A vasúti határátmeneteket boncolgató sorozatunkban ma déli szomszédunkhoz látogatunk, de nem csak a három közös határpontot nézzük meg, hanem az összeset. Különös aktualitása van ugyanis a Horvát Vasutak (HŽ) vasúti határpontjairól beszélni: pár hónapja még úgy nézett ki, hogy vasúton nem sok helyről lehet majd eljutni Horvátországba…

A horvát határátmenetek pirossal jelölve. Kép forrása: zeljeznice.net/forum

A kép azért sokat tisztult az utóbbi hetekben-hónapokban, de a helyzet közel sem rózsás. a HŽ vezetése még nyáron közölte: a vasúti közszolgáltatásnak nem része a nemzetközi forgalom, főleg úgy nem, hogy a határt átlépő vonatokon néhány tíz fő utazik, így mivel ezek ráfizetésesek (szám szerint 56 vonat), mind megszüntetik. Vasúti körökben nagy zsongás támadt a kistérségek, üdülőhelyek elérhetősége és a nagyvárosok közötti összeköttetések miatt, noha az így felszabaduló menetvonalakba megvolt a belépési lehetőség a szomszédos vasutak számára - üzleti alapon.

Mire a menetrendváltás eljött, igen sok minden változott, és szerencsére jövőre is eljuthatunk Horvátországba vonattal, csak jóval nehézkesebb lesz. Most vegyük sorra, mit kínált a HŽ az egyes határszakaszokon eddig, miért kellene oda vasút, és ehhez képest mit kínál vasárnaptól... 

Szerbia felé: Erdut/Bogojevo és Tovarnik/Šid

1991-ig az említett két állomásköz egyszerű jugoszláv belföldi vonal volt, ennek megfelelően mindkét határátkelő kis- vagy középállomásokból lett. Erdut (Erdőd) és Bogojevo (Gombos) között a múlt század elejéig gőzkomp vitte a vonatokat át a Dunán, majd megépült a vasúti híd. A környék két nagyobb városa horvát oldalon Eszék, szerb oldalon Zombor, de a Duna élesen elválasztja a két térséget. Az utóbbi jó pár évben személyforgalom sincs a hídon át, tehervonatokról sem nagyon hallani, bár elvileg az átmenet lehetséges. A Tovarnik/Šid határátmenet ellenben a Belgrád-Zágráb fővonalon fekszik, ennek megfelelően négy nemzetközi vonatpár is áthalad, egynek pedig átszállásos csatlakozása van – szombat estig. Onnantól ugyanis napi egy pár marad csak, az amelyik a zürichi közvetlen kocsit is viszi. Szomorú látni, hogy egy egykori „közös piac” részei között, két főváros között hogy szűnik meg a közlekedés - legalábbis a vasúton, a párhuzamosan futó autópálya árnyékában, illetve a húsz évvel ezelőtti állapotokat nézve, A (polgár)háborús helyzet előtt ugyanis nemcsak az egyes tagköztársaságok között jártak igen hosszú éjszakai vonatok és csak első osztállyal járó expresszek, hanem a vendégmunkások tömegét is vonattal szállították a nyugat-európai országokba.

Bosznia felé: Drenovci/Brčko, Slavonski Šamac/Bosanski Šamac, Volinja/Dobrljin, Martin Brod/Ličko Dugo Polje, és Metković/Čapljina

Bosznia-Hercegovinát szinte teljesen körbeveszi Horvátország, ennek megfelelően vasúti kapcsolatai is Horvátország felől vannak. Drenovci/Brčko átmenetben egészen tavalyig két pár személyvonat átjárt Tuzla felől, de mivel a horvát oldali csatlakozás meglehetősen gyenge volt, nem sokan használták. Idén már nem lehetett ezen a Dráva-hídon átutazni, csak tehervonatok járnak.

Drenovci-Tuzla személyvonat a drenovci állomáson.

A két Šamac közötti átmenet (a Száván sorrendben a második) fontos vonal volt a Jugoszláv időkben is, és ma is Bosznia egyik fővonala. Villamosítását a 70-es, 80-as években végezték el, és a pálya is fel lett újítva. A délszláv háború sajnos megtépázta az infrastruktúrát, de a béke helyreállta után a Budapest-Szarajevó között közlekedő Dráva, és a Belgrád-Banja Luka, majd Szarajevó közötti nemzetközi vonatpár és még egy zágrábi vonat is erre járt. Vasárnap reggeltől itt is csak tehervonatok járnak, ami azt is jelenti, hogy Budapest felől csak a Volinja/Dobrljin határpont érintésével juthatunk Boszniába. Itt eddig is csak két pár vonat járt át, meg némi teher, most ez egy pár Zágráb-Szarajevó vonatpárra szűkül, és itt tulajdonképpen ki is merül Bosznia vasúti megközelíthetősége. Jugoszlávia idején itt 16 pár vonat haladt át… Martin Brodnál, Split felé félúton sajnos a háborús amortizáció, és a határ vasút számára előnytelen vonalvezetése - hétszer metszi a vasutat - egyelőre nem teszi lehetővé a forgalom felvételét.

Volinja, kisállomásból lett határállomás.

Metkovičnál az eddigi két pár Szarajevó-Ploče vonat helyett egy pár marad. A horvát vasút „szigetüzemei” még elszigeteltebbek lesznek (a másik vonal a Pula-Buzet, amely nem érhető el a horvát hálózatról közvetlenül).

Metković, helyi személyvonat

Szlovénia felé: Buzet/Rakitovec, Šapjane/Ilirska Bistrica, Kamanje/Metlika, Savski Marof/Dobova, Kumrovec/Imeno, Đurmanec/Sveti Rok ob Sotli, Mačinec/Središče, és Mursko Središče/Lendava

Ez összesen 8 határt metsző vasútvonal. Ausztria-Magyarország fennállása idején itt jobban összeforrt az osztrák és a magyar vasúthálózat, és különösebb terepakadályok sem állták útját a mellékvonalak fejlődésének. Az 1991-es határmegvonást követően épp ezért itt ugyanazt tapasztaljuk, mint a magyar vasutak Trianon utáni kettévágásánál: önmagában kevéssé életképes, sehova nem vezető vonalak alakultak ki. Ami a horvát oldalon mégis tartja a lelket bennük, az Zágráb közelsége, így kvázi elővárosi vonalakként ingázókat szállítanak - de a határon át nem mennek, így a 20 évvel ez előttig szomszéd falvak ma messzebb kerültek egymástól.

Šapjane, még egyenárammal: jövőre itt is 25 kV váltja az egyenáramot, de marad két pár nemzetközi vonat

A felsorolt átmenetek közül csak a Savski Marof/Dobova (Zágráb-Ljubljana fővonal), a Kamanje/Metlika, és a Šapjane/Ilirska Bistrica átmeneten volt rendszeres forgalom máig, Buzet/Rakitovec között pedig nyáron egy pár. Jövőre még siralmasabb a kép: Šapjane/Ilirska Bistrica között marad a megmaradását a "pótselejtezőben" kiharcoló két pár Ljubljana-Rijeka vonat (nyaranta a müncheni éjszakai kocsikkal együtt), de semmi más (horvát oldalon a személyvonatokat is lemondták), Dobovánál pedig a hatból négy pár menekül meg. Kamanje/Metlika és Buzet/Rakitovec között pedig nem marad semmi sem. A többi helyen csak a sínek mennek át, már jó ideje, pedig a Lendva felé, esetleg Rédics irányába továbbvezető vonal lehetőségeit már a Szlovéniával foglalkozó részben boncolgattuk…

Bubnjarci HÉV I. osztályú felvételi épülete. A határőrök eddig is a konténerben "laktak", vasárnaptól erre sem lesz szükség.

Magyarország felé: Murakeresztúr/Kotoriba, Gyékényes/Koprivnica, és Magyarbóly/Beli Manastir

Érzékenyen érint minket is a menetrendváltás: a háromból marad egy élő átmenet: egy pár Agram Gyékényesnél, és nyáron még az Adria. A kishatár-forgalom mindhárom viszonylatban megszűnik, bár eddig sem volt sok, és talán csak Magyarbólynál volt értelmes időfekvésben ahhoz, hogy használható legyen kiránduló, vagy bevásárló utakhoz. A Dráva megszűnésével pedig Magyarbólynál sem marad nemzetközi gyorsvonat. A Dráva folyó, mint természetes határ eleve ritkává tette az átkelési lehetőségeket, de úgy tűnik, a Baranya-háromszögben élő magyarok számára is a buszos, vagy egyéni eljutás marad Pécs felé.

Az EU küszöbén álló Horvátország vasútilag szinte elvágta magát a külvilágtól. Szomorú ez, hiszen a határok remélhetőleg ismét le fognak omlani a szomszédok felé, és itt is összenőhet, ami összetartozik. Ehhez azonban még sok víznek kell lefolynia a Száván, és csak remélni tudjuk, hogy az eleve jobban a motorizációhoz és a buszos utazásokhoz szokott délszláv térség számol még vasúti közlekedéssel – kishatárokon át is.