Hova megy ez a vonat?

Rheinregulierungsbahn – kisvasút a Rajna-gát tetején

2014. július 03. Szerző: feketén villogó térközjelző

A St. Gallenben tett helyiérdekű kirándulásunk után visszatérünk a svájci-osztrák határra, ezúttal nemzetközi vizekre evezünk. Illetve eveznénk, ha a most bemutatandó vasútüzem korábbi "nem teljesítése" miatt a Rajna újabb és újabb árvize miatt szomorkodnánk.

Hivatalosan „Dienstbahn der Internationalen Rheinregulierung”, azaz a nemzetközi Rajna-szabályozás szolgálati vasútja nevet viseli Ausztria nyugati sarkában található vasútüzem. A korábban tisztán ipari jellegű vasút fő profilja ma a turizmus. A telephelyen a vasútüzem mellett a Rajna szabályozásának folyamatával és a környék élővilágával is megismerkedhetünk.

114.jpg

A 1892-ben Ausztria és Svájc között megkötött államközi szerződés alapján 1895-re megépítették a 750 mm nyomtávolságú vasútüzemet. A cél a Rajna szabályozása miatt szükséges gátépítés gépesített kiszolgálása volt. Korábban az árvíz-előrejelzésben nehézséget okozott az Alpok közelsége, a tavaszi hirtelen hóolvadás. A gátépítés előtt a Rajna rendszeresen elöntötte az egész völgyet, kiszámíthatatlanná téve a közlekedést és a mezőgazdasági termelést.

A Rajna kialakulásának és szabályozásának hosszú, 20.000 éves folyamatát jól mutatja ez a folyamatábra is.

A vasút nyomvonala a Rajna szabályozásával, az új gát építésével, régi bontásával együtt szép lassan vándorolt, ma az utolsó állapot szerinti kialakítású. A két kőbányához vezető sínpályát Widnautól délre 2012-ben megszüntették.

Ma az elsősorban turisztikai célokat szolgáló vasútüzem Lustenautól a Rajna Bódeni tavi torkolatáig vezet, Lustenautól Wiesenrainig, onnan a Rajna hídon keresztül a svájci Widnauig csak üzemi jellegű.  A kőbánya életéről és az egész vonalról az alábbi tartalmas oldalon olvashatunk.

Érdekesség, hogy a svájci oldalon Widnautól délre a Heerbrugg–Diepoldsau-Widnau közötti 3,6 km hosszú villamosvonal keresztezte 1956-ig a pályát. A Rajna-híd felől. A Rajna-híd felé.

A nosztalgiaüzem: Öt dízelmozdony, három dízel-elektromos mozdony és két gőzmozdony színesíti a múzeumvasút járműparkját. Az első gőzmozdonyt 1896-ban szerezték be, az első benzinüzemű 1911-es. A villamos energia 1946-tól szolgálja a vontatást, 1950-ben az egész hálózatot villamosították, ekkor a napi elszállított kőmennyiség 400 tonnát tett ki.

A kiállítás: A lustenaui tepehelyen gazdag kiállítás mutatja be a Rajna-delta kialakítását, a folyószabályozást és a gazdag élővilágot. További információ az alábbi címen érhető el.

 

013.jpgA telep mellett Lustenauban található Svájc előtt Ausztria utolsó nagyvasúti állomása, a vonatok Bregenz és St. Margrethen között járnak.

 

015.jpgA Rajna-híd Ausztria felől

 

019.jpgÍgy tölti fel a Rajna a Bódeni tavat. A folyó tóba való bevezetésének épp az a feladata, hogy ne a part menti sáv iszaposodjon el és töltődjön fel, hanem a folyó által szállított hordalék elérje a mélyebb területeket.

 

021.jpgA telepen tartalmas kiállítás látható a Rajna-csatorna építéséről, de a változatos élővilággal is megismerkedhetünk

 

025.jpgKözponti telep a fűtőházzal

 

031.jpgUtasokra várva. Ma a fő profil a túrizmus.

 

037.jpgFelkészítik a vonóerőt az útra, gőzvontatású menetek ritkán, előre meghirdetett napokon vannak.

 

040.jpgHó esetére…

 

042.jpgA PFT-telep vasaljakkal

 

125.jpgA kicsi dízel is működőképes, ereje miatt ezt használták korábban a kőbányai tolatásokhoz

048.jpgA telep távolabbról. A másik fűtőház Svájcban található, a kőbánya viszont megint Ausztriában.

 

061.jpgElektromos betáplálás. A gőzösök mellett dízel- és villanymozdonyok is dolgoznak.

 

064.jpgIrányba állítás, avagy ingyenfitnesz a telepen

 

071.jpgA személykocsi belülről

 

072.jpgVégeláthatatlan sor és nyugalom

 

081.jpgKitérő a gáton, sűrűbb forgalomnál elkél. A vezeték a felső, nem "telefondrót". Elég egy is, találkozásnál az okosabb enged(i le a szedőjét).

 

086.jpgÚjabb kitérő, ez már a Bódeni tóba lógó nyúlványon van

 

094.jpgEsélyegyenlő jármű is üzemel a vonalon

 

104.jpgA Rajna-delta természetvédelmi terület, nagyobb része Svájcban található

 

106.jpgGőzmozdony a töltésen körüljáráskor, háttérben a Bódeni tó

 

114.jpgÚtközbeni fotóhált

 

119.jpg Távovolban egy személyvonat halad Bregenz felé. Itt nem az füstöl, vagy itt az nem füstöl?

 

122.jpgÉrkezés a telepre. Tartalmas délutáni túra volt érdekes kiállítással egybekötve

  

124.jpgDélutáni csendélet

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr866222878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása