Mai írásunkban újfent a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrendek köteteiről lesz szó. A múlt héten megkezdett vizsgálatot a menetrendi mezőkkel folytatjuk. Betéréssel közlekedünk Kitérünk azonban a megállóhelyi utastájékoztatásra is, mivel az ott megtalálható adatok formátuma sok esetben megegyezik a menetrendekben alkalmazottal.

Kezdetnek, a települési névmutatóból kereshetjük ki a minket érdeklő menetrendi mezőt. Ezek rendszerével kapcsolatban most csak annyit idézzünk fel: 0-ra, vagy 5-re végződő mező általában olyan fontosabb útvonalat jelent, ahol a vonal hosszabb-rövidebb szakaszán együtt futnak több mező járatai. Egyik-másik ilyen mezőben van olyan is, hogy egy betérés, útvonalváltozat nem kerül elkülönítésre, hanem az útirány megadásánál egy törtvonal jelzi azt. 

A legfelső sorban a járatszámokat találjuk, valamint itt tüntetik fel, mely Volán-társaság a vonal "fő" üzemeltetője. Ha vannak, a mezők alatt kerülnek felsorolása azok a járatok, amelyeket másik társaság üzemeltet. Amennyiben a járatszám helyén vastagon szedett szám található, az annak a menetrendi mezőnek a számát jelzi, mely adott járatot a kiindulási pontjától a végállomásáig, tokkal-vonóval tartalmazza.

A 4015-ös, Eger-Mezőkövesd mező egy részlete: az itt közlekedő távolsági járatok mind önálló mezőszámmal rendelkeznek.

A "közös" menetrendi mezők (általánosságban) több konfliktus forrását jelenthetik: bérletelfogadással kapcsolatos "kiskirálykodások", vagy például eltérő hajlandósággal bevárt csatlakozások elő-előfordulnak (szerencsére azért egyre kevésbé). Ha mi a menetrendek terén maradunk, két dolgot kell még megemlítenünk:

- Vannak olyan útvonalak, ahol két, eltérő megyében található nagyobb város olyan közel van egymáshoz, hogy vonzáskörzeteik átfednek, illetve közöttük rendszeres az ingázás: ilyenkor egy mezőnek két száma is lehet, melyet zárójelben találunk meg. (Példa: a Székesfehérvár és Várpalota közötti mező, melyet a Bakony Volánnál 7510-es, az Alba Volánnál a 8080-as szám alatt találunk meg.)

- Az egyes illetékességi területekre éppen csak "átlógó" mezők (pláne ha ott a másik szolgáltató jár át a falként tornyosuló megyehatáron) időnként kimaradnak a szolgáltató kötetéből

A vasúti menetrendtől eltérően azonban, itt nem jelöli külön lábjegyzet, hogy a másik mezőbe tartozó járat kiindulási, vagy célállomása micsoda: ehhez át kell lapozni a megfelelő oldalra. A vasúti és autóbusz-csatlakozásokat tartalmazó, sötétített hátterű sorok feltüntetése nem következetes: a gyakori átszállásokon kívül ami megtalálható, az inkább csak a "hagyomány elve" alapján.

Az autóbuszokat nem kapcsolják szét, nem továbbítanak közvetlen kocsikat: van helyette egy másik, megjelenítést bonyolító tényezőjük, mégpedig a betérések, és kerülő útirányok jelölése. Általánosságban: minél bonyolultabb a településszerkezet, annál bonyolultabban mutat egy menetrend. Nézzünk ilyenre példát:

A 3718-as mező első oldalának részlete: a buszjáratok betérnek egyes zsákfalvakba, másokat pedig kihagynak. Mivel a díjszabás szerint ezek a betérések nem számítanak bele a jegy árába (csak azok számára, akik a betéréssel érintett szakaszról, vagy szakaszra utaznak), a kilométerek csak a bal szélső oszlopban folytatólagosak.

Extra: hogy néz ki mindez a laptáblán?

A menetrendi kínálatot most hagyjuk, a megjelenítés azonban "Volános": arra a kis tapasztalattal rendelkező utasok is rájöhetnek, hogy nem 4:40 perckor indul az összes autóbusz ebből a parányi zsákfaluból, hanem ugyanaz a járat van felsorolva, az érintett településekkel. Ez nem az összes hely, de nem is csak a legfontosabbak. Valószínűleg, a végállomási, és elágazási szerepkörű megállókat tüntették fel. Gyakorlott utas rájöhet, hogy a szombati járat majdnem ugyanolyan mint a többi, csak nem megy be Nyéstára, a 11:17-es munkaszüneti napos indulás pedig a zsákfaluba történő betérés ellenirányú járata, mely útját a térségben fejezi be.

Amikor a betérésnek is betérése van: és még ki sem mentünk Pest megyéből! A 4-es számú járattal végigutazás során a jobb oldali kilométeradatok számítanak!

A következő nagyobb falat, a közlekedési korlátozások: a jelrendszer alapjaiban hasonlít a vasútnál megszokotthoz, annak néhány újítása nélkül. Továbbra is él a munkanapi "körben kalapács" jelzés, vagy a szabad és munkaszüneti napokon érvényes "körben kereszt" piktogram. Ami egyedi, az a tanítási napokat jelölő "fekete háromszög", és a tanszüneti munkanapokon érvényes "fehér háromszög". (Megjegyzés: ezek nem keverendőek össze a földrajzi atlaszok hasonló kőolaj és földgáz jelkulcsával, és nem utalnak az adott járatot továbbító autóbusz meghajtására sem..:)

A számokkal jelölt korlátozások rendszerében csak első ránézésre van rendszer: a [10]-es csoport általában iskolai időszakkal kapcsolatos, de a továbbiakat társaságtól függően használják. Legyen a példa a [98]-as korlátozás:

- A Borsod Volánnál (a tekintélyes listát náluk a korlátozások jelentéséről lásd itt): téli időszámítás tartama alatt, tanszünetben munkanapokon

- A Somló Volánnál: nyári időszámítás tartama alatt, munkaszüneti napok kivételével naponta

Magyarázatot igényel, mire fel ez a rendkívül sokféle korlátozás: a közúti szállítás rugalmassága a fő tényező, ahol nyugodtan beleférhet egy-egy iskola, vagy üzem (naponta eltérő) munkarendjéhez igazodni, vagy valamely adott napon kurrens utazási igényt jobban kiszolgálni. Az üzemeltető így végtére jobban jár, hiszen a kapacitását, a járművek futásteljesítményét optimalizálhatja. Mégis, van ahol ez (a kissé üzemi jellegű szemlélet) csak bosszúságot okoz az utasnak: például zavaró lehet, ha egyes csatlakozások bizonyos napokon nem működnek, de egyes korlátozások már önmagában is elbizonytalanítóak, láthatóan nem a valós igényeket követik le. Például, egy előbb említett [98]-as jelkulcsú Somló Volános járat utolsó indulásként, este hatkor rajtol Tapolcáról. Télen az utolsó járat ezért az egy órával korábbi. Vajon tényleg reális az, hogy a hivatásforgalom az időszámításhoz igazodjon...? Valljuk azért be: egységes, országos recept nincs arra, hol legyen az egyensúly az igényalapú, és az ütemes menetrendek között...

Elrettentő példa: a Körös Volánnál még nem álltak át a számkódos korlátozásokra... 

 Az újabb jelöléseket az elmúlt évek hozták be az autóbusz-menetrendekbe: az oszlopok fölött piktogram jelöli, ha a járatra kiegészítő jegy váltása kötelező, WIFI-s autóbusz, alacsonypadlós. A megállóhelyek mögött pedig megjelent a "felszállás csak előreváltott jeggyel" jelölés, de a régebbi [0]-ás szám is él, mely az (elvben) csomagkezelés nélküli megállókat jelöli.

A Hivatalos Autóbusz Menetrendeknek ezzel a végére értünk: illik szólni azonban a kivonataikról, a menetrendi füzetekről, melyet számos társaság kiad, és az egyszeri utas gyakorta inkább ezekkel találkozik. Végül is, ez nem is csoda: az átlagos igényeknek jobban megfelel, ha adott település központi megállója mellett szerepelnek az időadatok, onnan pedig már kis helyismerettel* ki lehet számolni, mikor is fog érkezni az autóbusz.(*: Ebbe beletartozik az is, hogy éppen a nagytalpú Pista bácsi hozza-e a járművet, de ha dél van akkor biztos késni fog, hiszen megállt ebédelni...:-). Komolyra fordítva a szót, a kivonatos menetrendnél csak arra kell odafigyelni, hogy ha egy település fontosabb megállója előtt szállna fel az utas, akkor végig kell böngészni, hogy vannak-e olyan járatok, melyek helyből indulnak, így ott esetleg nem állnak meg...

A tartalmuk persze ezeknek is sokoldalú: a HAM kötetek alapadatain felül, helyenként menetidő-adatokkal, főbb átszállási kapcsolatokkal is lehet bennük találkozni.

Ezek után csak annyi a kérdés: maradt-e valakiben hiányérzet, kellően kimerítőnek találtátok-e a fenti két cikket a Volán menetrendkönyvekről...?