Ma már szinte természetesek a tömegközlekedési hálózatokat sematikusan ábrázóló, könnyen áttekinthető térképek. Itthon kevésbé közismert, hogy ez a térképfajta is a Londoni földalattihoz köthető - 1932-ben jelent meg először ilyen térkép, mely azóta a London Undergound egyik jelképévé vált.
1931-et írunk, tombol a gazdasági világválság, ezt pedig a londoni földalatti is megérzi az utasszámokban. Eközben persze folyik a hálózat kiépülése, ezekben az években éri el például a Piccadilly vonal északi végpontját, Cockfosterst. 1931-ben állt elő a London Underground egyik fiatal rajzolója egy teljesen új tervvel, mely a már akkor is bonyolult, 7 vonalból álló hálózatot csupán sematikusan, áttekinthető módon ábrázolta. A tervet ekkor a London Underground vezetése - újdonsága miatt - lesöpörte az asztalról, nehezen tudták ugyanis elképzelni, hogyan lehet használható egy olyan térkép, melyen az állomások földrajzi távolsága egyáltalán nem látható.
A következő évben - 1932-ban aztán zöld utat adtak az elképzelésnek, és készült egy 500 darabos széria az új térképból - a siker akkora volt, hogy a következő évben már több százezer nyomat készült. Bebizonyosodott, hogy a térkép, mely "csupán" arra volt jó, hogy könnyen és gyorsan áttekinthessék az utasok a vonalakat (hol kell például egy adott utazás során átszállni) a bonyolult földalatti hálózatokon nagyon jól használható.
A londoni térkép után Harry Beck hasonló térképet készített a párizsi földalatti számára, később a formátum szinte kötelezővé vált szinte a világ összes földalatti-hálózata számára.
Itt fentebb látható az eredeti, 1932-ben kiadott térkép. A http://britton.disted.camosun.bc.ca/beck_map.jpg címen elérhető nagyobb felbontásban is. Érdemes megfigyelni, hogy itt még a Northern vonal Bank-ága Mornington Crescenttől nyugatra fut, illetve Edgware Roadnál követi a Bakerloo tényleges helyzetét a Circle vonalhoz képest. Később ezek (és több más) részlet a könnyebb áttekinthetőség kedvéért eltűnt a térképről.
Példa a térkép egyszerűsítéseire - A Northern Line két ága Camden Towntól Eustonig párhuzamosan fut, azonban csupán a Charing Cross-ágon van egy megálló Mornington Crescentnél. Bár a Charing Cross-ág a két ág közül a nyugatabbi fekvésű a Camden town után, a Charing cross-ág alagútjai eleinte a keleti oldalon futnak, és csupán Eustonnál keresztezik egymást. A mai térképeken - a két ág keresztül kasul kanyargását elkerülendő - az áttekinthetőség kedvéért Mornington Crescent, a valósággal ellentétesen a Northern vonal Bank-ágától nyugatra helyezkedik el.
Nem lehetett egyszerű feladat már 1932-ben sem Baker Street és Paddignton között a metróvonalakat áttekinthetően ábrázolni. A mai térképen a Bakerloo vonal tekergését elhagyták - a Baker Streetől már a Circle vonaltól északra fut, míg a fenti térkép szerint a valóság ennél jóval bonyolultabb.
"Ez a térkép Harry Beck 1931-es tervének továbbfejlesztett változata..." az Alkotó neve ma is ott van az összes londoni metrótéképen. Harry Beck pontosan 111 éve, 1902. június 4-én született - boldog születésnapot, Mr. Beck!