Prágába tartó vonat utam alatt végig egy helyben ültem. Az idő borús volt, nem volt a kocsiban szemnek való hölgyemény sem, valamint ezúttal nem beszéltek emelt hangon elmaradhatatlan spanyol turisták sem. Így jobb híján bámultam kifelé az ablakon és néztem az elsuhanó szelvényköveket. 120-160-as tempónál leolvasni csak állomáson volt esélyem, Szobig nem is történt semmi érdekes, szép sorban kétszáz méterenként nőtt az érték.
A vasúti pálya mentén, a vonal kezdőpontjától kezdve 100 méterenként szelvénykövek (hektométerkövek) vannak elhelyezve. A századik méter után van az egyes szelvénykő, a kétszázadik méter után a kettes szelvénykő, és így tovább... A tizenhetes szelvénykő például 1700 méternél van elhelyezve. A szelvénykövek felváltva, hol a pálya bal (páratlan számú szelvénykövek), hol a jobb (páros számú szelvénykövek) oldalán vannak elhelyezve. (Forrás: http://users.atw.hu/gochenger)
De a határ után felbolydult a világ, az addig megszokott rend helyett jött a káosz. A hektométerkövek alapján számolva Párkány 189 km, Pozsony 54 km, a pozsonyi alagút északi vége pedig 53,1 km-re volt valamitől, Dévényújfalu a 41-es kilométerszelvényben volt. Ehhez képest Jókút hatvanvalahány. A szlovák-cseh határhídon még a szárazföldön ebben a sorrendben 74,2 és 11,4 km volt a kövekre írva. Extraként Breclavban a Bécs felől becsatlakozó pálya mellett 82,3 km volt, tovább Prága felé Zbonek után 199,4, itt tehát Prága felé nő a számozás.
Elsőre logikátlan a fővonal számozása, gondoltam, hogy ki kell deríteni, hogy miért alakult így.
Gyanakodni kezdtem, hogy ebben is olyan csavar lehet, mint Miskolcon a 2862-es kő, vagy Újszegeden a 4585-ös és társai. Előbbi Czeglédtől számozva Debrecenen át Miskolcz távolságát jelzi – természetesen még a pálya kiépültének korából. Nem véletlenül Miskolc-Tiszai az állomás elnevezése, mert a Tiszavidéki Vasút építette Debrecen irányából a vonalat. A füzesabonyi – ma közvetlen – vonal csak ez után épült meg. Újszeged 458,5 km-re van valamitől, ez a valami pedig Bécs.
Miskolc a 2862-es szelvénykővel, pedig ma csak 180 km díjszabásilag... na igen, utóbbi Füzesabonyon át.
Itthon kis keresgélésbe fogva az alábbiakat derítettem ki, szerencsére az internet világában ez hamar ment:
Marcheggi vasút:
Wien Stadlau (0,00) állomásából Marcheggen (35,606) át Dévényújfalu (41,530) érintésével érte el 1848. augusztus 20-án az első vasút Pozsonyt (54,364), majd később Párkányt (189,584). Az államhatár szelvényezése 203,394, Szob állomásé pedig 204,128 km.
Breclavnál a Ferenc-Ferdinánd Északi Vasút korából származó számozás található:
Wien-Nord (0,00) – határ (77,993) – Breclav (83,182) vasútvonalat 1838. január 6-án adták át a forgalomnak, majd 1839 július 7-én a hosszabbítást Brnoig.
A Breclav (0,00) – Lanzhot (7,806) határpont (11,475/74,386) – Jókút (67,463) szlovák-cseh határátmenet HÉV vonalként épült meg Nagyszombatig (Trnava) (0,00). Az egykori Nagy-Magyarországhoz tartozó részen a Magyar Északnyugati Helyi Érdekű Vasút építette meg a vonalat.
Tehát a rendszerben továbbra is “van logika”, csak majd két évszázaddal korábban kell keresni. :-)
Szerencsére az osztrák és szlovák vasútbarátok honlapjain részletes számadatokkal ismertetik a vasútvonalaikat.
A ma Magyarországon található egyik legmagasabb szelvényszám Újszegednél. A számozás Szőregnél megy ki a mai Szerbián át Temesvár felé... Három ország, szétszabdalt vasútvonalak...
Kis-Magyarországon található pár olyan vonal is, ahol a trianoni határmegállapítás miatt a kezdőpont külföldön ragadt. Többek között ilyen a Battonya-Mezőhegyes (Aradtól számozódik), a Kőrösnagyharsány-Kótpuszta (Nagyváradtól), a Csenger-Záhony (Nagykárolytól) és a Zajta-Fehérgyarmat vasútvonal (Szatmárnémetitől) is. Észak-Magyarországon a Hídvégardó-Sajóecseg (Tornától) vonalat említhetem, Nyugat-Magyarországon pedig a Lépesfalva-Sopron (Bécsújhelytől), valamint a Dél-Dunántúlon a Nagyharsány-Siklós vasútvonal (Pélmonostortól) tartozik ide.
Körösnagyharsány a 216-os szelvénnyel, a számozás Vésztő felé növekszik, de csak Kótpusztáig... Nagyváradtól odáig ért a vasút.
Ti ismertek még a mai Magyarország területén a miskolcihoz és az újszegedihez hasonló ősköveket?
Nekünk elsőre a 101-es vonal Püspökladánytól (1062-1618) való számozása jut eszünkbe, merthogy az is Czeglédtől számítódik...