A belföldi vasúti menetrend aktuális változásairól társblogunk részletesen is írt. Apróbb módosítások vannak csak (e sorok szerzőjének szinte csak a pápai gyorsok utolsó maradékának szomorú eltűnése keltette fel a figyelmét), az igazán izgalmas dolgok, mint a Gödöllő környéki teljes kizárás, a pécsi irány visszaadása, majd év közben következnek majd. Úgyhogy, nézzük inkább, melyek az érdekesebb módosítások a hazai autóbuszközlekedés területén

A járműállomány tekintetében az átlagéletkor valamelyest lefelé mozdult az idei évben: a távolsági vonalakon, szerte az országban Neoplan Tourliner, valamint Volvo 9700 típusokkal történt némi frissítés, míg a Kravtex Econelljeiből 100 feletti darabszám került átadásra*. *(Hozzá kell tennünk azt, a Volánbusznál volt a legnagyobb a mozgolódás, ahol egyik napról  másikra vége lett a "régi jó ismerős" alvállalkozónak, a Color Toursnak. Így történhetett, hogy a King Longoktól búcsúzhattunk (még néhány darab feltűnhet Vác és Gödöllő környékén, de záros határidőn belül ez a történet véget fog érni), érkezett pár használt MAN EL283-as helyettük, plusz ugye az említett Econellek - utóbbiak viszont így nagyobb arányban kerültek a Volánbuszhoz, mint azt előzetesen sejteni lehetett, a többi vállalat így az őszi eresztésből jórészt kimaradt). Bizonytalan annak a DAKK-os Volvo kontingensnek a sorsa is, mely évek óta lízingben volt náluk, jelenleg viszont állnak, nagy eséllyel valamelyik másik KK-nál fognak kikötni.

Krédó és Credo :)

ÉMKK:

A társaság sokat reszelgette a menetrendjeit, így terjedelmes változáslistával jelentkezett, elsősorban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A magyarázat sajnos nagyon egyszerű: nincsen aki vezesse az autóbuszokat...A megoldás ilyenkor leggyakrabban az, hogy a szolgáltató az adott térségben mozgó járművek fordáit áttekinti, és ahol tudja, összevonja azokat. A változások jól jelzik, hogy a legfontosabb cél a vezetési idők maximalizálása volt: a korai és késői indulásokat egy-egy kocsi (és a hozzá tartozó járművezető) esetében lenyesegették, és ebből pótolták a napközben kieső teljesítményeket. Ahol tudták, ott persze visszapótolták a kiesett fordák helyét új betéréssel, vagy valamely járat meghosszabbításával, azonban ez így azt is jelenti hogy nem csak az utasoktól igényel meg a menetrend nagyobb alkalmazkodást, hanem több korábban kényelmes, vagy legalábbis átlagos forda így hajtósabb, nehezebb lett a járművezető számára. A célkeresztbe kerültek a különböző munkanapi rásegítők is, elsősorban Miskolc elővárosi járataiból szedegettek ki az ilyenekből néhányat, ott ahol az utasforgalmi adatok szerint erre lehetőség volt - meg azon az elven, hogy a járatkimaradás személyzethiány miatt talán rosszabb mint a zsúfoltság...A szabadságok kiadása érdekében bátrabban nyúltak a tanszüneti időszak korlátozásaihoz is. A legtöbb változás Kazincbarcika és Miskolc körzetében volt. Előbbi telephelynek van talán a legnagyobb munkaerőhiánya, viszont van egy olyan hálózattörténeti magyarázat is, hogy a nagy számú ipari telephelyet kiszolgáló, időnként meglepően hosszú útvonalat bejáró műszakos buszok zabálják a vezetési időt: mivel ezek mellett többnyire vannak a fő forgalmi irányokat kiszolgáló járatok is, illetve az üzemek dolgozói létszáma nem közelíti meg a korábbiakat, szórványos az utazási igény, ezekből lehet némi teljesítményt kinyerni. A miskolci drótgyári járattól például ezért búcsúzhattunk el. 

Rudabánya környékén is sok járatot érintett a fordák átszervezése

DAKK:

A menetrendváltással feldarabolódott a Salgótarján-Budapest-Kecskemét járat, az utolsó belföldi vonal, mely csak beköszönt a Népligetbe illetve a Stadionokhoz, de nem ott volt a végállomása. A DAKK és a Volánbusz néhány járat üzemeltetésében csereberélt egymással. A Szeged és Baja közötti - elkülönített gyors és lassújárati, nagyrészt ütemes közlekedésű útvonalon történtek kisebb módosítások, melyek elsősorban a mélykúti és bácsalmási utasokat érinthetik, mivel ezeken a pontokon egyes járatok elvágásra kerültek. A módosítással összefüggésben az ütemes jellegű ásotthalmi vonal is arrébb mozdult valamelyest. A pénteki és vasárnapi szegedi és kecskeméti mentesítő diákjáratokkal történtek még variálások (van olyan járat is ami megszűnt), ezeket érdemes ellenőrizni mielőtt valaki megszokásból kelne útra.

KMKK:

Hevesben és Nógrádban sok újdonság nem fedezhető fel, a változások a szokásos üzemviteli, lakossági, munkáltatói szempontokat hozzák. Szolnok azonban külön hirdetményben hívja fel a figyelmet arra, hogy 58 járatát az autóbuszállomás helyett a vasútállomásig közlekedteti. A városban eddig is végállomásoztak, illetve érintették egyes járatok a vasútállomást, látszólag különösebb rendező elv nélkül. Ez most sem változik, viszont a lehetőségek számának bővítése mindenképpen pozitívum. A változtatás amúgy nem jelenthetett nagyon komoly teljesítménynövekedést, mivel a legtöbb járat esetében itt a garázsmeneti útvonalak kerültek bevonásra (a Volán-telep "irányban van"), így a hasznos futásteljesítmény növekedett. (A járművek napközbeni tárolási kapacitása mindkét helyszínen korlátozott). A legtöbb érintett járat esetében az eredeti szolnoki indulási időhöz képest 10 perccel korábbi vasútállomási indulást határoztak meg, tehát a menetrendi hozzáigazítása valójában még várat magára. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb erről is beszámolhatunk majd.

Szolnok-Besenyszög

DDKK:

 A térségben a menetidő-korrekciók, illetve kisebb-nagyobb rövidítések és hosszabbítások dominálnak - strukturális változtatás a Dél-Dunántúlon nem történt. Egyetlen érdekességként megemlíthető - hogy a Siófok-Balatonvilágos közötti nyári, üdülősoron közlekedő autóbuszok kerültek véglegesen törlésre. A járatok már idén sem közlekedtek: amennyiben információink pontosak, a Club Aliga bejáratánál, az egykori Volán üdülőnél lévő forduló használata vált lehetetlenné.

ÉNYKK:

Nézzük a Balaton északi oldalát, ahol az ÉNYKK* egy ütemesítéssel kísérletezik. (* A szolgáltató a saját értesítőjében is jelzi, hogy a változtatás igénye megrendelői oldalról érkezett. Nagyjából 10 éve már, hogy az akkori Balaton Volánnak érdeklődő levelet küldtem arról,  terveznek-e ütemes menetrendet a Veszprém-Balatonfüred-Balatonalmádi háromszögben - akkor az volt az ellenvetésük, hogy a társ Volánokkal nagyon bonyolult lenne ezt egyeztetni...). A mostani változtatás is csak egy részletet ragad meg, mégpedig a Veszprém-Balatonfüred-Tihany útvonalat.

A Tihanyi-félszigetre nagyjából 1-2 óránként járt eddig az autóbusz, mely végighaladt a révkikötőig tartó parti úton, majd onnan fordult a település hegyen fekvő régi központja irányába, ahová így a menetidő a kis légvonalbeli távolság ellenére is minden esetben bő fél órát tett ki. Az új menetrend kihasználja a korábban csak egy-két járattal érintett felső útvonalat, ami a település központjából közvetlenül vezet ki a 71-es útra, és melyen a menetidő alig 20 percet tesz ki. A járatok két óránként közlekednek Balatonfüredről a felső úton át Tihanyba, a rév érintésével vissza Balatonfüredre, majd onnan Veszprémbe, ahol ráadásul a vasútállomásra érkeznek, jó csatlakozásokkal a Budapest-Szombathely gyorsokhoz, illetve néhány esetben a győri vonatokhoz is. Mivel az útvonal fordított irányban is létezik, Tihany így lényegében óránként kap autóbuszt. A nyári és téli menetrend egymástól kis mértékben eltér, melyet a füredi körforgalom térségében nyáron kialakuló torlódás, valamint a nagyobb utasforgalom indokol. A járatok Balatonfüreden elég jól illeszkednek a vasúti menetrendi struktúrába is, megfelelő csatlakozásokkal rendelkeznek. A Veszprém és Balatonfüred közötti menetrend egésze ugyanakkor még átalakításra vár, a régebbi Veszprém-Tihany járatok ütembe rendezése önmagában nem tudta megbolygatni a többi kialakult fordát, sem a térség távolsági járatait.

Az ÉNYKK ezen felül más nagyobb változtatással nem készült, egy új igényvezérelt éjszakai járati próbálkozásról a győriek már hoztak is egy fényképet. Helyi üzemben Veszprém viszont felkészül: a város belevágna a helyi közlekedés saját üzemeltetésébe, így a város rövidesen elköszön a huszonéves Ikarusoktól, és Neoplanoktól. Az új járműpark ideiglenes jelleggel még régi lesz - szedett-vedett, de alacsonypadlós kocsikkal, sötétlila színben. A menetrend és vonalhálózat sokat nem fog változni (bár egyelőre közgyűlési döntésre vár, így alig két héttel az év vége előtt), ennyiben óvatosabb mint a múlt évben levezényelt, kaotikus tatabányai átszervezés, a legnagyobb változást az ipartelepeket feltáró körjárati rendszer jelenti majd, melyet egy új összekötő útszakasz megépülése tesz lehetővé.

Veszprém egyik legfontosabb átmérős járata, a 4-es busz, útban a vasútállomás felé.

KNYKK:

A Székesfehérvárra befutó buszvonalakkal kapcsolatban nem feltétlenül közismert, hogy nagyobbik részükön már évek óta ütemes jellegű buszközlekedés működik. Ezt a körülményt használták ki arra, hogy a város vasútállomását is 60 percenként összekapcsolják az autóbusz-állomással, illetve három onnan kiinduló útiránnyal: a szerencsés, struktúrába illeszkedő célállomások Isztimér, Bakonycsernye, illetve Lovasberény lettek. A vasútállomásra, illetve onnan reggeltől estig minden órában van tehát egy járat, mely a fenti útvonalak közül valamelyik felé közlekedik. Szolnokhoz hasonlóan, vélhetően itt is az üzemviteli szempontok döntöttek arról, az egyes órákban melyik legyen közülük a meghosszabbított útvonalú. A vasútállomásról :20 perckor történő indulás a Budapestről érkező zónázó járatokhoz jó (10 perc átszállás), a gyorsvonatokról az átszállás már kicsit karcosabb (5 perc). Mivel a vonattól jövő járatok továbbindulása többnyire :35,  illetve :40 perckor történik az időnként kapacitása határán működő buszállomásról, jónak tartanánk ha az indulások öt perccel későbbre, tehát :25-re tolódnának, a gyorsvonati csatlakozás érdekében. Ellenkező irányban :15 körül futnak be a járatok, ezekről a gyorsított reálisan nem elérhető, így itt az átszállási idő nagyobb lesz.

A Budapest és Kisbér közötti utasokat érinti az a változás, hogy az autópályán közlekedő járatok - egy munkanapi járatpár kivételével, megszűntek. A közvetlen összeköttetést a KNYKK 1-es főúton haladó, eddig is létező (és nem feltétlenül magas kihasználtságú) járatai biztosítják. Továbbá - igazából Kisbérnek maradt még három pár Volánbuszos járata: ezek azonban Zsámbékon és Gyermelyen keresztül eljutnak Tarjánba, a Gerecse egyik szép fekvésű településére, majd onnan ereszkednek vissza Tatabányára. Tatabánya és Kisbér között a kapacitást visszapótolták, és igyekeztek úgy kialakítani a menetrendeket, hogy így elfogadható átszállásokkal rendelkezzenek a Budapest-Tatabánya közötti vonatokhoz. 

A harmadik nagyobb módosítás az esztergomi vasútra ráhordást érinti. Kesztölc, illetve Piliscsév felől megszűnt a közvetlen budapesti autóbuszjárat, azonban mindkettő kapott vasúti ráhordást (Leányvárra, illetve Piliscsév külterületi vasúti megállójához). A változás díjszabási szempontból újabb "közösködést" hozott (Pilisszántó után) mivel itt a Kesztölcről a 10-es úton át Budapest irányába megváltott autóbuszbérletek érvényessé váltak a vasúton is, míg a Piliscsévig érvényes vasúti bérleteket pedig elfogadják a vasútállomás és a falu között (pontosabban itt olvasható).

A csatlakozások terén javulni látszik a helyzet, de van ahol ez már sajnos nem lehetséges (Enying)

Volánbusz:

A Volánbusz két területen fogott nagyobb átalakításba: A Vác és Gödöllő közötti területen (beleértve Veresegyház városát is), valamint a Zsámbéki-medencében. Előbbi területen az utazási lehetőségek köre sokat nem változott, de a hosszabb ideje csak javítgatott, főleg munkanap nagyobb számú közvetlen, Őrbottyánon keresztülhaladó (és onnan Vácduka, Püspökszilágy, Bercel felé elágazó) budapesti összeköttetések menetrendjeit újraírták, ütemesítették. Ugyancsak jobban rendszerezték a Vác-Aszód járatcsoportot is. A veresegyházi módosítások inkább helyi közlekedési átszervezéseknek tekinthetőek.

A Zsámbéki-medence esetében a kelenföldi ráhordást szeretnék erősíteni azzal, hogy Zsámbék felől megnövelték a gyorsjáratok számát az M1 érintésével (Zsámbékon az idén készült el az új autóbusz forduló), és a nagysápi, gyermelyi iránynak is kínálnak új eljutási lehetőségeket. A képlet nem tűnik egyszerűnek. A "kitaposott", kialakult irány a Budakeszi érintésével menő, nyilván sok esetben az ehhez optimálisan választott utazási célokkal is. A közúti forgalom nagysága adott, lefolyását napszaknak megfelelően a térség lakói jól ismerik. A kelenföldi csomópont kellően jó kapcsolatokat ad számos pont irányába, hogy igény fogalmazódott meg oda újabb járatokra. Így sincs azonban hétvégi összeköttetés, csak csúcsidei. Az irányokat az egyes településekről szétválasztani, az utazást átszállással biztosítani a gyakori torlódások miatt nem nagyon lehet. Budakeszi az egyetlen, aminek még kb. nincs közvetlen járata, azonban az önkormányzati híradások alapján rövidesen erre is számítani lehet. Díjszabásilag - bár a Széna térre megváltott bérletek érvényesek Kelenföldre is, az M1-es felé tartó útirány kedvezőtlenebb. Úgy tűnik tehát, hogy itt most a szolgáltató sem tudja pontosan, hová tartanának az utasai, akik pedig nem kapnak egy világos, letisztult képet a vonalhálózat jövőbeli alakulásáról, lehetőségekről, így inkább igénylik, keresik a megszokott régi útirányt.

Az E94-esek pályafutásának is vége van már a Volánbusznál, de ezen a két évvel ezelőtti képen még éppen Abonyban várt vonatra a GBS.390-es 

Néhány apróságot felvillantva tehát, így megyünk neki a 2019-es évnek, a hazai autóbusz-közlekedésben. Címszavakban még egyszer: kicsi próbálkozások vasúti ráhordásokkal, ütemesítéssel, csökkenő dolgozói létszámmal, és jármű korátlaggal.