Hova megy ez a vonat?

Félbevágott állomások

2014. június 04. Szerző: biciklis bakter

Június 4-e van, a trianoni békediktátum emléknapja. E cikknek nem célja a békeszerződés elemzése, ez a történészek feladata, egyébként is rengeteg cikk található a témában. E blogon szóltunk már a vasút és a határok viszonyáról a Határeset című sorozatunkban, ahol egy vasútvonal esetében közelebbről is megnéztük, hogy vágta el vonalainkat az új határ. Ma az emléknap alkalmából két érdekes helyszínt mutatunk meg közelebbről, ezekkel kicsit jobban elbánt a határ.

b2_20102_hatar.jpg

Az átvágott vasútvonalak

Mielőtt belekezdenénk, egy kis áttekintés szükséges. A fenti térképen különböző színű pontokkal jelöltük azokat a helyeket, ahol a Trianonban megállapított határok metszették a vasútvonalainkat. A szám döbbenetes: 48 helyen keresztezte 1920-ban a határt vasút. Ezek közül számos vonalat megszüntettek, néhány azóta is szünetel, de maradt pár amin még forgalom is van. A 48-ból 22 esetben megszűnt az átmenet (piros pötty), és sokszor az odavezető vonal is. Jelenleg mindössze 8 az olyan határátmenetek száma, melyeken személyforgalom nincs, de tehervonatok azért mennek át (zöld pötty), és 18 olyan átmenet van jelenleg, amelyeken át is utazhatunk (türkiz pötty).

A határok sajnos működő gazdasági térségeket vágtak szét, nagyobb körzetközpontokat összekötő szárnyvonalakat vágtak ketté, így rengeteg rövid, úgymond "sehova sem vezető" szárnyvonalat hoztak létre. Ezek életképességéről élénk vita folyt és folyik nagyjából a 60-as évek óta, és legutóbb a 2000-es évek végén zárt be néhány ezek közül. A határ ilyetén megvonásának persze - a győztesek részéről - jó oka volt, biztosítani akarták ugyanis a katonai elszigetelést és az egymás közti csapatmozgásokat, illetve áruikat dél felé könnyen el szerették volna juttatni. Nem véletlen tehát, hogy gakorlatilag ma is az országunk szinte teljes egészében "körbevonatozható". Egy részét ennek a körnek jómagunk is bejártuk, itt olvasható. Az alábbi térképen pirossal jelöltük a "kisantant vasútvonalat". Erről bővebben a Múlt-Kor történelmi portál honlapján lehet olvasni.

b2_20102_korvasut.jpg

Az "Antant-körvasút"

Történelmi kitérő: sokan úgy képzelik, hogy a békeszerződést követően a határok hipp-hopp ott termettek, ahol ma találjuk őket. Ez a folyamat a valóságban évekig tartott, a békeszerződés maga ugyanis csak nagyjából körülírta a határt, a legtöbb esetben a "helyszínen megállapítandó vonal" kitétellel, melyet aztán a vegyes határmegállapító bizottságokra bíztak. A tényleges határ sok-sok tárgyalás és huzavona után nagyjából 1925-re alakult ki. A ma érvényes határainkat leíró eredeti (akár 1920-as) dokumentumokat itt lehet letölteni, a térképeket és leírásokat pedig itt.

Ezekben a dokumentumokban találunk két olyan momentumot, amelyek különösen érdekesek vasúti szempontból. Az egyik ilyen Lépesfalva-Somfalva vasútállomásának a sorsa. 1920-ban még kérdésként sem merült fel, hiszen a megállapított határtól igencsak messze esett (a trianoni szerződés Nagycenktől keletre, Peresztegtől nyugatra rendelte meghúzni a határt, és csak a soproni népszavazás nyomán került vissza a környék Magyarországhoz 1922-ben). Az így újonnan megállapított határ Ágfalvánál az Ikva folyó volt, azonban az említett vasútállomás Sopron felé eső váltója az Ikva hídján innen volt, tehát az Magyarországhoz tartozott, míg az állomás többi része Ausztriához került, ahogy ezt a fentiekben említett határokmány hivatalos térképe is mutatja:

lepesfalva.jpg

Az osztrák állomás magyar váltóját a B20 jel nullája mellett kell keresni

Nem tudni mikor, de az állomást átépítették, a váltó Ausztriába került, így ma a GoogleMaps képére tekintve a két vágány széles Ikva-híd mutatja az egykorvolt állapotokat.

 A teljesen osztrák állomás napjainkban.

A másik érdekességünk Kötegyán vasútálomása, amely viszont a mai napig őrzi ezt a kuriózumot.

A trianoni határ meghúzásakor a kötegyáni állomást eredetileg a felvételi épület és az áruraktár között vágta volna félbe a határ, később határkorrekcióval (a határ tényleges meghúzásakor, a tárgyalások eredmémnyeként) Magyarország területén maradhatott, kivéve a 3. és 4. számú váltókat Nagyszalonta felől, mert ezek Romániához kerültek. Hogy miért?

kötegyán_leírás_m.jpg

A trianoni határokmányok 1925-ből, piros keretben a lényeg

A furcsa határvezetés oka, hogy Románia ragaszkodott ahhoz, hogy a kötegyáni vasúti elágazás, legalábbis annak keleti oldala hozzá tartozzon. Ekkor ugyanis Nagyvárad és Arad között még nem létezett közvetlen vasúti összeköttetés. A Nagyvárad felőli vonal Nagyszalonta érintésével Kötegyánon csatlakozott a Békéscsaba-Püspökladány vasúthoz, Arad felől pedig Nadabig lehetett utazni. A Kötegyánról délkeleti irányban kiinduló Illye-Pusztahollód vasútvonallal való összeköttetést azonban továbbra is fent kívánták tartani. Így lehetett az, hogy az állomás Románia felé eső első váltóinak birtoklása biztosíthatta a szabad bejárást a román vasút számára. A Kötegyán és Illye közötti szakaszt végül a Nagyszalonta-Kisjenő-Nadab vasútvonal megépítése után hagyták fel. 

kötegyán_vasútáll.jpg

Az E37-es jelű határkőnél látható, hogy a kötegyáni első váltó, és az illyei elágazás váltója román fennhatóság alá került.

Saját fotónk sajnos nem áll rendelkezésre, de a Panoramio oldalán találtunk egy nagyon szemléletest:

kotegyan_bills.jpg

Forrás: Panoramio

Kitűnően látható, hogy az első váltó bizony nem magyar területen fekszik, és annak átállításához határon átnyúló munkát kell végezni...

Mindezek persze gondot okozhatnak akkor, amikor a határok átjárhatatlan falként nőnek országok között. A schengeni zónában viszont ezek már csak jelképesek, és remélhetőleg hamarosan ezt a határt is szabadon átjárhatjuk...

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr646260929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacsla 2014.06.04. 09:45:41

Loipersbach-Schattendorf második felének magyar neve Somfalva. Gyanafalva is létező hely, de azt kicsit odébb, egy másik határátmenetnél, Jennersdorf (és Szentgotthárd) környékén kell keresni. Loipersbach-Schattendorf esetében egyébként a váltón túl a jelzők (tudomásom szerint) a mai napig magyar területen állnak.

VT22 2014.06.04. 11:49:31

Volt még egy kettévágott állomás: Óbéba
vasutallomasok.hu/allomas.php?az=obeb

Adani 2014.06.04. 12:47:48

Ami még érdekes számomra az Kürtös állomás, valamiért már eredetileg is egy nagy állomást építettek oda sok sok vágánnyal, pedig akkoriban egy kisváros átmenőállomása volt csak, és akkor még legvadabb álmaiban sem gondolhatta senki, hogy határállomás lesz. Vajon mi indokolta akkoriban ezt?

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2014.06.04. 13:44:02

@Macibb: Javítva, köszönjük az észrevételt, elírás volt.

Jelzők máshol is vannak határon innen s túl, pl. Őrihodos előjelzője Bajánsenyén.

Budapest, aut. ford. 2014.06.04. 14:34:41

Azt mondja egy sokat tudó szobatársam, hogy az egykori Kópháza állomás (nem a mostani megállóhely) is erős határeset volt.

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2014.06.04. 17:26:14

@Budapest, aut. ford.: Utánanézünk a dokumentumokban, ha így volt, kiegészülünk.

UV pót 2014.06.04. 19:03:40

És Sátoraljaújhely?

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2014.06.05. 08:35:26

@UV pót: Sátoraljaújhelyen a delta két szárát vágja át a határ, mivel a Ronyva patak a határ.

Budafoki 2014.06.05. 09:41:18

Železná Ruda-Alžbětín / Bayerisch Eisenstein egy valóban kettévágott állomás a cseh-német (volt NSZK) határon. Az országhatár a felvételi épületen halad át. Az állomás egyik végét a cseh, a másikat a német vasút üzemelteti.

de.wikipedia.org/wiki/Bahnhof_Bayerisch_Eisenstein_/_%C5%BDelezn%C3%A1_Ruda-Al%C5%BEb%C4%9Bt%C3%ADn

Girhes Joe 2014.06.06. 03:17:35

Azért jellemző, hogy inkább a határt igazították a vasúthoz, mint fordítva. Bár lehet, hogy akkor még a nagyhatalmak meg a kisantant részéről se gondolták komolyan, hogy ez a diktátum sok évtizedes (6 év múlva már egy évszázados...) állapotokat fog teremteni. Mert ha így nézzük, ugyan mibe telt volna pár km vasútvonalat meg itt-ott deltákat építeni az utódállamok részéről, hogy cserébe ne összevissza szabdalja a határ a környéket mindenféle etnikai meg gazdasági érdekre magasról tojva? (Szabadka és Ipolyság két kiváló példa erre.) Ebben áll Trianon VALÓDI igazságtalansága, nem abban, hogy a színtisztán nem-magyar területek elszakadtak.

Albu 2014.06.15. 21:27:55

Érdekes írás, köszi.

Ide tartozik az Ipoly völgyében a passage forgalom kérdése (Ipolyság–Losonc, helyette ma Nógrádszakáltól a két szakaszban épült szárnyvonal).
A Berzétei vasgyár–Torna szakaszt csak a II. vh. után adták át, addig nem lehetett a kisantant-körvasút része.

Érdemes lenne – ha elfogadjuk egyáltalán, hogy határokkal szétszabdalhatja bárki az országot államokra – az etnikailag igazságos 1938-as államhatár kérdéseit is megvizsgálni: a losonci szlovák elkerülő vasutat, a Tiszolctól keletre félig megépült összekötéseket. rail.sk/skhist/stavba/arb.htm

drbuboo 2014.07.17. 11:24:10

@Girhes Joe: Én azt gondolom, hogy sajnos éppen ez volt a cél: az infrastruktúra, ipar, piac szétrombolása, az újra megerősödés ellehetetlenítése. Németországnál is ezzel próbálkoztak, de nem úgy jött be, ahogy akarták. Az ebből fakadó elkeseredés fontos mérföldkő volt a második világháboróhoz vezető úton, és szerintem hazánkat is ezzel lehetett belerántani az újabb világégésbe.

Ha valóban nemzetállamok megteremtése lett volna a cél, akkor kb. úgy húzták volna meg a határokat, ahogyan az első és a második bécsi döntés (+ még Ausztriának is kevesebbet kellett volna lepasszolni).

v2peti 2015.06.04. 14:49:27

@Budapest, aut. ford.: Igen, ott annyira közel van a határ, hogy féltek az átszökőktől, így a megállóhely épületét áthelyezték a sínek túlodalára, mert korábban a határ felőli oldalon volt.

v2peti 2015.06.04. 14:50:32

Ha már Kötegyán? A cocializmusban hogyan állították ezeket a váltókat? Határőr kísérte a magyar vasutast? Vagy hogy volt ez annakidején?

Zigi 2019.06.04. 09:21:56

@v2peti: Ugyan melyik magyar vasutas akart volna átszökni a Romániába?:)
süti beállítások módosítása