Hova megy ez a vonat?

Föld alatt és föld felett - London kötöttpályás közlekedése

2013. március 14. Szerző: Tolatóvágányút

Bár London a 150 éves földalattijáról nevezetes, a város kötött pályás közlekedését nem csak az Underground vonalai jelentik. Az Underground vonalai zömmel London Temzétől északra fekvő területeit tárják fel – a Temzétől délre csupán elvétve találunk metróvonalat – a Mordenig húzódó Northern Line az egyedüli jelentős kivétel.

PICT4401.JPG

A Central Line szerelvénye East Acton állomás előtt. Jól látható az Undergound két áramvezető sínes energiaellátása. A háromsínes rendszer inkább a nagyvasúton és az Overground egyes vonalain jellemző. A különböző áramellátási rendszerek ellenére a hálózatok átjárhatóak, például London északi részén ugyanazt a vágányt használják a harmadik sínes Overground és a négysínes rendszert használó metrószerelvények a Bakerloo vonalon.

Ennek az első látásra furcsa hálózatnak mind történelmi, mind geológiai okai voltak: London déli területeit hamar behálózták a vasútvonalak, más részről a talaj adottságai miatt nem is nagyon lehet alagutakat építeni a déli területeken. London déli területinek „metrója” így az elővárosi vasút, melynek mind kapacitása, mind járatsűrűsége nem összevethető a hazai maximum 15 perces vonatkövetéssel.

PICT4364.JPG

London központja felé tartó elővárosi vonat áll meg Lewisham állomásán. Átszállási lehetőség a DLR-re illetve más elővárosi vonatokra.

Az utasforgalom hatalmas – például Waterloo állomásán évente közel 100 millió utas fordul meg – ez a teljesítmény összevethető a MÁV-Start éves utasszámával, de hasonló utasszámok jellemzik szinte az összes nagy London központjában fekvő vasútállomást. A vonatok követési időközén is elcsodálkozunk hazai (vagy akár kontinentális európai) szemmel: egy-egy peronnál 2-3 percenként állnak meg a 10-12 kocsis szerelvények. Csúcsidőben természetesen az elhúzódó utascsere miatt vannak csúszások, de a hatalmas forgalommal megbírkózik a rendszer.

PICT4777.JPG

First Capital Connect vonat érkezett érkezett a Londontól északra fekvő Bedfordból a tengerparti Brightonba. A Thameslink névre hallgató hálózaton közlekedő vonatok közvetlen átlós összeköttetést biztosítanak London központján keresztül, a belső szakaszon a csúcsidei követés 3-4 perc, ezt tervezik hamarosan 2 percre csökkenteni.

PICT5115.JPG

A Southern Railway Londonba tartó szerelvénye érkezik a tengerparthoz közeli Lewes állomásra. A vonal villamosított, jól látható az itthon a metróról ismert harmadik, áramvezető sín. Ezzel a rendszerrel villamosították a Londontól délre fekvő vonalak nagy részét. A szerelvény vezetőállása is tipikusan brit - ezzel a megoldással az egymáshoz csatolt motorvonatokból álló szerelvények teljesen átjárhatóak.

Részben vasúti, részben underground eredetű az elmúlt években kiépítés alatt álló Overground (szabad fordításban „Földfeletti”) hálózat. Az Overground inkább marketingnév, mint a többi vasútvonaltól markánsan elkülönülő rendszer, bár kétségkívül történtek fejlesztések a kiépítés során. A hálózat egyik központi eleme tíz éve még metróvonal volt  – Az East London line szerelvényei 2007 végén közlekedtek utoljára, majd a vonal 2010 tavaszán nyílt újra, jelentősen kibővítve már Overgroundként. A hálózat mára London körül egy külső körgyűrűt alkot, a kör 2012 végén zárult be délen a South London line Overground hálózatba integrálásával.

PICT4406.JPG

Elővárosi vonatok indulásra készen a Liverpool Street állomáson

Történeti érdekesség, hogy a vonal a Brunel által 1825 és 1843 között (azaz 20 évvel az első földalatti vonal előtt!) a Temze alatt épített alagutat használja - az alagút építése idején gyalogos alagútnak épült és 1869 óta használják csak vonatok.

PICT4343.JPG

A DLR teljesen automatikus üzemű, bár minden szerelvényen találunk utaskísérőt. Feladatuk azonban csak a jármű felügyeletére, illetve bizonyos helyzetekben az ajtók zárására korlátozódik. A járműveknek nincs is igazi vezetőállása, csupán egy szükségvezetőállás, amit csak az esetek felében használnak.

Különleges eszköz a London délkeleti részét kiszolgáló DLR (Docklands Light Rail) hálózat. A nyolcvanas évek végén a London délnyugati részén elterülő egykori dokkok területén hatalmas ingatlanfejlesztés kezdődött – ma ez a terület London új pénzügyi központja. A DLR első formájában London tradicionális központja és az új negyed kapcsolátát biztosította, mára azonban a hálózat tovább nőtt és számos elővárost kiszolgál (mint Greenwich, Lewisham vagy Woolwich).

PICT4369.JPG

Canary Wharf felhőkarcolói között kanyarog a DLR szerelvénye

A többféle közlekedési ághoz egységes jegyrendszer jár – ez Londonban az Oyster (angolul: Osztriga) kártya. Bár megmaradtak a papírjegyek is, a díjszabás az elektronikus jegy felé tereli az utasokat – papírjeggyel ugyanis az utazás sokkal drágább. A kártyára pénzt illetve adott zónákra érvényes bérletet lehet feltölteni – a jegyet az utazás elején és végén is kezelni kell – ezek után a megtett útnak megfelelő összeget von le a kártyánkról a rendszer. Szimpatikus eleme a jegyrendszernek a napi ármaximum – Oyster kártyával utazva sohasem fizetünk többet, mint az adott területre szóló napijegy ára. Természetesen a bérletet illetve az kártyaegyenleggel történő utazást is automatikusan kombinálni lehet – London központjára érvényes bérlettel felszállva és a Heathrow repülőtérig utazva csupán a „kiegészitő jegy” árát vonják le az egyenlegünkből.

Bár a jegyrendszer azonos – kihasználva az elektronikus rendszer rugalmasságát – a tarifa igen összetett. Így van csúcsidei és csúcsidőn kívüli díjszabás, más a menetdíj az Underground az Overground, a DLR szerelvényein, illetve az elővárosi vonatokon. Mindezzel az utasnak nem kell foglalkoznia, hiszen maga a rendszer biztosítja, hogy az utas a megfelelő menetdíjat fizeti - "rossz" menetjeggyel nem lehet utazni, csak jegy nélkül, amit pedig az állomások nagy részén meglévő automatikus peronzárak igencsak megnehezítenek.

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr475133484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása