Hova megy ez a vonat?

Keletnémet kisvasutak 4. – Preßnitztalbahn: a főnix éneke

2013. november 21. Szerző: Ellátott utas

Az eddig meglátogatott szász kisvasutakat könnyen megközelíthetjük vonattal, akár Drezdából, akár Csehországból indulunk el felkeresni azokat. Van viszont egy vonal, amely már jó ideje nem részesül ebből a lehetőségből… sőt, hogy ne legyen könnyű az életünk, busszal is csak igen körülményesen juthatunk el oda. Ráadásul nemigen büszkélkedhet olyan objektív „leg”-ekkel sem, melyekkel a hosszúság, meredekség, életkor vagy a műtárgyak száma alapján lehet megtisztelni egy vasutat – mégis mindezek ellenére a legnépszerűbb az összes szász kisvasút közül. Ennek a népszerűségnek csak az egyik oka az újjászületése – a másik az, hogy hogyan is történt mindez.

991590_VorWildbach1.JPG

Ez a kép akár 30 éve is készülhetett volna, de 25 éve biztos nem!

A Preßnitztalbahn esetében az újjászületés szó szerint értendő! Nem egy olyan egyszerű leállítás utáni helyrehozatalról és újraindításról volt itt szó, mint amely Pálházán, Szobon vagy Kemencén történt – hanem a semmiből újjáépítésről! Az 1892-ben Wolkenstein és Jöhstadt között megnyitott vonal sokáig inkább csak a teherforgalomból profitált – az érintetlen fenyőerdőkkel teli Érchegységet és annak nevezetességeit (leginkább a fából készült játékokat) csak az 1970-es években kezdte felfedezni magának a szélesebb közönség. Hiába szerették viszont az üdülők vendégei és a vasútbarátok is a szép vonalvezetésű, és még mindig az IV K sorozatú gözösökkel üzemeltetett vasutat, a DR mégis a megszüntetés mellett döntött. 1984-ben nemcsak a személyforgalmat számolták fel, hanem a Jöhstadt és Niederschmiedeberg közötti szakaszt is. Az utóbbi település hűtőgépgyára az északi vonalrészen még két évig életben tartotta az üzemet, de utána rohamtempóban takarították el a pályát – olyannyira, hogy még szovjet katonai helikoptereket is bevetettek az ügy érdekében, a bontást végző vonatnak meg két kocsiját is az egyik állomáson felejtették.

Ezt az állomást és ezt a két kocsit akarták először megőrizni a vasútbarátok a vonal emlékére, de a rendszerváltás után már az újjáépítésre is sokkal több esély nyílt. A teljes vonalra vonatkozó nagyratörő tervek után végül a Jöhstadt-Schmalzgrube vonalrész lett a fő cél, középtávon pedig Steinbach. Az első lépések a Jöhstadt-ban megmaradt mozdonyszín felújításával kezdődtek, a vasút századik születésnapján pedig az ebből kinyúló vágányokon már fel-alá járt egy gőzös, és egy dízelgép is, az ide áthozott két kocsi szomszédságában.

991590_JoehstadtMLs.JPGJöhstadt fűtőháza, egy egyedülálló keskenynyomközű angolváltóval

991590_Schloessel1.JPGSchlössel, az első forgalmi év végállomása

991590_Schmalzgrube.JPGÚjabb "kortalan kép" - a helyszín ezúttal Schmalzgrube. A nagyon havas képek egyébként 2008 márciusában készültek - az ilyen hosszú tél egyáltalán nem ritka az Érchegységben!

991590_SchGrDetMBf.JPGNemcsak a járművek őrzik a múltat, hanem az infrastruktúra is.

991590_SgrMPyramide.JPGKét érchegységi különlegesség egymás mellett. A köré rakott gyertyák hőjétől forgó "Pyramide" ugyanúgy része az itteni karácsonyoknak, mint a szintén errefelé készülő diótörő-figurák...

991590_ForellenhfNah.JPGForellenhof megállóhelyen a túlsó oldalon egy vendéglő is van, amelynek specialitása nevéhez hűen a mellette lévő tavacskákban tenyésztett pisztráng.

ForellenhofZug.JPGA megállóhely melletti széles mező jó fotólehetőségeket kínál, akármilyen nézőpontot is választunk

991590_VorStollnBr.JPGHo-ho-hó...

991590_NebenHsVStolln.JPGEzt a felülnézeti beállítást nemcsak a hangulat szülte... a lenti telep tulajdonosa nem örül annak, ha a vasútbarátok a telkére mennek be fotózni...

991590_AmWildBach.JPGWildbach megállóhely előtt... a patak azonban csak a különösen nagy árvizek idején vadul meg.

ZugAmHpWildbach.JPGA díszek a kocsik ablakaiban nem véletlenül vannak ott... ez a kép húsvétkor készült!

A következő években minden pünkösdkor sikerült egy újabb vonalszakasz megnyitását ünnepelni a jelenlegi állomásokig és megállóhelyekig. 1996-ra így már egy öt kilométer hosszú szakaszon jártak a vonatok Forellenhof megállóhelyig – a következő hosszabbítás aztán két évre rá következett, majd 2000 augusztusában elérkeztek Steinbach-ba. Ennek az állomásnak egyedülálló nevezetessége a vízdarut is magába foglaló vízház, ahol ma is utántöltik a vízkészletüket a beérkező mozdonyok. A következő nagyobb infrastrukturális munkát a telefonhálózat újrakialakítása jelentette – porcelán szigetelős távírópóznákkal, köztük pedig dróttal!

991542_SteinbEinf2.JPGSzemélyvonat érkezik Jöhstadt felől Steinbach állomásra. A vonal kezdőpontja Wolkenstein volt, a hossz-szelvények és a mozdonyok állása ma is ezt követi.

991542_SteinbHintWh.JPGA híres vízház üzem közben

991590_SteinbWhSeit.JPGAz idillnek része a telefont rejtő kis bádogbódé is a jobb oldalon...

SteinbWhWassFas1.JPGVízvételezés egy kicsit más szemszögből...

SteinbWhWassFas2.JPG...de lehet ezt a témát még tovább variálni.

991590_Steinbach2.JPGMintha csak most érkezett volna Wolkenstein felől...

SteinbBfDet.JPGHa itt még Trabik állnának oldalt, ez is kortalannak lenne mondható...

SteinbLampTg.JPGCsendélet virágok és gyümölcs helyett lámpával...

További visszaépítésekről nincsen szó, mindössze csak 200 méternyi vágányt hoztak helyre Wolkenstein irányába, amely tárolókapacitásnak és imitált érkezéseknek is megfelel. Ennél fontosabb cél, hogy megint Jöhstadt állomása elől induljanak a vonatok: a fűtőház melletti peron eléggé messze van a település központjából, és a körüljárás is csak egy másik mozdonnyal lehetséges. Wolkenstein-ből – ahol az állomás rakodóvágányain az egykori kormányzati- illetve hálókocsikból kialakított Zughotel-ben is meg lehet szállni – nagyobb rendezvények alkalmából nosztalgiabusz jár Steinbach-ba, mint stílszerű vonatpótló.

A vonal visszaépítése mellett legalább ilyen céltudatosan zajlott a járműpark kialakítása is. Az IV K sorozatból három példányt szereztek meg – ezek közül kettő korábban is járt a vonalon – majd az utolsó NDK-ban készült (1966-os évjáratú!) gőzöst is. Az utóbbi kismozdony egyébként soha nem járt szász földön, ehelyett Berlintől északra fekvő vonalakon élte le korábbi életét. A vonal állandó lakója egy "menekült" VI K típusú gép és a szász kisvasutak első mozdonytípusának az I K-nak négy évvel ezelőtt rekonstruált (!) példánya is, ez utóbbi azonban gyakran vendégeskedik a többi vonalon, és ha otthon van, akkor is csak különleges alkalmakra tartogatják.

991590_SteinbWhNah.JPGAz itteni IV K-k a '60-as években nagyjavítást is kaptak, új kazánnal... úgy, mint a 424-esek. A füstszekrény ajtaja előtti tömlő a gőzfűtést szolgálja - bizony, a német kisvasutakon még az is van!

991542-Fuehrst.JPGDalok a konyhából...

994511_FzgHalle.JPGA már említett "kis jövevény" a járműcsarnokban

994511-SeitenW.JPGA halálos veszély oka az, hogy a vízvétel során hozzákevert szódával (mármint nátrium-karbonáttal) lágyítják a vizet... nade ki a fene akarna mozdony víztartályból inni?! Az alsó felirat egy másik helyi különlegességre, a légűrfékre utal.

A kocsik között is minden típust megtalálhatunk – 1. osztályút, a fapadjait még őrző negyedosztályút, laternás tetejűt és még Reko-kocsit is. A külső megjelenésük egységes: a ’60-as, ’70-es évek DR-korszakát idézi, belül viszont szintén ehhez a korhoz illő összevisszaságot találunk. Mint az UV-k és az ICS-k 2000 utáni állapotában, itt is két-háromféle ablak, ajtó, falburkolat, lámpa (de fénycső azért nincs), poggyásztartó van beépítve, amely igen sokféle kombinációra ad lehetőséget. Két büfékocsi is van a vonalon, beépített sörcsappal… pontosabban három, hiszen a nyitott kocsi asztalainál is élvezhető a frissen csapolt folyékony kenyér. A járművekbe fektetett rengeteg munka azonban hamar felemésztődhet a hegyek között uralkodó hideg és hó miatt – ezért is építették meg 2004-ben a külön kocsiszínt is Jöhstadt és Schlössel között, amely kiállító- és rendezvényhelyszínnek sem utolsó.

FzgHallGesAns.JPGA csarnok még járművek nélkül is attrakció lenne...

970003-Fahrgstr_1.JPGA harmadik 1. osztályú kocsi eltér Zittau-ban és Radebeul-ban található testvéreitől, de látványnak így se utolsó...

970003-DoppSitzTrennw.JPG...főleg a finom bársonyhuzat, és a bőrtapéta helyett a falat borítő szövet miatt!

970365_SteinbachW2.JPGA "nagy ablakos" kocsitípus is átélt változásokat a DR-koszakban... például némelyiken a külső falécborítást lemezre cserélték.

970365-Fahrgstr2.JPGCsak egy példa a stílusok keveredésére: fapadok, de már egyszerű okkerrel lefestett falak és NDK-s lámpák... és mindehhez két régi gázlámpa!

970408-SitzGrupp.JPGEgy másik "testvérében" ezzel szemben "floderozott" falak és műbőrös ülések vannak, oldalt kis poggyásztartókkal.

970408-HeizReglWerb.JPGNa, ki emlékszik még az NDK turmixmosógépekre? A szerző családjában és rokonságában is volt belőle több példány... és ezeket is itt gyártották az Érchegységben!

970458_Forellenhof.JPGAz 1. osztályú kocsikkal egyidőben a '20-as évek végén készültek fapados járművek is... ezek egyike itt a büfékocsi.

970458-DoppelSitz.JPGEz "csak" a vendégtér, a pultról sajnos nincs fotónk...

970458-KloTuerOb.JPGHasznos tanács a büfékocsi WC-jében: "Kilépés előtt szedje rendbe a ruháját!"

Az első nyitott kocsik – szám szerint tíz – 1933-ban készültek meglévő járművek átépítésével. Mára ezekből három maradt csak meg, egy Radebeul-ban, egy az Oberritersgrün-ben lévő múzeumban (ez is egy vasútvonal része volt), egy pedig Feketebalogon. A Preßnitztalbahn járműve a legelső új építésű volt, majd utána a többi vasút is igyekezett megépíteni a maga „szabadtéri” kocsiját.

A hangulat nem lenne teljes a teherkocsik nélkül, amelyekből szintén mindenfélét találni itt… két- és négytengelyest ugyanúgy, mint nyitottat, zártat, rakoncás pőrekocsit, meg még csapófedelest is. A Rollwagen-ekre felrakott normálnyomközű kocsik sem hiányozhatnak – ebből a kiadós járműparkból pedig minden évben szerveznek egész hétvégére szóló (sőt, néha még éjszaka is közlekedő) teherforgalmat, amelynek költségéhez a vonal mentén fotózóknak is hozzá kell járulniuk.

972906_SchlSchnee.JPGA teherkocsik felújítására legalább annyi gondot fordítottak, mint személyszállító társaikéra. A kocsi két végén a vasállvány a Heberlein-féle fékhez tartozott... amellyel régen kötéllel összekötött emeltyűkkel fékezték a kocsikat.

Rollwg_SteinbSchnee.JPGRollwagen egy ideális magasságú rakodórámpa mellett

SteinbGuetSchEck.JPGFigyelmeztetés a steinbachi raktár falán... a kocsikkal Rollwagen-eknek itt már űrszelvényproblémái akadtak!

A nagyvasúti járművek kisvasúti szállításának kétféle módszere van. Az első a Rollbock, ahol a kocsik minden egyes tengelye alá apró forgózsámoly kerül, és azok a saját vonókészülékükkel maradnak összekapcsolva. Ennek a Svájcban (például a már általunk is mellékesen említett Biére-Apples-Morges-vonalon) és Csehországban használt módszernek a hátránya, hogy a megfékezettség nem túl jó – emiatt is született meg a Rollwagen, ahol Ro-La módra kerülnek fel a kocsik az alacsony építésű kisvasúti pőrekocsikra, amelyek között vonórúd és légfékkapcsolat is van. Ezzel még Ausztriában találkozhatunk a Zillertalbahn-on és a Pinzgauer Lokalbahn-on, ahol még négytengelyes kocsikat is szállítanak így, két kocsira felrakva.

 A Preßnitztalbahn népszerűségére jó bizonyíték az is, hogy milyen gyakran van forgalomban. Áprilistól októberig illetve februárban és decemberben minden hétvégén jár egy szerelvény, két óránkénti indulással. Húsvétkor, pünkösdkor és a német egység napja körüli illetve egyes decemberi hétvégéken - illetve karácsonytól újévig minden nap - két vonat is üzemben van, amelyek Schmalzgrube állomásán kereszteznek. Az is szerencsével járhat azonban, aki hétköznap botlik bele egy különvonatba - mert a legtöbb esetben az egyéni utasokat is felengedik rá. Az utazás élménye egy útra 6 €-ba kerül, a retúrjegy ára 10 € - de a napijegyért is csak 19 €-t kell fizetni, és aki biciklivel jön, annak a járgányát ingyen is elviszik az összes vonaton megtalálható poggyászkocsiban. A Steinbach és Schmalzgrube közötti szakasz "autós üldözésre" is ideális - egyetlen menet alatt több jó fotóhelyet is útba lehet így ejteni. Az autó nélküli utasok Annaberg-Buchholz-ból tudják a vonalat busszal megközelíteni, ahová Chomutov és Chemnitz felől is érkeznek vonatok... illetve Drezdából közvetlen buszok is.

991590_Joehstadt.JPGAz eldugott elhelyezkedés és a február sem szabhat gátat a látogatók tömegének!

Egy ilyen vasút követendő példa lehet mindenkinek... s jövő héten láthatjuk, hogy a környéken is vannak ilyen követők.

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr115642908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ymel 2013.11.22. 15:42:52

Nagyon jó kis poszt, köszi! Most már legalább azt is tudom, hogy a TT kisvasutam milyen vasúti kocsikat és mozdonyt modellezett - fogalmam nem volt eddig róla!
Az ún. nem profi TT kisvasút egységcsomag ezt a mozdonyt formázta, bénább villanymotor, egyszerűbb kidolgozás jellemezte - a kocsikat is.

berci199 2013.11.23. 22:16:12

A dorogi homokvasútra is ráférne egy ilyen "újjászületés" (a kevés villamosított kisvasút egyike volt Magyarországon).
süti beállítások módosítása