt az is, hogy a Szlovénia és Olaszország felé irányuló személyforgalom elkerülhesse a horvátokat. Ennek jelentőségét mi sem bizonyítja…

Tovább
süti beállítások módosítása