Immáron több, mint egy hete túlestünk az évente esedékes országos menetrendváltozáson. A múlttal, a friss élményekkel, és a nemzetközi útvonalakkal kapcsolatos bejegyzésünket még eggyel egészítjük most ki (ígérjük, jövő ilyenkorig aztán hanyagoljuk a menetrendváltozás témáját…): következzenek az autóbusz-menetrendek módosulásai. Tudjuk azt jól, jóval több az autóbuszjáratok száma, mint a vonatoké, így összefüggéseiben átlátni csak alapos helyismerettel lehet az egyes vonalcsoportok, tájegységek közlekedési rendszerét. Ebből adódóan cikkünk is inkább egyfajta hírcsokor, szubjektivitástól sem feltétlenül mentes írás lett, fogadjátok tőlünk szeretettel!

Általánosságban elmondható, hogy az új autóbusz-menetrendek – a két ütemesített útvonalon kívül, nem nagyon szólnak szolgáltatásfejlesztésről. A zavaros (nem minden konspirációs teóriától mentes) háttérre visszavezethető „járműbeszerzési stop” okozta egyhangú működés köszön vissza a menetrendekben is: csak azért nem teljesen változatlanok, mert megtörtént egy-egy távolsági útvonal visszavágása, megszüntetése, esetleg hosszabbítása, illetve a regionális vonalakon is valamivel kevesebb járattal utazhatunk (legalábbis, a menetrendi értesítők átbogarászását követően így tűnik). 

Ez az "érdekes" tábla az évek során lecserélődött, a menetrend a faluban viszont keveset módosult. De a legutóbbi változtatással is elveszett egy esti járatpár... 

Gyakran éri az a vád a „vasútbarátokat”, hogy indokolatlanul nagy patáliát képesek csapni a legkisebb mellékvonali járatritkítás ellen is, mindeközben nem vesznek tudomást arról, hogy az autóbusz-hálózaton ugyanez történik (év közben, folyamatosan), ahol egyes települések ugyanúgy fontos kapcsolatokat veszítenek el. Helyt kell adjak ennek a kritikának. Talán abban látom a magyarázatát, hogy a buszéhoz képest kisebb, így könnyebben áttekinthető vasúthálózat olyan, hogy még ha egyes szakaszait ténylegesen csak kedvtelésből utaztuk is be, más részein konkrét céllal is jártunk, és fenntartását ezért nem kérdőjelezzük meg. Ha csak minden ilyen személyre jut egy-egy megszűnő járat az ország különböző sarkaiban, az értelemszerűen sokkal jobban visszhangzik az internetes médiában, illetve a vasutas szervezetek is sokkal „hangosabbak” ilyenkor, mint a Volánosok.

Egy autóbuszjárat – sőt, akár egy teljes vonal megszüntetése, főleg ha regionális forgalmú, általában megmarad kistérségi, települési hírnek. A településnek magának kell megvívnia a buszközlekedéséért: minél kisebb egy lakott hely, annál nehezebb célt érnie, nagyon gyakran már egy olyan alkunak is örülnie kell, ahol valamely járat időfekvése módosítható a lakosság többségének érdekében, csökkentve azonban a szolgáltatást kevésbé frekventált időszakokban. Aki beleolvasgat a menetrendi értesítőkbe, rendszeresen találhat benne csökkentésre utaló változásokat. Nem érinti utasok tömegeit, hosszú távon mégis a rendszert gyengíti, mikor egy-egy közepesen fontos regionális vonalon találhatunk üzemidő-szűkítést, iskolaszüneti munkanapokon teljesítmény-kivonást, vagy éppen valamely betérés megszűnésével erodálódik tovább valamely zsákfalu szegényes tömegközlekedési kínálata.

Tolatásos forduló egy dél-zalai zsákfaluban

A díjszabási változásokról már írtunk korábban, így most ezzel nem foglalkoznánk. Jöjjön pár menetrendi konkrétum, társaságonként:

A Kisalföld Volán az egyike azoknak a cégeknek, ahol távolsági járatok szűntek meg: Pápa, Zalaegerszeg, Tapolca irányába is kevesebb autóbusszal utazhatunk Győr felől. A Vasi Volán területéről kiinduló Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-(Pécs) forgalmi tengelyen az a „megszokott alakítgatás” történt, mely alapvetően minden évben a társvállalatok járatainak optimalizálását jelentette, részlegesen figyelembe véve a szintén „hol elvett, hol visszaadott” Pécs-Szombathely vasúti járatokat is. 

Ha már vasút: mindig könnyebb az érthetetlen, rossz példákat észrevenni egy menetrendben, ebből a térségből következzen most egy ilyen: A menetrendi tájékoztatás szerint a Zalalövőről késő este Bajánsenyére közlekedő Vasi Volános autóbuszhoz mostantól nem csatlakozik a pénteki napokon Budapestről este hétkor induló mentesítő (Zalás) autóbusz. Az indoklás szerint a Zalaegerszegről érkező személyvonatról (valamint Körmend felől is) így csökken rá az átszállási idő, mivel 10 perccel kevesebbet kell várnia. Érthetetlen ugyanakkor, hogy csak pénteki napokon miért nem maradt meg a korábbi menetrend: az utolsó zalaegerszegi gyorsról így másfél órás várakozás jut az Őrség felé tovább vonatozó távolsági utasnak (kérdés, kivárja-e ezt, vagy megszervezi továbbhaladását egyéni közlekedéssel), esetleg Körmenden keresztül utazik, de számára érthető módon a távolsági busz csatlakozásának megtartása lett volna a megfelelő, mely a legrövidebb menetidőt jelentette. (Teória: a változtatás a meg nem valósult esti zalaegerszegi gyorsvonatnak szólt, majd elfelejtették visszamódosítani). Minimális számú utasról beszélünk – ugyanakkor annak az elvnek ettől függetlenül érvényesülnie kellene, hogy ha feltételezhető, kielégíthető utazási igény mutatkozik, akkor azt meg kell próbálni kiszolgálni

A Zala Volánról még egy szó: így jöjjön be a veszprémi órás vasúti ütem, mint a díjszabással kapcsolatos jóslatunk, mely a bérletes utasok várható növekedésére vonatkozott: hirdetés a társaság honlapjáról ...

Zalalövő, vasútállomás. A Zala völgyét itt történelmi meghatározottság okán keresztezi a Zala és Vas közötti megyehatár, így  történhet hogy a közeli Zalaegerszeg mellett Körmend, Szentgotthárd és Szombathely vonzása is érvényesül

A veszprém megyei járatoknál a legkomolyabb visszhangot a Veszprém-Balatonfüred-Pécs menetrendi mező megszűnése keltette. A 29-es vasútvonal változó menetrendjéhez viszont örvendetes módon igyekezett a Somló és a Balaton Volán is valamelyest igazodni. A Gemences szekszárdi járat végpontja Várpalota helyett Veszprém lett, és a tatabányai Zalás járat pedig nem jár már Balatonalmádi érintésével. Az Alba Volán elbúcsúzott Harkánytól, illetve jelentős kínálatcsökkentés történt Baja irányába is, noha itt igazán jó alternatíva nem áll rendelkezésre. Kevés járat maradt a Budapest-Siófok közötti 1171-es mezőben is (mely a 7-es főúton közlekedő járatokat foglalja magába). Gyúró, valamint Vál elveszítette közvetlen budapesti kapcsolatát: az ezt pótolni hivatott martonvásári és baracskai vasútra ráhordások azonban érdemben nem lettek megerősítve.

Az Alba Volánhoz kötődően át is ugrunk a Duna bal partjára, ahol Dunavecse esetében kell megemlítenünk egy módosulást: a település a dunaújvárosi híd lehajtójánál fekszik. A székesfehérvári társaság járatai a hídon áthaladnak, majd délnek fordulva Dunaegyháza felé közlekednek tovább. A 2007-ben átadott hidat azonban elsőnek a Kunság Volán vette birtokba, a kunszentmiklósi járatokkal (e sorok írója a járat beindulásának reggelén sokkolta az útvonallal éppen csak ismerkedő járművezetőt, mikor Kunszentmiklóson felszállva, teljes természetességgel Dunaújvárosba kért jegyet…), melyek kezdetben nem is álltak meg Dunavecsén. Az utasok azonban igényelték ezt a megállást, ebből aztán vita keletkezett a két társaság között: a Dunaújváros-Dunavecse közötti bevételen ezután osztozni kellett volna…Ennek most úgy néz ki vége: a korábban a Kunság járataira, Dunaújváros felé bevezetett felszállási korlátozás, nagyon helyesen, az utasok érdekeit szem előtt tartva a múlté lett. A példa azonban nem egyedi, azon gazdaságossági, állomáshasználati elszámolási problémák közül, melyek a Volánoknál előfordulnak. A Kunság Volán egyébiránt alakított az ünnepi menetrendek korlátozásain, valamint a kiskunhalasi üzem több távolsági járatától is megszabadult (ennek könnyen lehet, hogy járműoldali okai voltak, mivel a cég alaposan küzd a Mercedes szerződéses járataiban felhasznált távolsági kocsik hiányával). A fehérre festett Bács Volános kocsik pedig új, szépen kiépített végállomást kaptak Jánoshalmán, így a vasútállomást már kevesebb (csak a csatlakozók) érinti közülük.

Dunaföldváron pihen a Kunságos 266-os. Több ilyen kocsi is napi rendszerességgel járja az alföldi utakat.

A Tisza Volán eddig is nagy kedvvel üzemeltette a Szeged-Veszprém-Bük járatot, most azonban (ha nem tévedünk), övé a rekorder hosszúságú belföldi járat is: Békéscsabáról Pécs érintésével Zalaegerszegig, 487 kilométeres utat lehet végigbuszozni egyetlen jeggyel. A cég a távolsági járatai közül a salgótarjáni mentesítőjét veszítette el.

Folytassuk is akkor az Északi-középhegységben: a Nógrádnál, a Hatvani Volánnál, és az Agriánál is elsősorban regionális járatok hullottak, főként peremidőben (vasárnap, iskolaszünet). Többek között a tavasszal már emlegetett tarna-völgyi 3459. sz. vonatpótló útvonal is újabb járatokat veszített. Az egri vonat begyorsítása nyomán az 1050-es mező expresszbuszai kaptak egy új megállót Ludason, a település közvetlen budapesti kapcsolatának biztosítása érdekében. (No comment). Sajnálatos módon csökkent a Salgótarján és Eger közötti eljutás minősége is (az utolsó közvetlen járat a délután közepén indul egyik városból a másikba). A Mátra Volán két távolsági járattól búcsúzott: Szolnokra és Gyulára nem juthatunk el a továbbiakban a társaság buszaival.

És el is érkeztünk akkor a Tiszántúlra, ahol a menetrendváltás legérdekesebb fejleményei zajlottak: ütemessé alakult a Miskolc-Tiszaújváros-Polgár-Hajdúböszörmény-Debrecen, valamint a Debrecen-Berettyóújfalu-Szeghalom-Békéscsaba autóbuszvonal. Lássuk ezeket külön-külön is:

1372 (Miskolc-Debrecen):

Az útvonal számos nagyobb települést felfűzve, már korábban is órás, helyenként sűrűbb követéssel rendelkezett. A járatok az új menetrendben 2 óra 10 perc alatt teszik meg az utat, Miskolcról 5:35 és 20:00, Debrecenből pedig 5:30 és 20:10 között indulva (mint látható, az ütem nem „vegytiszta”, a napközbeni alapütemben :00 perckor indulnak a járatok Debrecenből, és :50-kor Miskolcról). A csúcsidőben, illetve pénteki-vasárnapi napokon mentesítő járatok segítik a közlekedést: ezek egy része az M3-as és M35-ös autópályákat is igénybe veszi. Felmerülhet az olvasó kérdése, mi van akkor a kör IC-vel? Nos, szerintünk a kör-IC-t ettől még nem kell félteni. A buszjárat a miskolci és a debreceni egyetemváros mellett is elhalad, így a diákság számára menetidőtől függetlenül alternatíva lehet (sem a miskolctapolcai egyetemvárosból, sem az agrár kar debreceni telephelyéről nem leányálom adott város vasútállomására jutni), ugyanakkor viszonylagos lassúsága, regionális forgalomban is betöltött szerepe miatt alapvető átrendeződés nem várható miatta az utazási szokásokban, viszont menetrendjük kiszámíthatóbbá válik majd. Sajnos a Tiszaújváros és Hajdúböszörmény térségében közlekedő többi járattal egyelőre nem tökéletes a hangolás: főként előbbi esetben, gyakran Miskolc és Tiszaújváros között „egymást kergetik” a járművek – ennek oka talán a viszonylag rugalmatlan Volános fordaszerkesztésből adódik.

Ez ugyan csak a téglási járat, de Miskolcra Hajdúböszörményből is óránként juthatunk majd el.

1441 (Debrecen-Békéscsaba):

Ez a vonal megerősítésre került további járatokkal, bár a hangsúly itt is inkább az ütembe rendezésen volt, nem kellett hozzá sok többlet. 5:40 és 18:40 között (egyes napoktól függően a korlátozásokra figyelemmel) lényegében óránként indulnak a járatok Debrecenből, melyek megállnak a vasútállomás mellett is, csatlakozást véve a Nyíregyháza felőli vonattól (fájdalom, a mátészalkai irány átszállása igen necces, a gyakorlatban valószínűleg nem működőképes). Berettyóújfalun sajnos nem ad csatlakozást Biharkeresztes felé (elvben kijönne a menetrendben), viszont Szeghalmon Biharnagybajom és Füzesgyarmat felől a 128-as vonal utasai számára átszállásos eljutási lehetőséget kínál Békéscsaba felé – ahol pedig kitűnően „pókba” érkezik, azonnali átszállási lehetősséggel Szeged, Gyula, Lőkösháza felé egyaránt. (Néhány járat, a hagyomány elvét követve Debrecen és Szeged között tovább közlekedik, de ez csak néhány esetben párhuzamosság, mivel a 135-ös vonalon helyenként „lyukas” az ütem). Ellenkező irányban 5:20 és 18:20 között indulnak a járatok Békéscsabáról, és 2 óra 55 perc alatt futják be útjukat a hajdúsági megyeszékhelyig. Öröm számunkra, hogy ennek a vonalnak az illesztése a lehetőségekhez képest jól sikerült az országos vasúti távolsági hálózatba. A változáshoz kapcsolódóan még elsősorban néhány, Szarvas irányába közlekedő busz menetrendje változott.

Pénteki forgalom: Szegeden készül indulásra a debreceni járat.

Az ország északkeleti felében egy Miskolc-Kecskemét távolsági járatpár veszett el, valamint a Bodrogköz és Nyíregyháza közötti jól kihasznált, ámde gyér járatok kerültek visszavágásra Kisvárda vasútállomásig – sajnos nem feltétlenül megfelelő minőségű vasúti csatlakozással biztosítva a továbbutazást a szabolcsi megyeszékhelyre.

A Volánbusz maradt már csak hátra: egy hangyányit erősítettek az 51-es főút (Kalocsa-Baja) járatain, ezen felül Bag-Tura környékén tökéletesítették a menetrendet (más források szerint: elrontották a csatlakozásokat), és a Volánbusz pár héttel ezelőtti lépése után a Vértes Volán is úgy döntött, a maradék egy járatát is leállítva elbúcsúzik a Tök eldugott külterületét jelentő Anyácsapuszta kiszolgálásától…

Világvégére hangolódva...a ma leginkább lovardájáról ismert anyácsapusztai mezőgazdasági telepet napi három járat érintette. Csak azért nem sikerült itt buszt fotóznom, mert "állítólag" lefagyott az út, így a délutáni járat nem akart megérkezni. Gyalog jöttem, gyalog távoztam...

E hosszúra nyúlt összefoglaló után tietek a lehetőség. Milyen tapasztalataitok vannak az új autóbusz-menetrendekkel?