Sokszor látjuk a kereskedelmi TV-híradókban a szenzációhajhász hírt, miszerint „Úristen, nyitva volt a sorompó, és jött a vonat!” Nyilvánvalóan nem szerencsés, ha egy fény- és félsorompó valamilyen üzemzavar miatt nem működik, és az is nyilvánvaló, hogy ez a helyzet csökkenti a vasúti átjáró biztonsági szintjét: ugyanakkor most szeretnénk rávilágítani arra, hogy ebben az égvilágon semmi szenzáció nincs, sajnos előfordul időnként, és fontos, hogy a KRESZ pontosan szabályokkal rendelkezik az ilyen esetekre. Tehát aki tudja a KRESZ szabályait, azt meglepetés nem érheti. Nézzük meg közelebbről ezt a helyzetet!

Előre bocsátom, hogy az írás célja a laikus olvasók számára némi érdekes és esetleg értékes információ átadása, nem a műszaki leírás tökéletessége.

Először is az autóvezetők figyelmébe szeretném ajánlani az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (azaz a KRESZ) vonatkozó szabályait:

19. § (1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.

(2) A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.

(3) A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik.

(4) A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely

a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;

b) a sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi.

(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van.

(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha

a) az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;

b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;

c) a teljes sorompót kiegészítő berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.

(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha

a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

b) a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

c) a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

(8) A továbbhaladást - a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi

a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,

b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.

A lényeg a (7) és (8) bekezdésben van, azon belül is külön felhívnám a figyelmet a (8) bekezdésre: továbbhaladást tehát nem engedélyez a jelzőberendezés, ha nem villog fehér fény!

Az ebben a §-ban hivatkozott 39. § a vasúti átjáróban való közlekedést szabályozza, témánk szempontjából ennek a (6) bekezdése az igazán fontos:

39. § (6) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy

b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad, feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.

Tehát ennek fényében semmi meglepő nincs annak, aki tudja, mit kell ilyenkor cselekedni.

Másik oldalról azonban szeretnénk elmagyarázni, hogy a fénysorompó üzemzavara esetén a vasút részéről is eltérő protokoll van érvényben, tehát olyan csak nagyon extrém esetben fordulhat elő, hogy egy 120-szal száguldó vonat bukkan fel hirtelen a működésképtelen fénysorompónál (erre akkor lehet esély, ha épp a közeledő vonat előtt közvetlenül hibásodik meg a sorompó, de jellemzően szerencsére nincs ilyen, de ha van is, lásd a KRESZ vonatkozó pontjait az átjáróban való közlekedésről, illetve annak megközelítéséről).

Reméljük, mindenki tudja, ilyen helyzetben mit kell tenni...

Először is, a fénysorompó többnyire nem „önmagában van”, hanem a vasúti biztosítóberendezés része. Ennek egyik eleme az, hogy a fénysorompó aktuális állapotáról és jelzésképéről a forgalomirányító folyamatosan értesül.

Ahol nem, ott kétféle megoldás létezik: az egyik a "fénysorompót ellenőrző útátjárójelző", amely a közeledő vonat felé mutat két felváltva villogó fehér fényt akkor, ha a fénysorompó rendben lezáródott. A másik, ahol egy fényjelző van függésben a fénysorompóval, ez az ún. "útátjáró fedezőjelző", amely vörös fényt jelez a vonat felé, ha a sorompó nyitva van, zöld jelzést, ha az rendben lezáródott, és egy kiegészítő villogó fehér fény segítségével a vörös fénnyel együtt jelzi a vonatszemélyzetnek, ha a sorompónál üzemzavar áll fenn. Ez utóbbi esetben a vonat számára  15 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, amellyel megközelítheti az átjárót. Ilyen fényjelzőkkel például a Zalaegerszeg-Hodos vonalon találkozhatunk, előbbire pedig a legtöbb mellékvonalunk a példa.

Amely sorompók a forgalomirányító felé visszajelentésre kerülnek, azokről a biztosítóberendezés kezelőpultján információk látszanak annak állapotáról. Amennyiben a sorompó valamilyen hiba miatt „zavarba esik”, azaz üzemzavar lép fel, akkor erről fény- és hangjelzés tájékoztatja a forgalomirányítót. A hiba elhárításáról azonnal intézkedni kell, tehát értesítik az eseményről a biztosítóberendezés szerelőket, akik kiszállnak a helyszínre és megkezdik a javítást. Ennek a sorompó helyétől függően lehet pár óra átfutási ideje.

Útátjáró fedezőjelző Bajánsenyénél, még a villamosítást megelőző időben. A sorompó nyitva, vörös a jelző.

Van azonban még egy fontos elem: a magasabb sebességre (120 km/h feletti) alkalmas fővonalainkon jellemzően a sorompóval függésben vannak a vasúti jelző- és biztosítóberendezések, tehát szabad jelzés csak akkor állítható a jelzőre, ha annak minden feltétele adott. Egy ilyen feltétel például az útba eső fénysorompók működőképessége és tökéletes működése. Így a vonat szabad jelzés hiányában eleve nem haladhat a kérdéses szakaszon teljes sebességgel. Értesíteni kell ugyanakkor a mozdonyvezetőt is arról, hogy a sorompó zavarban van, és a sorompó helyének megadásával utasítják a mozdonyvezetőt arra, hogy az adott helyen legfeljebb 15 km/h-val közlekedhet, csak ennyivel közelítheti meg az átjárót. A sebességet csak az átjárón való áthaladás után fokozhatja, ha ezt engedi számára a biztosítóberendezés, továbbá a közelítés közben hangjelzést is kell adnia. Azért 15 km/h a limit, mert ez az a sebesség, amelyről egy vonat is biztonsággal megállítható néhány méteren belül egy esetlegesen felbukkanó akadály – például a be nem látható átjáró, vagy a KRESZ-t be nem tartó, figyelmetlen autós – előtt.

Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző az Alföldön.

A vasúti átjáró veszélyes hely. A technika igyekszik biztosítani azt, hogy mindenki biztonsággal közlekedjen ott, de ha a technika épp üzemen kívül van, akkor is vannak mindkét oldalon kötelezően betartandó szabályok, amelyekkel problémamentesen keresztezheti egymás útját a vonat és az autó.

Figyeljünk oda az átjáróban, ebben semmi szenzáció nincs…