Szombaton nyílt napot tartott a budapesti troliüzem: megnyíltak a kőbányai garázs kapui, és az érdeklődők tömegei megismerkedhettek a "csápos buszok" rejtelmeivel. Minden korosztály megtalálta a maga érdeklődésének célját, de leginkább a sokféle forgalmi- és noszlagiajármű volt az, ami lekötötte a tömegeket. Én azonban kapva kaptam az alkalmon, és a színfalak mögé kukucskáltam. A műhelyek is ugyanúgy nyitva voltak a látogatók előtt, de kevesebben időztek a matuzsálemi korú szerszámgépek között, így volt időm merengeni, és érdekes dolgokat lencsevégre kapni. Jöjjenek a Troligarázs érdekességei!
Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a szépen rendbe tett nosztalgiakocsik mellett, íme mindjárt a bejáratnál a 600-as, a Ziu alkatrészekkel szerelt Ikarus troli (kísérleti darab volt). Ezzel mindjárt utazni is lehetett, a troligarázs és a Stadionok között ingázott a kocsi.
Sose gondoltam volna, hogy a kétrészes leszállásjelző megéri a BKK-s szabványmatricát. Az IK260T-ben ez sikerült.
Látható volt a pótkocsis Ikarus 60-as trolibusz is, igazán szép munka lett külsőleg, reméljük, hamarosan ki is lehet majd próbálni.
A felsővezetékek erdejében nehéz volt eldönteni, merre induljak, de a nyitott garázskapuk hívogatóak. Nem éppen gólyafészeknek való vidék.
Rögtön az atomkorszak vészjósló kapcsolóival találkozunk a bejáratnál. A marcona főkapcsolót elfordítva érezheti az ember a kezében a hatalmat...hogy felgyúl az összes lámpa a csarnokban.
És még több: ezek nyilvánvalóan a rakétasiló-fedeleket működtető kapcsolók.
Gyorsan be is menekültem az egyik félig elkerített kuckóba, ahol a péntek 14:00 órai időállapotnak megfelelő munkafázis került bemutatásra.
A műszer se mai darab: Budapesti Szerszámgépgyár, 1959. Kicsit olyan, mintha a világ összes rádióadója is bejönne rajta.
A szerszámgép fölött egy óra. Dobozban! És járt! Igaz, nem a pontos időt mutatta, de már nem lehet azt mondani, hogy a troligarázsban semmi sem működik.
A másik sarokban ezt a szerszámot leginkább a Kengyelfutó Gyalogkakukk című rajzfilmből ismerhetjük.
Annyi levegős csatlakozó van a szerelőcsarnokokban, mint egy egész intenzív-osztályon. Nyilván itt a trolibuszokat kell leginkább a lélegeztetőre kötni...
Az udvaron a BKV-Előre rúdugró szakosztály tárolja a sporteszközöket... Vagy inkább ezek sportáramszedők?
A nagy műhelycsarnokban aztán még több érdekesség jött szembe. Például ez a trolibusz itt a képen. Igen, ez egy komplett troli, mégpedig egy Ziu-9-es. Anatómiailag kicsit fel lett boncolva, de működik. A kép közepén lévő asztalnál van a gáz meg a fékkar, ezek nyomására elkezdtek csattogni a relék, meg a kapcsolók, és bal oldalon elkezdett forogni a motor. Kissé körülményes kormányozni, de igazán jó móka volt vezetni.
Szögre akasztott fellépőruhák, azaz csuklóborítások.
Ezek pedig a felöltött fellépőruhák, igaz, nem sikerült a zakóhoz igazítani a nadrágot, de a lényeg hogy nem ázik be.
Szerszámgépek persze itt is vannak, erre ki is írták, hogy "Ne vidd el!". Mondjuk elég érdekesen néztem volna ki a kijáratnál a hátamon egy ilyen ki tudja hány tonnás ki tudja mire jó géppel...
Ezt a másik szerszámgépet a Szovjetunióban gyártották, mégpedig Tbilisziben, ami ma Grúzia...bocsánat, Georgia. A használati útmutatás és a figyelmeztetések viszont németül vannak.
Ez is egy szerszámgép oldalán volt. A szerszámgépgyártó cég ma is létezik, és aktív!
Íme, az ergonómikus, jó megvilágítású, kényelmes munkahely.
Egy ilyen környezetben még a szódagép is úgy néz ki, mintha legalábbis hegeszteni lehetne vele.
Volt egy kis bemutató a felsővzeteékről, és hogy hogyan működik a troliváltó. Keveset láthatjuk ilyen közelről, és ha az utcán látunk ilyet földközelben, az nem jósol sok jót.
Így marad a levegőben az egész.
Nincs kolbászból a kerítés, de Ikarus-ablak minden garázsban van, így könnyen építhető belőle például ilyen kis kuckó.
Az új FUTÁR-rendszert már telepítik a trolikba is, itt láthatók a vezérlő-egységek.
A jó öreg DIR-készülék pedig a lomok közé kerül.
A feladat: vezesd el az elektront a kapcsolótól az indexlámpáig ezen a dobozon át. Valószínűleg az ellenséget is meg kell téveszteni közben... (GVM trolibusz biztosítékszekrénye).
Ami befolyik, az rögtön kifolyik... (MAN-G&S troli belezete).
Kifelé haladva botlottam ebbe a vasajtóba, ahol nem robbanásveszély, hanem konkrétan robbanás van. Gyorsan fotóztam és továbbálltam.
Annak ellenére, hogy az ablaküveg nyilvánvalóan járműből való, ez mégsem átjáróház.
Régi BKV-címert is talál az ember még raktáron, ez itt egy nosztalgia-célú tárolódoboz oldalán van, lehet használni a vörös csillagot.
Ez pedig itt egy napi használatú átjáróajtó, ahol hatályosítva van az előbbi címer, természetesen vörös csillag nélkül (mindkét irányban!).
Utam a személyzet tárolószekrényei előtt vezetett, amely kifogyhatatlan tárháza a magyar ötletességnek. Ez itt például a kávés szekrény, amelyen a gyengébbek kedvéért feltűnő matrica jelzi, hol kell behatolni.
A nappalos műszaknak külön kávésszekrénye van, nyilván az éjszakások erősebb főzeten élnek.
A rekesz tulajdonosa valószínűleg megelégelte, hogy valaki más pakolta rendszeresen tele azt, így nyomatékot adott tulajdonjogának.
Jobbra: ajtó. Balra: ablak. Nem keverendő össze.
A műhely folyosóján aztán majdnem nem néztem a lábam elé, de aztán valamiért mégis, így nem maradtam le a naiv művészet eme gyöngyszeméről: aknafedél csúszásgátló hegesztési pöttyökkel, benne a BKV (kicsit régebb hatályos) jelvénye szabadkézi hegesztéssel. Ismeretlen művész műve, késő-70-es, vagy 80-as évek eleje.
Fokozva a letisztult célelvűséget: rögtön a fenti mellett látható ez az aknafedél. Valószínűleg a 358. pötty hegesztését követően buggyant fel a művészből a látható mondat, amely oly hévvel töltötte el, hogy rögtön még további 3 munkaórát hegesztett, mire beleírta a fedélbe. Szolgálja ez a munkába lógó orral érkezők felvidítását, és a jól végzett munka örömét!
Mikor már nem lehet tovább ámuldozni, a telep bejárata felé közeledve újabb figyelmesség: műszálas pulcsiban nem szabad kimenni a forgalomba!
És az utolsó oszlopon újabb döbbenet! Még jobban tisztelem a trolivezetőket. Forgalomba állás előtt még egy X-faktor előválogató. Csak tökéletes hanggal lehet kimenni. FUTÁR ide, "műtyúk" oda, képzett trolisofőr-hangra mindig szükség lesz!
Ha jövőre lesz trolis nyílt nap, ki ne hagyjátok!