A St. Gallenben tett helyiérdekű kirándulásunk után visszatérünk a svájci-osztrák határra, ezúttal nemzetközi vizekre evezünk. Illetve eveznénk, ha a most bemutatandó vasútüzem korábbi "nem teljesítése" miatt a Rajna újabb és újabb árvize miatt szomorkodnánk.
Hivatalosan „Dienstbahn der Internationalen Rheinregulierung”, azaz a nemzetközi Rajna-szabályozás szolgálati vasútja nevet viseli Ausztria nyugati sarkában található vasútüzem. A korábban tisztán ipari jellegű vasút fő profilja ma a turizmus. A telephelyen a vasútüzem mellett a Rajna szabályozásának folyamatával és a környék élővilágával is megismerkedhetünk.
A 1892-ben Ausztria és Svájc között megkötött államközi szerződés alapján 1895-re megépítették a 750 mm nyomtávolságú vasútüzemet. A cél a Rajna szabályozása miatt szükséges gátépítés gépesített kiszolgálása volt. Korábban az árvíz-előrejelzésben nehézséget okozott az Alpok közelsége, a tavaszi hirtelen hóolvadás. A gátépítés előtt a Rajna rendszeresen elöntötte az egész völgyet, kiszámíthatatlanná téve a közlekedést és a mezőgazdasági termelést.
A Rajna kialakulásának és szabályozásának hosszú, 20.000 éves folyamatát jól mutatja ez a folyamatábra is.
A vasút nyomvonala a Rajna szabályozásával, az új gát építésével, régi bontásával együtt szép lassan vándorolt, ma az utolsó állapot szerinti kialakítású. A két kőbányához vezető sínpályát Widnautól délre 2012-ben megszüntették.
Ma az elsősorban turisztikai célokat szolgáló vasútüzem Lustenautól a Rajna Bódeni tavi torkolatáig vezet, Lustenautól Wiesenrainig, onnan a Rajna hídon keresztül a svájci Widnauig csak üzemi jellegű. A kőbánya életéről és az egész vonalról az alábbi tartalmas oldalon olvashatunk.
Érdekesség, hogy a svájci oldalon Widnautól délre a Heerbrugg–Diepoldsau-Widnau közötti 3,6 km hosszú villamosvonal keresztezte 1956-ig a pályát. A Rajna-híd felől. A Rajna-híd felé.
A nosztalgiaüzem: Öt dízelmozdony, három dízel-elektromos mozdony és két gőzmozdony színesíti a múzeumvasút járműparkját. Az első gőzmozdonyt 1896-ban szerezték be, az első benzinüzemű 1911-es. A villamos energia 1946-tól szolgálja a vontatást, 1950-ben az egész hálózatot villamosították, ekkor a napi elszállított kőmennyiség 400 tonnát tett ki.
A kiállítás: A lustenaui tepehelyen gazdag kiállítás mutatja be a Rajna-delta kialakítását, a folyószabályozást és a gazdag élővilágot. További információ az alábbi címen érhető el.
A telep mellett Lustenauban található Svájc előtt Ausztria utolsó nagyvasúti állomása, a vonatok Bregenz és St. Margrethen között járnak.
A Rajna-híd Ausztria felől
Így tölti fel a Rajna a Bódeni tavat. A folyó tóba való bevezetésének épp az a feladata, hogy ne a part menti sáv iszaposodjon el és töltődjön fel, hanem a folyó által szállított hordalék elérje a mélyebb területeket.
A telepen tartalmas kiállítás látható a Rajna-csatorna építéséről, de a változatos élővilággal is megismerkedhetünk
Központi telep a fűtőházzal
Utasokra várva. Ma a fő profil a túrizmus.
Felkészítik a vonóerőt az útra, gőzvontatású menetek ritkán, előre meghirdetett napokon vannak.
Hó esetére…
A PFT-telep vasaljakkal
A kicsi dízel is működőképes, ereje miatt ezt használták korábban a kőbányai tolatásokhoz
A telep távolabbról. A másik fűtőház Svájcban található, a kőbánya viszont megint Ausztriában.
Elektromos betáplálás. A gőzösök mellett dízel- és villanymozdonyok is dolgoznak.
Irányba állítás, avagy ingyenfitnesz a telepen
A személykocsi belülről
Végeláthatatlan sor és nyugalom
Kitérő a gáton, sűrűbb forgalomnál elkél. A vezeték a felső, nem "telefondrót". Elég egy is, találkozásnál az okosabb enged(i le a szedőjét).
Újabb kitérő, ez már a Bódeni tóba lógó nyúlványon van
Esélyegyenlő jármű is üzemel a vonalon
A Rajna-delta természetvédelmi terület, nagyobb része Svájcban található
Gőzmozdony a töltésen körüljáráskor, háttérben a Bódeni tó
Útközbeni fotóhált
Távovolban egy személyvonat halad Bregenz felé. Itt nem az füstöl, vagy itt az nem füstöl?
Érkezés a telepre. Tartalmas délutáni túra volt érdekes kiállítással egybekötve
Délutáni csendélet
