Hova megy ez a vonat?

Ha sötét a fénysorompó...

2014. szeptember 23. Szerző: biciklis bakter

Sokszor látjuk a kereskedelmi TV-híradókban a szenzációhajhász hírt, miszerint „Úristen, nyitva volt a sorompó, és jött a vonat!” Nyilvánvalóan nem szerencsés, ha egy fény- és félsorompó valamilyen üzemzavar miatt nem működik, és az is nyilvánvaló, hogy ez a helyzet csökkenti a vasúti átjáró biztonsági szintjét: ugyanakkor most szeretnénk rávilágítani arra, hogy ebben az égvilágon semmi szenzáció nincs, sajnos előfordul időnként, és fontos, hogy a KRESZ pontosan szabályokkal rendelkezik az ilyen esetekre. Tehát aki tudja a KRESZ szabályait, azt meglepetés nem érheti. Nézzük meg közelebbről ezt a helyzetet!

Dscf3759_s.jpg

Előre bocsátom, hogy az írás célja a laikus olvasók számára némi érdekes és esetleg értékes információ átadása, nem a műszaki leírás tökéletessége.

Először is az autóvezetők figyelmébe szeretném ajánlani az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (azaz a KRESZ) vonatkozó szabályait:

19. § (1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.

(2) A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.

(3) A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik.

(4) A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely

a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;

b) a sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi.

(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van.

(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha

a) az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;

b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;

c) a teljes sorompót kiegészítő berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.

(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha

a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

b) a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

c) a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

(8) A továbbhaladást - a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi

a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,

b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.

A lényeg a (7) és (8) bekezdésben van, azon belül is külön felhívnám a figyelmet a (8) bekezdésre: továbbhaladást tehát nem engedélyez a jelzőberendezés, ha nem villog fehér fény!

Az ebben a §-ban hivatkozott 39. § a vasúti átjáróban való közlekedést szabályozza, témánk szempontjából ennek a (6) bekezdése az igazán fontos:

39. § (6) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy

b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad, feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.

Tehát ennek fényében semmi meglepő nincs annak, aki tudja, mit kell ilyenkor cselekedni.

Másik oldalról azonban szeretnénk elmagyarázni, hogy a fénysorompó üzemzavara esetén a vasút részéről is eltérő protokoll van érvényben, tehát olyan csak nagyon extrém esetben fordulhat elő, hogy egy 120-szal száguldó vonat bukkan fel hirtelen a működésképtelen fénysorompónál (erre akkor lehet esély, ha épp a közeledő vonat előtt közvetlenül hibásodik meg a sorompó, de jellemzően szerencsére nincs ilyen, de ha van is, lásd a KRESZ vonatkozó pontjait az átjáróban való közlekedésről, illetve annak megközelítéséről).

Dscf5916_s.jpg

Reméljük, mindenki tudja, ilyen helyzetben mit kell tenni...

Először is, a fénysorompó többnyire nem „önmagában van”, hanem a vasúti biztosítóberendezés része. Ennek egyik eleme az, hogy a fénysorompó aktuális állapotáról és jelzésképéről a forgalomirányító folyamatosan értesül.

Ahol nem, ott kétféle megoldás létezik: az egyik a "fénysorompót ellenőrző útátjárójelző", amely a közeledő vonat felé mutat két felváltva villogó fehér fényt akkor, ha a fénysorompó rendben lezáródott. A másik, ahol egy fényjelző van függésben a fénysorompóval, ez az ún. "útátjáró fedezőjelző", amely vörös fényt jelez a vonat felé, ha a sorompó nyitva van, zöld jelzést, ha az rendben lezáródott, és egy kiegészítő villogó fehér fény segítségével a vörös fénnyel együtt jelzi a vonatszemélyzetnek, ha a sorompónál üzemzavar áll fenn. Ez utóbbi esetben a vonat számára  15 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, amellyel megközelítheti az átjárót. Ilyen fényjelzőkkel például a Zalaegerszeg-Hodos vonalon találkozhatunk, előbbire pedig a legtöbb mellékvonalunk a példa.

Amely sorompók a forgalomirányító felé visszajelentésre kerülnek, azokről a biztosítóberendezés kezelőpultján információk látszanak annak állapotáról. Amennyiben a sorompó valamilyen hiba miatt „zavarba esik”, azaz üzemzavar lép fel, akkor erről fény- és hangjelzés tájékoztatja a forgalomirányítót. A hiba elhárításáról azonnal intézkedni kell, tehát értesítik az eseményről a biztosítóberendezés szerelőket, akik kiszállnak a helyszínre és megkezdik a javítást. Ennek a sorompó helyétől függően lehet pár óra átfutási ideje.

Dscf0586_s.jpg

Útátjáró fedezőjelző Bajánsenyénél, még a villamosítást megelőző időben. A sorompó nyitva, vörös a jelző.

Van azonban még egy fontos elem: a magasabb sebességre (120 km/h feletti) alkalmas fővonalainkon jellemzően a sorompóval függésben vannak a vasúti jelző- és biztosítóberendezések, tehát szabad jelzés csak akkor állítható a jelzőre, ha annak minden feltétele adott. Egy ilyen feltétel például az útba eső fénysorompók működőképessége és tökéletes működése. Így a vonat szabad jelzés hiányában eleve nem haladhat a kérdéses szakaszon teljes sebességgel. Értesíteni kell ugyanakkor a mozdonyvezetőt is arról, hogy a sorompó zavarban van, és a sorompó helyének megadásával utasítják a mozdonyvezetőt arra, hogy az adott helyen legfeljebb 15 km/h-val közlekedhet, csak ennyivel közelítheti meg az átjárót. A sebességet csak az átjárón való áthaladás után fokozhatja, ha ezt engedi számára a biztosítóberendezés, továbbá a közelítés közben hangjelzést is kell adnia. Azért 15 km/h a limit, mert ez az a sebesség, amelyről egy vonat is biztonsággal megállítható néhány méteren belül egy esetlegesen felbukkanó akadály – például a be nem látható átjáró, vagy a KRESZ-t be nem tartó, figyelmetlen autós – előtt.

Dscf13480_s.jpg

Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző az Alföldön.

A vasúti átjáró veszélyes hely. A technika igyekszik biztosítani azt, hogy mindenki biztonsággal közlekedjen ott, de ha a technika épp üzemen kívül van, akkor is vannak mindkét oldalon kötelezően betartandó szabályok, amelyekkel problémamentesen keresztezheti egymás útját a vonat és az autó.

Figyeljünk oda az átjáróban, ebben semmi szenzáció nincs…

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr786721949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mészáros Laci 2014.09.23. 13:14:45

"a sorompó zavarban van"

ez a vasúti szleng a civileket zavarba hozza.

VT22 2014.09.23. 15:13:52

Utolsó kép 125-ös vonal?

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2014.09.23. 20:10:28

A hatulrol a 3. kep az a balatonfuzfoi ipari vaganyok atjaroja, ahol 500 meter mulva jonne a 72-es fouti keresztezodes, ugye?

Itt pl soha nem all meg senki. Illetve innen nem messze a vilonya-kiralyszentistvan allomas mellett leszerelt soromponal is mindenki csak ugy athajt siman, merthogy bezart szarnyvonal. Azt majd jol elviszi oket a tehervonat, mert azok meg jarnak, mert a peremartoni gyar fele meg van teherforgalom neha.

Thomas a laprugós · http://hovamegyavonat.blog.hu 2014.09.23. 20:31:51

@Mészáros Laci: Ez nem annyira szleng, inkább szaknyelv. :)
Lényegében azt jelenti: "üzemzavar lépett fel". Gyakran elfelejtjük, hogy a szövegbe egy-egy ilyen zárójeles magyarázatot tegyünk, rövidesen pótolom...

ubu1 2014.09.23. 21:01:08

Pont a fentebb leírt példákon látszik, hogy jó lenne a vasúti biztosító berendezések tekintélyét megóvni az autósok körében. Így a szabályok ismeretében nem lenne szabad megengedni, hogy bezárt vonalakon nem működő fényjelzők legyenek. Vagy hagyják fehéren villogni, vagy szereljék le. Az átmeneti időben pedig húzzanak rá legalább egy fekete zsákot. Mert ha kialakul a szokás, hogy "á, itt úgysem jár vonat, már a fényjelző sem működik", akkor ezen nagyon nehéz a fejekben változtatni. És itt a buta ember saját kárán tanul felfogás sem segít, mert vasúti átjáróban ritkán adódik második hibázási lehetőség az autóban ülőknek.

Adani 2014.09.23. 21:01:27

@Thomas a laprugós:

Vasutas szlengben meg állítólag azért hívják zavarnak ,mert a csengő, ami jelzi a hibát zavarja a pihenésben a forgalmászt, ahová vissza van jelentve a fénysorompó.

De tényleg furán hangzik, civilek csodálkoznak rajta, hogy zavarban van a sorompó? Talán disznó vicceket meséltek neki?

33621 2014.09.23. 21:22:54

Ezen a verzión még nem gondolkoztam el de lehet hogy innen ered a megnevezése! Mindenesetre hivatalosan az F1(nem a forma egy)is igy nevezi ezt az állapotot.

Magyarnaba 2014.09.23. 21:29:18

"Ilyen fényjelzőkkel például a Zalaegerszeg-Hodos vonalon találkozhatunk, előbbire pedig a legtöbb mellékvonalunk a példa"

Én eddig csak egy ilyenfényjelzőről tudtam. Az 58-as út harkányi elkerülő szakaszának létesítésekor épült be a 62-es vasútvonalba. Összesen négy hónapig használták, aztán a vasútvonalra lakat került. Bombasztikus hatású fejlesztés.

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2014.09.23. 22:06:15

@ubu1: Azért arra is gondoljunk, hogy az egyszerű andráskereszt is "elsőbbségadás kötelező" értelemmel bír, tehát azokon a helyeken sem ildomos száguldozni.

@Mészáros Laci: "...Amennyiben a sorompó valamilyen hiba miatt „zavarba esik”, azaz üzemzavar lép fel..." ez benne van az írásban, gondoltam elég magyarázat. :)

Adani 2014.09.23. 22:18:52

Ha meg se nyikkan a fénysorompó akkor az olyan mintha STOP tábla lenne, megállni, szétnézni ha nem jön vonat átmenni. Nincs ezen semmi bonyolult, aki nem érti az meg üljön kicsit vissza az iskolapadba egy KRESZ oktatásra.

Gabesz9 2014.09.24. 01:30:31

@Adani: Ez a lényeg. A KRESZ egyértelműen a vasúnak ad elsőbbséget és ez bizony fehéren feketén le van írva. Ehhez képest a T. média egy baleset esetén rögtön azt kezdi el ragozni, hogy miért nem működött a sorompó és nem pedig azt, hogy Béna Béla -a saját érdekeit figyelmen kívül hagyva- miért nem állt meg és nézett körül!

Adani 2014.09.24. 08:20:58

Ráadásul vasutak több mint 100 éve vannak már és mindig is így volt. De egyeseknek még működő sorompónál is gondot okoz az a egyszerű dolog, hogy ha piros ill. sorompó lent van megállok, megvárom még felnyílik és utána megyek tovább. Sokan kapnak jogsit, akiknek csak háztartást volna szabad vezetni.

Greg Sanchez 2014.09.24. 08:40:06

Bocsánat az off-ért, de megmondanátok, hogy az első kép hol készült?
Köszi!

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2014.09.24. 08:57:06

@Greg Sanchez: Nem off, az első kép a 6-os (Bicske-Székesfehérvár) vonalon készült, Pátka és Lovasberény között a honvédségi iparvágány-kiágazásnál.

ostvan2 2014.09.24. 10:07:48

Elfogadva azt, hogy a jelenlegi szabályok a vonat elsőbbségét biztosítják, azért az illetékeseknek érdemes lenne elgondolkodni azon, és összevetni, hogy hány ezer tonna eszközt kell lefékezni a kereszteződés előtt vasúton haladva és a közúton. És ha ez a mérleg erősen a közúti oldal felé billen, akkor - esetleg - új szabályokat alkotni. Pálda: 26-os főút (2x2 sáv, közepesnél erősebb közúti forgalom) és a Sajóbábonyi iparvágány keresztezése (havi néhány kisebb vonat). Az ilyenre miért ugyanaz a szabály, mint egy vasúti fővonali kereszteződésre?
Egyszerűen környezetvédelmi (energiapazarlási) szempontból kellene a helyzetet megvizsgálni és a kialakult eredményhez közlekedésbiztonsági alapon jobb szabályokat kidolgozni (pl egy db 200 - 2000 tonnás vonat átengedése forgalomirányító személyzet felügyelete mellett contra több ezer kamion-busz-gépkocsi állandó lelassítása-visszagyorsítása egy hetekig-hónapokig nem használt átjáró előtt).

balkon-úr 2014.09.24. 10:33:37

Azért a vasúti átjárók "tiszteletét" nagyon alá ássa, hogy nagyon sok helyen az átjáró elött van a megálló, nem tűnik indokoltnak a közúti forgalom akadályozása, addig amíg az utasok le, és fel szállnak. Ez egyértelműen az erőfőlénnyel való visszaélés. Szinte valamennyi Bp.-i HÉV átjáró sajnos ilyen. Csak az átjáró után kellene megállítani a szerelvényt, nem éreznék az emberek felesleges időrablásnak az így már valóban indokolt tilos jelzést. De semmit nem tesznek azért, hogy csak a szükséges ideig álljon a közúti forgalom, mert megtehetik.

Adani 2014.09.24. 11:19:12

Az a baj, hogy az egyik irányból utána másikban előtte van. Azt az 1 percet meg ki kéne bírni a közúton közlekedőknek is, manapság már ritka a teljes sorompós forgalmas átjáró, ahol tényleg sokszor fél órákat kell várakozni. Szemeretelep pl. sokáig ilyen volt, Rákosrendező most is ilyen, de ott minimális a közúti gépforgalom. Békéscsabán volt még a franklin utcai átjáró örökkévalóságig lezárva régebben, de épp most épül oda aluljáró. Ha egyszer elkészül a 10-es úton a pilisvörösvári átjárónál is aluljáró lesz. Ahol lehet váltják ki a szintbeni kereszteződéseket, vasútfejlesztéseknek is szinte mindig része, hogy a keretből alul és felüljárók épülnek. HÉV-eknél is ez volna a megoldás. Esetleg át lehetne hangolni a bizt. ber-t úgy, hogy később adjon pirosat így pl. a behatási pont a megálló végén legyen, de akkor meg ha áthaladó vonatok vannak okozhat gondot. Rákosfalvánál pl. megoldható lenne sztem egy esetleges régi gyorshéves rendszernél is, mikor kihagy pár megállót (régebben volt ilyen) Rákosfalván meg kéne állni, a forgalom indokolja, a évente pár különvonat meg kibírja ha ott lassít. De máshol nagyvasúton indokolatlanul tenné bonyolulttá a dolgot, a 150-es vonalon pl. van olyan megálló, ahol a megálló belóg az átjáróba is, a vonat közepe pont elállja az utat. De hát itt egy átlagos zárvatartás 40-60 mp, ha max. sebességgel átrobog a vonat. Ha megáll lehet akár 2 perc is, azért ez még messze nem olyan nagy idő.

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2014.09.24. 13:11:45

@ostvan2: Nem vagyok biztos benne, hogy ez jó ötlet. Amúgy az új szabályok szerint ahol nincs kitáblázva az átjáróra a 40 km/h vagy 30 km/h, ott a megengedett legnagyobb sebességgel lehet áthajtani rajta (50 vagy 90). Tehát sok veszteséget nem okoz. Ha tábla van, akkor indokolt, pl. az átjáró rossz állapota.

A balkáni vasutakon divat, hogy ahol működik a fénysorompó, ott a vonatnak Vmax, ahol nem működik, ott a vonat ad elsőbbséget, ahol pedig csak andráskereszt van, ott szintén Vmax van a vonatnak.

Adani 2014.09.24. 17:44:03

@biciklis bakter:

Nálunk is van mikor a vonat ad elsőbbséget, de az még a fehér hollónál is ritkább esetben van. Mikor nem vált át a fénysorompó pirosra, hanem fehér marad. Ez kb. lottóötös kategória, de ha erről értesítik a vezért, vagy a fénysorompót ellenőrző jelzőn egy fehér fény sincs, akkor az átjárón vmax=5 km/h é szükség esetén elsőbbséget is kell adni.

_Nyuszi 2014.09.24. 18:45:12

@Adani: Az áthaladó vonat részére a sorompót le lehet korábban is zárni, nem kell megvárni a behatási pontra ráhaladást (Batthyány tér - Békásmegyer között pl. az új biztosítóberendezés telepítésekor is figyelembe vették az utascsere-időket).

Adani 2014.09.24. 19:31:16

@_Nyuszi:

Na ja, ott volt bizt. ber csere a Gödöllőin meg már évtizedek óta nem, annyira nem, hogy még mindig balra hajts van a vonalon.

VT22 2014.09.24. 20:33:01

@Adani: Mivel akármelyik kétvágányú vasútvonalakon mindkét vágányon mindkét irányból jöhet vonat, az autósok számára semmi különlegesnek nem kéne lenni abban hogy a gödöllői héven a bal vágány a helyes. (De nincs "balra hajts" a vonalon mint ahogy "kanyar" sincs rajta.)

_Nyuszi 2014.09.24. 20:33:08

@Adani: Persze, de a gödöllőin marad is (ha lesz új biztber.) a legutóbbi, általam ismert koncepció szerint.

Adani 2014.09.24. 20:36:10

@_Nyuszi:

Én még úgy tudom egy darabig nem is lesz bizt. ber csere hiszen még nem döntötték el mi legyen a vonallal, ha meg beleintegrálódik legalább részben a metróüzembe akkor valszeg megszűnik a baloldali közlekedés.

_Nyuszi 2014.09.24. 20:41:26

@Adani: Valszeg te egy újabb tanulmányt olvashattál (vagy régebbit, vagy csak másikat). (Az, hogy mi lesz a vonallal, miért befolyásolja, hogy kell-e a biztert cserélni? :o )
És nem integrálódik be, legalábbis egy biztber. cikluson belül nem valószínű. Ez meg már vastagon OFF. A lényeg meg már elhangzott.

_Nyuszi 2014.09.24. 20:42:54

@VT22: Akkor nem balra hajts, hanem baljáratú. Tudjuk, hogy Dani mennyire csak kb. fogalmaz (mint mindig), értsd jól. :)
(Sose dolgozott a vasútnál, csak ugatja azt.)

Adani 2014.09.24. 20:55:11

@_Nyuszi:

Előrelátás lenne ha eleve úgy épülne ki a bizt. ber, hogy ne okozzon később gondot a metróval összekötni, bizt. ber felújítás kell, pályafelújítás is kell, járműcsere is kell, mert minden elavult, csak előrelátás kell hozzá, hogy erre is gondoljanak tervezéskor.

Az lenne nagyon rossz, ha előbb felújítják a bizt. ber-t drága pénzen majd pár éven belül mehet a kukába az egész, mert a metróüzemhez nem jó.

HÉV üzemeknél amúgy sincs semmi eldöntve mostohagyerek mindenhol és sehová sem jó, semmivel sem kompatibilis. Ráadásul mind a 4 HÉV más adottásgokkal bír a csepeli az inkább villamosüzemre volna alkalmas, minden paramétere inkább villamosra utal, ott pl. az lenne jó megoldás, ha villamosüzemre átállítanák, majd összekötve a 2-es vonallal használnák pl. csatolt TW szerelvényekkel.
A Ráckevei meg inkább egy elővárosi vasút ez vasútüzemként mehetne pl. Flirtekkel, persze itt is gond a villamosítási feszültség. A másik kettőnek meg a metróüzembe integrálás jelenti a túlélést. A Gödöllőinél esetleg csak Cinkotáig, de addig legalább metróüzem.

cradbox 2014.09.25. 19:28:56

Ezzel a baj az, hogy a KRESZ jelen formájában túl hosszú, túl bonyolult, az autós a vizsgához megtanulja, majd megmarad benne a napi autózáshoz szükséges 10-20 szabály. (Olyan mint az irodalomóra volt, a költő életrajza egyik fülön be, másikon ki).

Nyilván a kereskedelmi televíziók híradóiból sem fogja senki megtanulni, mit kell tenni ilyen esetben, hiszen pont azért foglalkoznak ilyen (ál)hírekkel, hogy ne arról szóljon a híradó, miért kerül egy közepes bevásárlás 15.000 forintba, vagy éppen miért kell személyi hitelt felvenni, ha egy nagyobb család szeretne elutazni mondjuk egy hétvégére teszem azt SZOMBATHELYRE.

Sokkal egyszerűbb, és politikailag hasznosabb arról tájékoztatni, hogy jujj, esik az eső (jézus!), meg hogy defektet kapott a busz.
süti beállítások módosítása