Hova megy ez a vonat?

Sze(me)lvények egy utazásról

2013. január 08. Szerző: feketén villogó térközjelző

Prágába tartó vonat utam alatt végig egy helyben ültem. Az idő borús volt, nem volt a kocsiban szemnek való hölgyemény sem, valamint ezúttal nem beszéltek emelt hangon elmaradhatatlan spanyol turisták sem. Így jobb híján bámultam kifelé az ablakon és néztem az elsuhanó szelvényköveket. 120-160-as tempónál leolvasni csak állomáson volt esélyem, Szobig nem is történt semmi érdekes, szép sorban kétszáz méterenként nőtt az érték.

A vasúti pálya mentén, a vonal kezdőpontjától kezdve 100 méterenként szelvénykövek (hektométerkövek) vannak elhelyezve. A századik méter után van az egyes szelvénykő, a kétszázadik méter után a kettes szelvénykő, és így tovább... A tizenhetes szelvénykő például 1700 méternél van elhelyezve. A szelvénykövek felváltva, hol a pálya bal (páratlan számú szelvénykövek), hol a jobb (páros számú szelvénykövek) oldalán vannak elhelyezve. (Forrás: http://users.atw.hu/gochenger)

De a határ után felbolydult a világ, az addig megszokott rend helyett jött a káosz. A hektométerkövek alapján számolva Párkány 189 km, Pozsony 54 km, a pozsonyi alagút északi vége pedig 53,1 km-re volt valamitől, Dévényújfalu a 41-es kilométerszelvényben volt. Ehhez képest Jókút hatvanvalahány. A szlovák-cseh határhídon még a szárazföldön ebben a sorrendben 74,2 és 11,4 km volt a kövekre írva. Extraként Breclavban a Bécs felől becsatlakozó pálya mellett 82,3 km volt, tovább Prága felé Zbonek után 199,4, itt tehát Prága felé nő a számozás.

Elsőre logikátlan a fővonal számozása, gondoltam, hogy ki kell deríteni, hogy miért alakult így.

Gyanakodni kezdtem, hogy ebben is olyan csavar lehet, mint Miskolcon a 2862-es kő, vagy Újszegeden a 4585-ös és társai. Előbbi Czeglédtől számozva Debrecenen át Miskolcz távolságát jelzi – természetesen még a pálya kiépültének korából. Nem véletlenül Miskolc-Tiszai az állomás elnevezése, mert a Tiszavidéki Vasút építette Debrecen irányából a vonalat. A füzesabonyi – ma közvetlen – vonal csak ez után épült meg. Újszeged 458,5 km-re van valamitől, ez a valami pedig Bécs.

2862 kő.jpg

Miskolc a 2862-es szelvénykővel, pedig ma csak 180 km díjszabásilag... na igen, utóbbi Füzesabonyon át.

Itthon kis keresgélésbe fogva az alábbiakat derítettem ki, szerencsére az internet világában ez hamar ment:

Marcheggi vasút:

Wien Stadlau (0,00) állomásából Marcheggen (35,606) át Dévényújfalu (41,530) érintésével érte el 1848. augusztus 20-án az első vasút Pozsonyt (54,364), majd később Párkányt (189,584). Az államhatár szelvényezése 203,394, Szob állomásé pedig 204,128 km.

Breclavnál a Ferenc-Ferdinánd Északi Vasút korából származó számozás található:

Wien-Nord (0,00) – határ (77,993) – Breclav (83,182) vasútvonalat 1838. január 6-án adták át a forgalomnak, majd 1839 július 7-én a hosszabbítást Brnoig.

A Breclav (0,00) – Lanzhot (7,806) határpont (11,475/74,386) – Jókút (67,463) szlovák-cseh határátmenet HÉV vonalként épült meg Nagyszombatig (Trnava) (0,00). Az egykori Nagy-Magyarországhoz tartozó részen a Magyar Északnyugati Helyi Érdekű Vasút építette meg a vonalat.

Tehát a rendszerben továbbra is “van logika”, csak majd két évszázaddal korábban kell keresni. :-)

Szerencsére az osztrák és szlovák vasútbarátok honlapjain részletes számadatokkal ismertetik a vasútvonalaikat.

4585 kő.jpg

A ma Magyarországon található egyik legmagasabb szelvényszám Újszegednél. A számozás Szőregnél megy ki a mai Szerbián át Temesvár felé... Három ország, szétszabdalt vasútvonalak...

Kis-Magyarországon található pár olyan vonal is, ahol a trianoni határmegállapítás miatt a kezdőpont külföldön ragadt. Többek között ilyen a Battonya-Mezőhegyes (Aradtól számozódik), a Kőrösnagyharsány-Kótpuszta (Nagyváradtól), a Csenger-Záhony (Nagykárolytól) és a Zajta-Fehérgyarmat vasútvonal (Szatmárnémetitől) is. Észak-Magyarországon a Hídvégardó-Sajóecseg (Tornától) vonalat említhetem, Nyugat-Magyarországon pedig a Lépesfalva-Sopron (Bécsújhelytől), valamint a Dél-Dunántúlon a Nagyharsány-Siklós vasútvonal (Pélmonostortól) tartozik ide.

216_knagyharsany.jpg

Körösnagyharsány a 216-os szelvénnyel, a számozás Vésztő felé növekszik, de csak Kótpusztáig... Nagyváradtól odáig ért a vasút.

Ti ismertek még a mai Magyarország területén a miskolcihoz és az újszegedihez hasonló ősköveket?

Nekünk elsőre a 101-es vonal Püspökladánytól (1062-1618) való számozása jut eszünkbe, merthogy az is Czeglédtől számítódik...

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr415004343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Marslakó 2013.01.08. 09:13:50

A 29-esen is érdekes lehet, elvileg Pusztaszabolcstól számozzák, ha jól emlékszem.

Luxusmoszkvicsslusszkulcs 2013.01.08. 09:22:28

140-160 Szobig? Mivel mentél? :D

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.01.08. 10:06:51

@Marslakó: A 29-es eredetileg Pusztaszabolcs-Börgönd-Szabadbattyán-Tapolca vonalként épült, tehát indulhatott a szelvényezés onnan. A 121-es amúgy sztem a legérdekesebb, Újszegedről Szőregig a 4000-ek emelkednek, onnan ezer-valamennyiről csökken Mezőhegyesig úgy, hogy Battonyánál lép ki a vonal végén Arad felé, majd Mezőhegyestől 0-ról újra nő Kétegyházáig. Látható így, hogy hány darabból vágták össze a mai 121-est...

VT22 2013.01.08. 12:15:15

" a Csenger-Záhony (Nagykárolytól) "

Javítandó: Tiborszállás-Záhony.

A Csenger-Mátészalka is lehetséges hogy szintén Szatmárnémetiből számozódik, de ezt nem tudom biztosan.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2013.01.08. 21:44:29

Igen, nekem erről az jut eszembe, hogy Magyarország első vasútvonala tulajdonképp a (Bécs)-Marchegg-Pozsony-Érsekújvár-Vác-Pest-Cegléd-Szeged-Temesvár-Versec-Báziás, bár nem teljesen folyamatosan épült, és tulajdonjogi változások is voltak közben, de egységes a koncepció. (Sajnálatosan vágták el Pesten fejpályaudvarral, jobb lenne ma a Nyugatinál egy átmenőpályaudvar.)

feketén villogó térközjelző 2013.01.09. 20:33:56

@Marslakó: A 29-es építésétől kezdve Börgöndtől számozódik (0), Szabadbattyánon pedig 108 az értéke.

feketén villogó térközjelző 2013.01.09. 20:37:07

@VT22: Stimmel ezt én írtam el. Országhatár: 103, Ágerdőmajor: 110, Mátészalka: 333, Záhony a nyomvobnalkorrekció után ma 907.

De Csenger is ideillik 172-es induló számával.

feketén villogó térközjelző 2013.01.09. 20:39:44

@Luxusmoszkvicsslusszkulcs: Tágan értelmeztem egész utamat, 120 valameddig, utána még Pozsony előtt 140, majd a cseheknél ahol felmerült bennem a tárgybani kérdés ott 160 volt a sebesség.
Egyszerűbben, minél messzebb mentem hazámtúl, annál gyorsabban ment a vonat. :-)

Albu 2016.02.22. 20:05:38

@biciklis bakter: A tapolcai vonal nem is indulhat Pusztaszabolcstól, mert azt a Fehérvárt Pakssal összekötő hév-vonalból ágaztatta ki a MÁV Börgönd állomáson.

Albu 2018.01.22. 14:59:10

A vlaky.net-en sok vonalnak megvan a szelvényezése. A legérdekesebb: Oroszvár trianoni államhatárnál máig szelvényváltás van.

Csongrád és Kótpuszta: két irányból növekvén érkező szelvényezés találkozik középállomáson.

UZ: az ukránoknál valamiféle szakaszazonosító van, nem szelvényszám: mind a km, mind a hm adatot illetően a táblán azonos szám van adott szakaszba érkezve, mindkét irányból.

Sok vonalat átszelvényeztek, némelyiket többször. Az őrházak számozása is árulkodó, pl. a II. katonai felmérés térképein.

Miskolc-Tiszai: az a szelvénykő a restinél már megjárta Miskolcot, tehát nem érkezik Ceglődről, hanem visszafelé, épp Kassa felé tart (Felsőzsolcáig két, ellentétes irányú szelvényezés volt, mint van még Balassagyarmat keleti végén). Az Index Fórumban le volt vezetve részletesen.

Nyugati mint fejállomás: nagyon rég megvan a delta Rákosrendező és Városligeti elág közt, szerintem emiatt nem akarták átszelvényezni, de a forgalmat bármikor lehetett volna úgy szervezni, sőt: a tehervonatok nyilván úgy jártak (csak a vasútbarátok általában nem azzal utaznak, tehát nem abban gondolkodnak:).

Albu 2018.01.22. 15:06:36

forum.index.hu/Article/viewArticle?a=16058299&t=9005494

„John Howard Creative Commons License 2000.01.13 0 0 5787
Hello Mindenkinek!

Utánanéztem a szelvényezésnek.
A Miskolc és Felsőzsolca közötti szelvényezési anomália:

A vonalat a Tiszavidéki Vasút építette. Szelvényezése:

Cegléc (kezdőpont): 0+00
Szolnok: 285+82
Szajol: 390+42
Karcag: 908+25
Püspökladány: 1062+19
Debrecen: 1496+24
Nyíregyháza: 1986+07
Szerencs: 2480+58
Felsőzsolca: 2812+38
Miskolc: 2861+40 (szelvényfordulás *)
Felsőzsolca: 2909+25
Hidasnémeti: 3474+74
Kassa (végpont): 3739+95

* Miskolc és Felsőzsolca között a helyes és helytelen vágány szelvényezése eltérő.
Tehát Felsőzsolcán két Miskolc-Felsőzsolca távolságnyi hibaszelvény van a vonalban. Itt a két vágány szelvényezése ellentétes irányban növekszik, mert ez eredetileg két, párhuzamos egyvágányú vonal volt, de hamar kihasználták kétvágányúként az előnyeit. Egyébként ez a szakasz volt Magyarország első kétvágányú vasútvonala.

A másik kérdés is érdekes.
Divi, ördögöd van, vagy készültél :) Az általad említett szelvénykaró valóban létezhet.

A vonalat az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság építette. A gerincvonal szelvényezése a következő (csak a főbb állomások adataival):

Wien Stadlauer Bahnhof (kezdőpont): 0+00
Pozsony: 543+64
Érsekújvár: 1454+28
Vác: 2335+85
Bp.Nyugati pu.: 2868+87 (itt nincs adatom a szelvényfordulásról)
Cegléd: 3391+02
Kecskemét: 3715+41
Kiskunfélegyháza: 3969+11
Szeged: 4569+55
Szőreg: 4625+00
Temesvár: 5692+23
Versec: 6440+67
Baziás (végpont): 6687+84

Tehát valóban Bécstől indul a szelvényezése!
A vonal egyébként a leghosszabb, egyvégtében szelvényezett vonalunk (volt).

peterr!
Erről az alább hivatkozott mű azt írja: "A köztudatban tévesen úgy él, hogy Temesvár-Lugos-Karánsebes-Orsova felé vezet. Ennek ... a vonalnak ugyanis (egyenes, JH megj.) folytatása van ... Craiova-Bukarest felé. A vonal kiépítése után a viszonylatok megváltozásával ez vált főiránnyá..."

Még csak annyit tennék hozzá, hogy a szelvényezés általában a páros számú vonatok menetirányában növekszik. Természetesen eltérések lehetnek, például a Miskolcról Felsőzsolca-Szerencs felé menő páros számú vonatok a szelvényezéssel "szemben" közlekednek a helyes vágányon.
(Forrás: Vasúthistória Évkönyv 1992., 245-272 oldal)

Bocs, ha egy kicsit hosszú voltam, de ez szerintem különlegesen érdekes.

Üdv:
John Howard
Előzmény: peterr (5786)”
süti beállítások módosítása