Kedves Olvasók, a mai napon az elővárosi vasúti termékek küllemével fogunk foglalkozni. A jelenség, hogy az elővárosban közlekedő vasúti járműveket másmilyenre festik, nem is olyan régi keletű, hiszen maga az elővárosi jellegű járat, mint a MÁV-(START) egyik termékkategóriája csak a '90-es években jelent meg. Addig a személyvonati közlekedésben részt vevő vagonok egyenkék fényezést kaptak, és tulajdonképpen ez a csík nélküliség különböztette meg őket a távolsági forgalomban használt csíkos kocsiktól.
Egyenkék inga. Sokan ezt a régi színezést már csak...khmm...ún. "vizeletes" ingának hívják, persze nem ezt a szót használva.
Egy kivétel azért itt is volt: a GySEV már ekkor külön utakon járt. Ugyan nem volt távolsági kocsija, de a személykocsijaira egy sárga csíkot festett, mintegy cégérként, megkülönböztetve magát a MÁV-tól. Ez a jellegzetesség a GySEV színváltását követően is megmaradt, azóta is valamennyi kocsijuk csíkos.
GySEV Schlieren-kocsi Győrben.
Visszatérve tehát a helyi forgalomban használatos kocsikhoz, az első tervek igencsak formabontóak szerettek volna lenni. Szakítva mindenféle korábbi színterves hagyománnyal, szürke alapszín mellé sárga és kék csíkot kaptak a kocsik.
"Patkány-Bhv" kissé megfakult állapotban: figyeljük meg a kép bal szélén, hogy többféle csíkozási séma élt egymás mellett, békében!
A szürke után eléggé beszédesen a "Patkány-Bhv" gúnynevet kapták az elsősorban Hatvanba állomásított középbejáratos kocsik, az ingavonati BDt vezérlőkocsival együtt. A villanymozdonyos fejezetben már említettük az ehhez a sorozathoz készült V43-as színtervet (Patkány-Szili), ezért itt nem részletezzük.
...és a hozzá való Patkány-vezérlő, ami persze nem a patkányokat vezérelte, hanem egy 1000-es Szilit.
Az irány nem volt erős, és tartós sem volt túlzottan, mert hamarosan új koncepció ütötte fel a fejét: a felújított Bhv elővárosi kocsikat piros csíkkal különböztették meg a járműpark többi részétől.
A csíkozás nem túl idegen, az elővárosban ugyanis a '80-as évek végétől megjelentek a BDV villamos motorvonatok, normál kék alapfestéssel és szürke csíkkal az oldalukon. A Bhv-k oldalán azonban a piros csík ekkor még azért állt furcsán, mert forgalomban voltak még más vasúti kocsik is, amiken megkülönböztetésül piros csíkot használtak: a postakocsik!
Postakocsik Makón. Feltűnő a hasonlóság, már ami a festést illeti.
A posták aztán a postavonatok leállítását követően többnyire Makón végezték, így a piros csík csak az elővárosban maradt meg, de a vasutas köznyelv szépen átvette a "posta-Bhv" elnevezést, és azóta is így hivatkozunk a piros csíkos Bhv kocsikra.
A klasszikus posta-Bhv
A postásodás természetesen az ingavonati vezérlőkocsikat is elérte, minden, a 2000-es sorozatú V43-as villanymozdonyhoz átépített (400-as) vezérlőkocsi megkapta az egyenfényezést.
Hopp, egy fecskés vezérlőkocsi!
Az M41-esekhez készült 100-as vezérlők azonban egy az egyben kimaradtak a fősodorból, ezek még a mai napig is kéken kerülnek ki a főműhelyből. A lajosmizsei vonalon ezért - ha épp nem Desirók szolgálnak, mint most, a 2-es vonali vágányzár miatt - piros mozdony + csíkos kocsik + kék vezérlő összeállításban pompáznak a személyvonatok.
A posta-Bhv-k életciklusuk előrehaladtával ismét főműhelybe kényszerültek, és kicsit összeszedettebb állapotban kerültek ki onnan, mint ahogy bementek a hosszú elővárosi zúzda után. A MÁV-START pedig úgy gondolta, hogy ha már feljavították, és magasabb komfortot érezhet benne az utas, sőt, még Wi-Fi is került bele, akkor ezt az utas kívülről is vegye észre, netán keresse is direkt, így a terméknek (vagy terméken belüli változatnak) nevet is adott, és azt fel is festette: Fecske. Így szaladnak ma a fecskés posta-Bhv-k az elővárosban.
Fecskés posta-Bhv. Még jó, hogy nem galamb lett a márkajel, mert akkor hamarosan Postagalamb lenne a becenév...
És még egy utolsó gondolat a piros szín alkalmazásáról: a Flirtek, a Desirók és a Talentek piros alapszínt kaptak, és ebbe a sorba így a posta-Bhv-k bele is férnek, ha a piros színt az elővárosi termék megkülönböztetésére (is) akarjuk használni. Megtöri azonban a képet a BDVmot kék-szürke festése, és most újra megtöri az újonnan érkező Flirt-kontoingens ugyancsak kék-sárga-fehér színezése.
Véleményem szerint egyféle terméket szerencsés volna egyféleképp megjeleníteni. Most még nincs összezavarva (nagyon) a vevő: csak a MÁV-START szolgáltat. Pár év múlva azonban lehet, hogy szerencsés volna kialakítani a jól felismerhető brand jellemző jegyeit.
Flirt-flotta, merőben eltérő színtervvel. Erről már volt szó.
Imhol pedig színezéktanos gondolatköreim végéhez érkeztem, de igény esetén a helyi tömegközlekedést is górcső alá veszem, különösen a nagy vihart kavart pesti buszkékítési hullám okán próbálom majd meg értékelni, hogy miért jó vagy rossz ötlet ez.