Mai "menetrendjobbító" szándékú írásunk segítségével Észak-Magyarországra, az encsi és gönci járásba utazunk. Hogyan lehetne jobb elérhetőséget biztosítani a hétvégi időszakban egy döntően kis- és középfalvas térségben, azzal a napi néhány járattal, úgy, hogy az erre fordított teljesítmény érdemben nem módosulna? Milyen gátakat kellene a hazai közlekedésszervezésben lerombolni, a jobb szolgáltatás érdekében? Cikkünket ajánljuk a térségi menetrendi egyeztetések résztvevőinek - önkormányzatoknak, szolgáltató(k)nak, megrendelőnek egyaránt...

A vizsgált térségünk lényegében a Hernád folyó völgyének országhatárhoz közel fekvő területét foglalja magába. Most kizárólag a szombati és vasárnapi menetrendekkel foglalkozunk: ennek oka, hogy a munkanapi igények pontos ismerete, felmérése meghaladja erőinket. Noha egy munkanapi vizsgálatnak az is egy igen sajátos jelleget kölcsönözne, hogy a kistérségek és járások néhány évvel ezelőtti átrendezésénél úgy született meg újra a sok évtizeddel korábban létező gönci járás, hogy sok hozzá csatolt településének térkapcsolata ma már inkább Encshez, Szerencshez hoz létre köteléket, és a közösségi közlekedési hálózat is ezt erősíti...

Hidasnémeti: a MAN éppen lekéste a vasúti csatlakozást, az Ikarus pedig egyszerre indul majd Abaújszántóra a Bz-vel

Kezdjük a megrendelő számára legfontosabb üzemi mutatókkal: az Encs, Novajidrány, Hidasnémeti kiindulási és célállomású autóbuszok egy hétvége alkalmával valamivel kevesebb mint 4000 kilométert futnak, naponta a forgalomban 9-11* autóbusz vesz részt. (*: A járművek szolgálati menetrendjét, azaz fordáit a közforgalmú menetrend, és néhány tapasztalati megfigyelés alapján próbáltuk kikövetkeztetni, pontos számot ennek hiányában nem tudunk mondani). A most következő vizsgálatban azonban arra jutottunk: átszabva a hálózatot, közel azonos (100-200 kilométerrel nagyobb teljesítmény), azonban kevesebb jármű felhasználásával jobb ellátási szintet lehetne biztosítani.

A mai hálózat

A jelenlegi közlekedési rendszer alapját a Miskolc és Hidasnémeti közötti vasútvonal képezi, ahol két óránként személyvonatok közlekednek, melyek egymással Novajidrányban találkoznak. A két órás ütemet négy járatpár bizonyos napszakokban órássá sűríti. Ezen felül fontos elem a reggel és este közlekedő kassai InterCity vonatpár, mely Forró-Encs és Hidasnémeti állomásokon áll meg. Országos összehasonlításban szembetűnő, hogy számos autóbusz-csatlakozási pont működik a vonalon: ennek oka lehet, hogy nagyobb város híján, az autóbuszjáratok maradtak a ráhordó funkciónál, mivel menetidőben versenyképtelenek lettek volna a hosszabb útvonalon. A másik vasútvonal Szerencstől Abaújszántóig egész nap két óránként közlekedik, mellékvonali viszonylatban elég jó kihasználtság mellett - innen tovább Hidasnémetiig azonban csak két pár (tavasztól őszig három) vonat közlekedik, gyenge kihasználtsággal.

Novajidrányban kereszt lesz...

Míg a buszok türelmesen várják az átszálló utasokat. A "telisárga" Ikarus 256-os a hernádpetri vonal törzskocsija.

Az autóbuszok közlekedése az alábbi vonalakon bonyolódik:

- Encsről Mérán át, valamint Novajidrányból a Hernád két mellékvölgyébe, a Cserehát "Kegyetlen" nevű mikrotérségének falvai felé indulnak járatok. A két völgy között tömegközlekedési kapcsolat csak bizonyos napokon van.

- Hernádszurdokot a vasút látja el, Tornyosnémeti hétvégi ellátása pedig egyetlen, vasárnapi buszra korlátozódik.

- Hidasnémetiből bő tíz perces buszozás Gönc. Félúton ágazik el az út Kéked irányába, de az oda közlekedő buszok többsége betér Göncre. A kisvárosból a hegyek közé, Telkibányára juthatunk, de néhány járat a Hegyközbe, Pálházára is továbbmegy. Amennyiben Gönctől dél felé folytatjuk utunkat, Göncruszka és Vizsoly következik, majd egyes járatok egyenesen haladnak Abaújszántóig, míg más indulásokban pedig Boldogkőváralját is érintik, mielőtt Encs felé fordulnának. Encs felől több járat is Boldogkőváraljáig, vagy a tőle három kilométerre a hegyek között megbúvó Arka üdülőtelepüléséig jön fel.

Kilátás a boldogkői várból a környékre: a fényképen egy vasúti járművet is elrejtettünk. :)

- Novajidrányból van az előző észak-délihez képest keresztirányú buszjárat Vizsoly és Korlát érintésével a szintén üdülőfalu jelleget ölteni kezdő Regécre.

- Encstől délre, Ináncsról rövid ráhordó járat indul három, Hernád menti faluba.

- Encs és Miskolc között több járat is közlekedik, végig a 3-as főúton. A járat párhuzamosnak mondható a vasúttal, keresettségét a miskolci Búza tér, és a városszéli bevásárlóközpont, és a szikszói kórház közvetlen elérhetősége alapozza meg - de egyébként megállóinak elhelyezkedése nem is mindig jobb mint a vasúté (kivétel talán csak Forró, a térség egyik leggazdagabb települése).

- Encsről a Cserehát belsejébe, Kányba van napi egy buszjárat, de vannak olyan indulások is, melyek Miskolcról több csereháti falut felfűzve, Baktakéknél térnek le a térségi központ Encs felé.

A gönci járás, illetve a környező települések térképe

A térkép forrása: http://www.jaras.info.hu/jaras-terkep/gonci-jaras.png

Ki használja? Ki fogja használni ezeket a járatokat?

Még akkor is, ha elképzelhető hogy ezt az írást nagyságrendileg nem sokkal kevesebben látják, mint amennyien egy hétvégén a térség buszjáratain utaznak, szögezzük le: közszolgáltatásról van szó. Nem robbant bankot a szolgáltató a falujukba hazalátogató idősek, vagy a környékbeli nagycsaládosok fuvarozásával, de pont így teljesíti be egyik feladatát, mely végett az állam működteti. És ezt hasonlóan gondolják az ezekkel a járatokkal munkába indulók, a térség ingázó diákjai, a bevásárlást intézők, és a környéket felkereső látogatók is.

Mely vonalakkal kapcsolatosak a javaslataink?

A miskolci és a Cserehát belsejébe irányuló járatokat - mivel más hálózatrészekbe vannak beágyazva, legfeljebb finomhangolás szintjén módosítanánk. Ugyancsak kimaradt az ináncsi - egy eszközt lekötni képes járat. A "felhasználható" teljesítmény így mintegy 2100 kilométert jelent, ebből gazdálkodtunk.

Mit tartanánk meg a jelenlegi rendszerből? Mit tartunk elvetendőnek?

A jelenlegi hálózaton vannak használható, megtartandó elemek: szombat délelőtti, vasárnap délutáni többletjáratok, vasút és autóbusz közötti, jól működő csatlakozások. Ami viszont rossz, változtatásra vár: a szombat délutáni, és vasárnap délelőtti forgalmi völgyidőszakban az ellátás hiányossága (az igény hiánya a magyarázat, vagy járat híján nincs igény?), a járműfordák rugalmatlansága (egy szinte az összes Zemplén lábánál fekvő falut felfűző reggeli járat 2 perccel a vonat után ér be Encsre). Az eljutási lehetőségek egyes esetekben időben indokolatlanul koncentráltak, és helyenként díjszabási anomáliákkal is meg kell küzdenünk.

A délelőtti telkibányai járat évtizedek óta a Rákóczi nemzetközi vonathoz igazodik, mely már jópár éve InterCity formájában üzemel. Egy távolsági utasnak ez nem probléma - de reális-e vajon az, hogy egy térségen belüli, mondjuk Encsről Hidasnémetibe tett utazáshoz a vasúti pótjegy majdnem ugyanannyiba kerüljön 20 kilométerre, mint a teljesárú menetjegy...és akkor még buszra sem szálltunk? (Encs és Telkibánya körülbelül 35 kilométerre fekszik egymástól, és a jegyár erre a konkrét útra összesen 1285 forint.)

A nap utolsó öt eljutási lehetősége Gönc-Hidasnémeti viszonylatban, egy órába sűrítve...A 15:47-es miskolci vonatra az első két járatról (melyek Sátoraljaújhelyről, illetve Miskolcról jönnek) "karcos" az átszállás, a vonatok közötti csatlakozás biztosabb, a 16:31-es érkezés rendben. A 16:00-kor érkező busz teljesen párhuzamosan halad a 15:44-re érkező vonattal, Abaújszántótól...

Célhoz értem, a busz is mehet aludni...

Milyen adottságok kihasználásával lehetne jobb?

• A hálózatot az ütemes vasúti rendszerrel összhangban kell felépíteni. Kihasználva benne a sűrítő járatokat, vagy éppen a novajidrányi találkozási pontot. A rendszerben a két pár IC-vonatnak is helyet kell kapnia, meg kell találni annak a módját, hogy (hasonlóan például a mátészalkai IC-járathoz) a rövid távon utazók pót és helyjegy nélkül is használhassák a járatokat.
• A térség úthálózata - a Hernád két partján húzódó településekkel, adja magát olyan viszonylat szervezésére, mely félkör alakban, két végén kapcsolódik a vasúti fővonalhoz. A menetrendi sajátosságok engednék ezt jó csatlakozásokkal kialakítani, így egyes településeknek lényegében két óránként is lenne kapcsolatuk az országos törzshálózattal. Hasonló kísérletek lehetségesek az Abaújvár és Telkibánya, valamint a Szemere és Pusztaradvány közötti összekötő utak használatával, vagy Encs-Ináncs-Gibárt-Encs útvonalú körjárat létrehozásával is, bár ezek esetében az előny nem egyértelmű.
• A zsákfalvak egyik-másik járata lehet igényvezérelt közlekedési rendű. 

Példa az új vonalrendszerre

A tervezetet táblázatba foglaltam: ehhez segítségül a vasúti menetrendet hívtam, mert a buszjáratok szinte mindegyike érinti valamelyik vasútállomást, így itt láthatóak együtt a legkönnyebben. A járművek "üzemi menetrendjét", fordáit különböző színekkel jelöltem, és elkülönítettem a szombati és vasárnapi közlekedést is. Az igazodás a vasúti közlekedéshez alapvető: Encs esetében, ahol a Miskolcról érkező, és oda induló járat között bő negyed óra van, ez azt jelenti, hogy az oda érkező autóbuszok rövid idő alatt fordulnának is vissza, különösen igaz ez az Encs-Abaújszántó-Boldogkőváralja-Gönc-Hidasnémeti útvonal járataira. A forgalmi igényeknek, illetve a csatlakozásokra odaérésnek megfelelően egyes járatok érintenék Arkát, Hejcét is, illetve esetleg kihagynák Boldogkőváralját (Arka esetében az igényvezérelt betérés, ha beépíthető a menetrendbe, az a legegyszerűbb). A járatok közlekedése szombat reggel, és vasárnap délután sűrűsödne. A szombat reggeli forgalomban egyébként alapvetés a most megszokott mód, mely szerint a térség több falujából is közvetlen járatpár közlekedik Encsig. (szombat reggel a fonyi járatpár is így közlekedne, Regéc felé IC-csatlakozást is adva).

*: Sajnos e vonat szombati közlekedési rend szerint nem jár, így ott megnövekedő csatlakozási idő adódik...

Novajidrányban - a regéci és hernádpetri vonal a hétvége nagy részében összeforgatásra kerülne, melyre lehetőséget az ottani vonattalálkozás nyújt. Vasárnap reggel egy járatpár Pusztaradvány és Szemere érintésével Encsre közlekedne, kiváltva az ott szolgáló kocsi délelőtti indulását is.

Hidasnémeti esetében az encsi járatok csatlakozást adnak és vesznek a vonatra, és mind Kéked, mind Telkibánya irányába arra irányul a törekvés, hogy 3-4 óránként mindenképpen legyen autóbusz-közlekedés, de szombaton délelőtt, illetve vasárnap délután ez ennél sűrűbb is lehet. A rendszer bizonyos fokig rugalmatlan eleme, hogy egy szombati, illetve egy mindkét nap közlekedő járat a hegyközi térségbe is ellátogat, és Sátoraljaújhelyen is csatlakozó járat - valószínűleg azonban, erre lehetne megoldást találni - vagy a kocsigazdálkodást úgy szükséges módosítani, hogy a két vonalrendszer összeforgása megszűnjön. A változtatással Gönc városa sűrűbb követést kapna Hidasnémeti irányába, és több közvetlen járatot Encs felé. Vasárnap egy járat Telkibánya felől Pányok érintésével térne vissza a Hernád völgyébe.

A "kishidasi" vonal mentén, építve annak szerepére is, sűrűbb követésű észak-déli tengely formálódna meg. Egyes járatok esetében átszállási lehetőség adódna Abaújszántón is, észak felől Szerencs irányába. Összefoglalva: szombaton 8, vasárnap 6 autóbusz szükséges mindehhez a "mutatványhoz", mely szám kevesebb mint ma. Az itt felsorolt járatok mintegy 2300 kilométert futnának a két nap során, mely számításaink szerint körülbelül 100-200 kilométerrel több a jelenlegi teljesítménynél, azonban ezt a költségtöbbletet a jármű kiállításával kapcsolatos megtakarítás jó eséllyel kiegyenlítheti.

Az abaújszántói csatlakozások egyes járatoknál könnyen kialakíthatóak.

Korlátok

Természetesen lehetnek a tervezetnek akadályai is: azt talán a járművezetők tudják a legjobban, hogy átlagos útviszonyok között a térségre szabott menetrendek mennyire reálisak, akár ma, akár a tervezetben. Figyelembe kell venni, hogy több helyen is igen leromlott útállapotok uralkodnak, melyre egy újabb autóbuszt küldeni, azonnal lehet késések okozója - márpedig sajnos egy Ikarus sem örök...Ugyancsak szempont, hogy a tervezett fordák megfelelnek-e a vezetők munkaidejével kapcsolatos szabályoknak. Nem üzemi, hanem lélektani gátak is vannak ezen felül: egy-egy településnek a változtatással el kéne engednie bizonyos időpontokban akár évtizedek óta induló járatát, vagy fel kéne adnia a megyeszékhely közvetlen kapcsolatát (valamennyi miskolci járat Encsen elvágásra kerülne, az Encs-Miskolc járatok menetrendi fekvéséhez pedig, itt most nem nyúltunk, járműgazdálkodás szempontjából ennek hatékonyabb megszervezése már a javasolt változtatás egyik része kellene hogy legyen). Nem szabad elmennünk a díjszabási ügyek mellett sem, melybe az említett pótjegyességen kívül még olyan ügyek is beletartoznak, hogy hol pecsételik le a közalkalmazotti utalványt, vagy hogy átszállással vagy nélküle alacsonyabb a jegyár, vagy hogy mit lehet kezdeni egy "T" alakú viszonylattal (a pusztaradványi ilyen), ahol lehet hogy csak két részletben van lehetőség jegyet váltani, mivel a T fejének valamely pontja végállomásnak számít...

266-osnak való terep: útban Baskó felé, ez a járat az Aranyosi-völgyön át csak munkanap közlekedik.

Zárszó

Javaslatunk egy abaúji hosszú hétvége nyomán született: egyfajta gondolatkísérlet arra vonatkozóan, hogy egy rurális térség tömegközlekedési ellátása sem szabad hogy reménytelennek tűnjön, még ha teljesen más problémákkal, utasforgalmi sajátosságokkal is bír mint egy városi vagy elővárosi hálózat. Nem várhatunk tőle hasonlóan jó üzleti mutatókat, utasszámokat, azonban pont ezért rá kívánunk arra világítani: ha már fenntartjuk a tömegközlekedést valahol, azt úgy is kell megszervezni, hogy potenciális használói élni tudjanak a használat lehetőségével - mint ahogy tette ezt a szerző is, mikor kirándulása végeztével busszal utazott vissza szálláshelyére...