Hova megy ez a vonat?

Miért éppen a Baltikum?

2015. március 10. Szerző: biciklis bakter

Tavaly tavasszal Thomas a laprugós szerzőtárssal részben egyszerre, részben külön-külön jutottunk arra az elhatározásra, hogy nekünk feltétlenül el kell jutnunk a Baltikumba. Ahogy a témáról beszélgettünk, egyre jobban körvonalazódtak a dolgok, de ugyanakkor az is, hogy egyszerre valószínűleg nem fogunk tudni elutazni. Egyrészt a szabadságolások miatt, másrészt az eljutás módja miatt. Én a gyors oda- és visszaérkezést és a minél több ott töltött időt preferáltam, így a légi közlekedés mellett döntve, Rigába repültem. Thomas pár nappal később sínen és közúton indult el, hogy aztán útjaink a rigai óváros egyik vendéglátóhelyén keresztezzék egymást.

dscf8207_s.jpg

Nem mi voltunk azonban az "úttörők" a szerzők közül: Laptoptáskás ügynök is tett egy villámlátogatást a két északibb ország fővárosában pár héttel előttünk, Ellátott utas pedig jó egy évtizede már végigjárta a Via Baltica-t, olyan helyeken is megfordulva, ahová mi nem jutottunk el - az ő tippjei aztán később mindannyiunk számára hasznosnak bizonyultak.

De miért éppen a Baltikum? És mit is tud nyújtani egy közlekedésrajongó számára ez a három kis ország? Úgy tervezzük, a következő hetekben folytatásos sorozatban vesszük végig az érdekességeket, látnivalókat, élményeket. És ahogy egy útikönyv végén lenni szokott: a sorozat alapján készítünk majd egy "hasznos információk a Baltikum közlekedéséről" cikket is, mellyel segíteni szeretnénk az arrafelé utazókat, és a visszajelzésekre számítva talán így egy naprakész kisokost is létrehozhatunk.

dscf8842_s.jpg

Szovjet villamos ülőkalauzzal Daugavpils felújított főterén.

A kérdés tehát ismét: miért éppen a Baltikum? Szubjektív listánk alapján:

  • Mert ezekbe az országokba Magyarországról kevesen utaznak. Tehát, ezzel lehet menőzni. :)
  • Mert aki a szovjet és orosz múlt maradványait keresi, a legváratlanabb pillanatban fog rájuk találni, akár faházak és ortodox templomok, akár szocreál építmények formájában - és mindezért még vízumot sem kell kiváltania, ráadásul az adottságok is sok tekintetben jobbak, mintha valamelyik FÁK-tagállamban járnánk.
  • Mert az előbbi tényt jól ellenpontozva már hamisítatlanul "nyugati" országokról van szó - de nemcsak a jelen, hanem a múlt tekintetében is. Leginkább a német hangulatvilág az erős, minél északabbra megyünk azonban, annál több a skandináv életérzés is, Litvánia pedig le sem tagadhatná a lengyelekkel közös múltját. És nagyon érdekes olyan szemmel is járni ezeket az országokat, hogy sorsuk a XX. században mennyi hasonlóságot is mutat Közép-Európával.
  • Ha az utazás tavasz második fele és nyár vége közé esik: akkor itt bizony hosszú nappalok várnak (főleg a kelet-európai időzóna miatt), és a sötétedés kevésbé befolyásolja a napi programok megtervezését, netán a fotózást...
  • Mert itt is vannak tengerpartok. Ahol ha nyáron akad pár melegebb nap, a víz hőfoka egyből nem ad okot panaszra. A fenyőerdőket és mocsarakat járva pedig szinte már a tajgán és tundrán érezheti magát az ember (noha azt még északabbra kell keresnie) - persze valamit valamiért, magaslati levegőt egyik országban sem lehet szívni.
  • Mert itt is lehet jókat enni és inni... a túrórudi-rajongók pedig a mennyekben érezhetik magukat, hiszen sem nálunk, sem pedig az orosz "őshazában" nem fejlesztették olyan mesteri szintre ennek az édességnek a kínálatát.

dscf8721_s.jpg

Azért kétrészes Szergejt végtelen tehervonatokkal még látni.

És ha közlekedési szemszögből vizsgáljuk? Furcsa módon, erre talán előbb adok olyan választ, miért NEM találni itt érdekességet. A régi idők járművei nagyrészt már eltűntek: a magyar buszok hívei sem tobzódhatnak öreg Ikarusok között. A vasúti menetrendek elférnek néhány oldalon, a nemzetközi forgalom pedig csak orosz és belorusz nagyvárosokat céloz meg - egyébként azonban még egymás között sincs. És mégis: van ahol gurul még a rigai "kocka" villamos, amivel legközelebb már csak Szibériában meg az orosz Távol-Keleten tudnánk közforgalomban találkozni. A nagyobb városokban órákig trolizhatunk, újabb és újabb vonalakat megismerve - igaz, itt régebben is Plzen és nem Engelszk diktálta a divatot. A kevés számú vonat is hordoz különlegességeket, mindenféle nyomtávokon, elővárostól a vicinálisig - főleg ha a "szovjet" életérzést keressük. A vidéki buszvonalakon megtapasztalható, mennyire mások (vagy inkább ugyanolyanok?) az ottani Volánok. És azért itt-ott előkerül néhány, magyar szívet megdobogtató jármű is...

15_03_1211_042.jpg

Van azért személyszállító vonat is.

img_6058.JPG

Sok a troli...Skoda troli...

15_03_1211_199.jpg

És vár a táj is: a litván tengerpart...

img_6871.JPG

...vagy éppen az észt mocsárvilág.

dscf8598_s.jpg

Irány a Via Baltica!

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr557232141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VT22 2015.03.10. 10:41:45

"miért éppen a Baltikum?"

Kedvcsináló a nyárra, hátha nem kell még orosz vízum :)
Várom a sorozat többi részét, szívesen utaznék erre én is.

gaborbalk 2015.03.10. 19:51:34

Sziasztok!
Én nagyon sokszor voltam a Via Baltica-n (BP-Finnország között kamionoztam). 1-2-szer voltam Rigában, Vilnius-ban is. Szerintem Tallin, Riga, Vilnius a sorrend, a szépségben. Kíváncsian várom, hogy Ti mit láttatok. Üdv! Gábor

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2015.03.12. 00:13:45

Ennek a tengernek a rostocki partján nem egyszer megfordultam. Szerintem a víz dinnyehűtésre volt alkalmas, a tokosok áradoztak, hogy ilyen meleg legalább négy éve nem volt.

Thomas a laprugós · http://hovamegyavonat.blog.hu 2015.03.12. 12:43:44

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
A túra során négy helyen fürödtem a tengerben: a Kur-földnyelven, Jurmalában (Riga környéke), Tallinnban és Helsinkiben is. Jurmalában volt egyedül kellemetlenül hideg (az okára nem sikerült rájönnöm), a többinél a 20 fok körüli hőmérséklet volt adott. Oké, nem egy Adria ebből a szempontból, tehát órákig benne lenni tényleg nem alkalmas. Mondjuk erre nem is vágytam. Helsinkin pedig én is meglepődtem. Az már tényleg csak az extra volt, hazaútban a repülő indulására várva jött az ötlet, hogy a meleg nyári délutánt inkább töltsük a városi szabadstrandon...
süti beállítások módosítása