1. rész - Csendes éj... a vasúton is?

Kiskunfélegyháza, 2011. december 24. este fél kilenc. Budapestről egy teljes hibrid-IC, Szegedről egy négykocsis sebesvonat érkezik szinte egyszerre. A két vonatról összesen van egy tucat leszálló, felszálló senki, a vonatok továbbmennek dolgukra a téli sötétben. Pár perc múlva csendes az állomás, Karácsony napján majd egy délkör-vonat jelzi fél hat körül, hogy a vasút nem áll meg…

Pécs-Szombathely gyorsvonat, akkor még MD-vel és 5:21-es indulással, karácsony szent napján, és január 1-jén is. Ma ugyanez a gyors ugyanígy 6:15-kor, csak Csörgővel...

Kazincbarcika, 2011. december 24. este fél kilenc. Néhány perc múlva érkezik Ózdról a Bézé, hogy Miskolcra folytassa útját. Senki sem várja. Amikor megérkezik, vasutas egyenruhás férfiak szállnak le, hárman vannak. Máskor „védőital” is van a kezükben, nem mintha szenteste nem érdemelnék meg szolgálat után, de most csak a cigaretták parázslanak. Ma az övéken kívül még egy miskolci és egy ózdi vonat is lesz. Kinek, minek?

Vác, 2011. december 24. este fél kilenc. A soklábú váci pók most csak megcsonkítva látható, mert Szobról jön a vonat, de a többi irányból nem. Indulás pedig Budapest, a vácrátóti oldal és Diósjenő felé lesz csak. Szótlan emberek sötét ruhákban sietnek a vonattól a városi fények felé. Ma még két vonat indul Göd, kettő Szob, kettő Diósjenő és egy Veresegyház felé. Az állomás csak pár órás karácsonyt kap: fél öttől másnap indul az élet.

Tornanádaskán karácsonykor és újévkor is alszik kint vonat és személyzet, csak akkor egy kicsit többet: 22:00-től 04:00-ig helyett 20:33-tól 5:23-ig.

Idén milyen lesz a szenteste és a szilveszter ezeken az állomásokon és vonatokon? Valószínűleg ugyanilyen. A vasúti menetrend év végi korlátozásai néhány évente megszaporodnak, aztán szépen lassan elfelejtődnek, majd ez a fogócska a menetrendszerkesztők és az ún. „harmincas” jelek között újrakezdődik. Hogy milyen vonatok kapnak december 24. és 31. között valamelyik napra „kimenőt”, e fogócska eredménye, de racionális magyarázat is biztos akad a közlekedési jelekre. A hagyomány, igen, az biztosan erős. Vasúti üzemeltetési szempontok is biztosan szóba kerülnek, a vonalról este össze kell gyűjteni, reggel munkába kell juttatni a sok vasutast, akiket sok más emberrel ellentétben ilyenkor is szólít a szolgálat.

Ha tudományos alapon akarjuk megragadni a december végi forgalmat, bizony nincs könnyű dolgunk. Az egész évben többé-kevésbé kiszámítható utasok tudós szemmel nézve bizony „megbolondulnak”, és utazási mintázat helyett őrült rohangálást produkálnak. A szerencsésebbje már nagyjából 20-a után szabadságon van, az iskolák is bezárnak, de a hivatásforgalmi vonatokhoz ilyenkor még nem érdemes hozzányúlni, mert az egész évben felgyülemlett vásárlási vágyukat hajlamosak a legutolsó pillanatra hagyni. Az egyetemisták hazautaznak, mert bár felnőttnek lenni jó, karácsonykor ők mégis inkább nagyra nőtt gyerekek. Aztán 24-én délután áll meg minden élet és tudomány - s ezzel együtt a BKV is… Budapesten 16 óra után az éjszakai járatok közlekednek, de hasonló ritkításokkal (sőt, akár komplett üzemzárással is) találkozhatunk a vidéki és külföldi városok tömegközlekedésében is… a vasút viszont a mindennapi alapütemet adja a legtöbb vonalon még egészen 20 óráig. A fenti életképek pedig tanúsítják, hogy akár egészen az egész évben megszokott üzemzárásig is zakatolhatnak egyes vonalak szerelvényei.

Karácsony, ahogy Budapesten ismerjük: éjszakai busz nappal (a szerző engedélyével).

Amikor megkérdőjelezhetetlenül szükséges dolgokra sincs pénz, felmerül a kérdés, nem pazarlás-e ez. Két kérdésre kell minél pontosabb választ adnunk a karácsonyi-újévi üzem értelmének megtalálásához. Az egyik, hogy a vasúti üzem természetében a folyamatosság, a leállás-újraindulás vagy a kettő közti ezerféle átmenet egyike a racionálisabb, gazdaságosabb. A másik kérdés, hogy mégis milyen igényekre kell a kínálatot méretezni, és ezek az igények rangsorolhatók-e, vannak-e köztük állami megrendelői szinten akceptálandók.

Kezdjük az első kérdéssel, ami szerencsére nem annyira félelmetes, mint első ránézésre tűnik. A hálózat egy jelentős részén éjszaka nincsen szolgálat, tehát „megáll” a vonal, ebben az esetben csak a megállás időtartamának növeléséről beszélünk. A hálózat másik felén a forgalmi szolgálat folyamatos, ennek indoka sokféle lehet: ha a teljes vonalon az éjszakai forgalom nem is nagy vagy halaszthatatlan, de egy-egy állomáson a tolatási, vonat-előkészítési munkák éjjel történő elvégzése a normális nappali üzem feltétele lehet. Ezért néhány esti vagy hajnali vonat lemondása nem feltétlenül jelenti a forgalmi szolgálat szüneteltetését (sőt, a pályakapacitás-elosztás kifinomult szabályozásának világában ilyesmi elrendelése nem egyszerű döntés). Ha nem közlekedik a vonat, akkor senki sem vezeti és jegyvizsgálatot sem végez rajta, ez egyértelmű, az adott időszakra nem vezényelt munkavállalók bérköltsége sem jelenik meg. A szerelvény viszont, ha áll is, de létezik. Mindez helytálló akkor is, ha a nemzetközi vonatokról beszélünk: az esetleges kilométerpénzek kiesését az esetleges futási költségek elmaradása kompenzálja, és arra a napra sem kell külföldi napidíjat fizetni a hálókocsik kísérőinek. Összegezve, az ünnepi korlátozások a költségekre alig hasonló hatást gyakorolnak, mint a napközbeni vonatlemondások: energia- és humánköltség-megtakarítást. Míg azonban egy fűnyíróelv-szerű menetrendi módosítás az érintett vonat utasainak közvetlen, a vonal többi utasának és a potenciális utasoknak pedig közvetett hátrányt okoz, addig karácsony estéjén egy hasonló intézkedés veszélyei sokkal kisebbek: nagyon kevés a potenciálisan és még kevesebb a közvetlenül érintett utas, mert nem tartós menetrendi intézkedésről van szó.

Galgamácsa, karácsony délutánján: még járt a 77-es vonalon a vonat, úgyanúgy, mint bármely hétköznapon.

A Volánok esetében is országrészenként eltérő szolgáltatási színvonallal találkozhatunk: gyakorlatilag cége válogatja, milyen mértékben korlátozzák a szenteste menetrendjét. A Volánbusz például jellemzően 16-17 óra között indítja utolsó járatait, utána Pest megyében lényegében leáll a helyközi buszközlekedés. Más helyeken a menetrend nem jelez különleges forgalmi rendet, erről a szolgáltató a hirdetmények útján értesíti az utast, melyek tartalma természetesen az internetes kereső adatbázisába is feltöltésre kerül. Akad olyan is, ahol legfeljebb egy-egy késő esti, vagy távolsági járat esik korlátozás alá, de a járatok többsége közlekedik: ezek egy része amúgy is a szombati menetrend szerint megszokott utolsó járatukat teljesíti a kora este folyamán (netán bevárja az utolsó csatlakozó távolsági járatot), pazarlást talán legfeljebb egy-két sűrűbb, városkörnyéki vonal esetében lehetne tapasztalni.

A már említett Kiskunfélegyházáról a szombati menetrend szerint Tiszaalpárra utoljára 15 órakor indul autóbusz, mondhatni tehát, hogy a Kunság Volán karácsony alkalmából nem bünteti az utasait. Hogy egész évben megfelelő-e ez a menetrend, tekintettel arra, hogy a MÁV-START 16.39-kor és – december 24. kivételével – 19.39-kor is indítja a szokásos Bzmotját, azon hosszasan lehetne vitatkozni.

Karácsony és újév között a több-kevesebb maradék munkanapon az autóbuszos ágazatban és a vasútnál egyaránt kicsit másképp mennek a dolgok, mint évközben: a volánoknál az iskolai előadási napokon közlekedő járatok utasaikkal együtt a téli szünetet töltik. Vasúton elősorban az elővárosban a munkanapos vonatok egy jelentős része nem közlekedik ilyenkor - azok, melyek a menetrendben hagyományosan a 30-as közlekedési korlátozással vannak megjelölve.

A BKV-nál a szilveszter és az újév semmi különöset nem jelent, sőt, 2008. január 1-jén mivel havazásra ébredtünk, a hóseprők is dolgoztak.

Budapest-Keleti, 2011. december 31, este kilenc óra. A Münchenbe tartó Kálmán Imre EuroNight fekvőhelyes kocsijában három utas vár az indulásra, a hálókocsi ellenben teljesen üres. A kísérők listáján még vannak jelezve felszállók, ők azonban csak Bécsben illetve Linzben kezdik meg útjukat. Aki utazással kezdi az új esztendőt, az vajon tényleg egész évben úton lesz?

Budapest-Keleti, 2011. december 31, este negyed tizenkettő. Az utolsó két elővárosi vonat ezen a napon nem közlekedik, így a Dacia nemzetközi gyorsvonat az a járat, amellyel az állomás búcsúzik az évtől. Akármelyik kocsiba is nézünk be, mindenhol csak sötétséget és üres fülkéket láthatunk, az egyetlen kivétel az étkezőkocsi, ahonnan sült hús illata árad ki, a román utasellátó személyzet pedig tennivaló híján az asztal körül ülve várja az új év beköszöntét. Talán inkább szilvesztereznének egy bukaresti lakásban vagy étteremben?

Az ünnepek körül az európai vasutak körében általános több-kevesebb közlekedési korlátozás alkalmazása. December 25-26-án és január 1-jén az ünnepnapi, illetve a munkaszüneti napi közlekedési rend van érvényben a nyugati keresztény országok mindegyikében (és Romániában, Bulgáriában is, de Fehéroroszországban, Franciaországban a karácsony másnapja már nem ünnep), sőt, újévkor az ortodox keresztény országokban, például Szerbiában, Oroszországban is. Ezen felül országonként eltérő, milyen további korlátozásokat alkalmaznak. Különlegesség például Hollandia, ahol december 31. este 8 óra és január 1-jén hajnali 2 óra között nincs vasúti közlekedés, ami az éves kínálati menetrendet ismerve azért kemény döntés. A legtöbb más országban - így Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is - általában december 24-én és 31-én, illetve másnap több vonat is ki szokott esni, de az utóbbi két országban attól sem riadnak vissza, hogy egész nemzetközi vonatokat leállítsanak, vagy pedig a minimumra csökkentsék a fekvőhelyes- és hálókocsik számát... sőt, arra is láthatunk példákat (de nemcsak náluk), hogy egyes járatokat december 23. és január 2. között hiába is keresnénk.

Azt már tudjuk, mi közlekedik karácsony és szilveszter este, de hogy kik utaznak rajta és miért, arról a legközelebbi írásban esik szó. Várjuk olyan olvasóink élménybeszámolóit is, akik hivatásuknál fogva kitűnően ismerik az ünnepi forgalmat!