Hova megy ez a vonat?

A Budapesti Repülőtér tömegközlekedési kapcsolatai 3.

2016. február 17. Szerző: Angol vasutas

Miután megismertük a Liszt Ferenc repülőteret és a hozzá rendelt tömegközlekedési kapcsolatokat, elemeztük a reptér adottságait, lássunk néhány példát arra, hogyan szolgálják ki más európai nagyvárosok a saját légikikötőiket. A példaként felhozott repülőterek között lesznek, amelyek utasforgalmuk alakulása miatt jó összehasonlítási alapok, mások e tekintetben teljesen más súlycsoportot képviselnek, de hasonló funkciójuk (főváros első számú reptere) miatt érdemes őket górcső alá venni.

003.JPG

Schwechat az Austrian bázisa és a Liszt Ferenc Repülőtér legkomolyabb vetélytársa a régióban, több körös előnnyel.

Elsőként pont egy ilyet hoztam, és nem titkolhatom a személyes kötődést, hiszen magam is ezt használom a leggyakrabban: London Heathrow-ról van szó. A város nyugati szélén található légikikötő budapesti társához képest néhány kilométerrel van távolabb a városközponttól. A főváros, de sokak számára az ország kapuja is, a világ szemében Heathrow egyet jelent az Egyesült Királyság repülőterével, még úgy is, hogy országszerte azért van még néhány jelentős nemzetközi reptér, és több közülük szintén Londont hivatott elsősorban szolgálni. Ennél fogva presztízs, vagy még inkább országimázs értéke sem elhanyagolható. Ez a Liszt Ferenc reptérnél hatványozottan jelentkezik, hiszen valljuk be Debrecen vagy Sármellék azért nem bír országos jelentőséggel. Emellett nem elhanyagolható, hogy a Heathrow Európa legnagyobb forgalmú repülőtere is egyben. A kapcsolódó város mérete ezt részben magyarázza, de a forgalom nem feltétlenül arányos a lakossággal, még európai összehasonlításban sem. Igaz, az utasok egy része átszálló, akik itt nem számítanak, hiszen nem igényelnek város közlekedési kapcsolatot.

Ennek megfelelően a britek igyekszenek is felvonultatni mindent a repülőtér kiszolgálására, ami szem-szájnak ingere. Van egy gyorsvasút, amely 15 perc alatt bevisz a városba (pontosabban London Paddington állomásra). Azt azért meg kell jegyezni, ez még nem London üzleti, politikai vagy kulturális központja, nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani mintha Budapesten egy gyorsvonat a reptérről a Keleti pályaudvarig járna. Ez azonban már nem sokáig lesz így, hiszen 2019-től elindul a szolgáltatás a Crossrailen, amely közvetlen eljutást fog biztosítani a város szívébe, többek között a repülőtéri forgalmat is felfűzve. A Heathrow Expressz egyébként üzleti alapon működik, feláras szolgáltatást nyújt, még brit mércével is borsos áron. A 15 perces utazásért standard osztályon (ez a 2. osztálynak felel meg) egy útra 21,50 fontot kell fizetni, igaz elővétellel sokat lehet spórolni. Cserébe az utas kitűnő szolgáltatást kap, a vonatok néhány évvel ezelőtt teljes belső felújításon estek át, holott még csak 12 évesek voltak akkor. Az utasok igényeit több fős vonatkísérő személyzet igyekszik kielégíteni, az első osztályon 1+1-es ülés, bocsánat, fotel elrendezés van, minden helyhez saját asztal tartozik és az utasoknak ingyenes újságok és magazinok is rendelkezésükre állnak. Talán mindez túlzás egy 15 perces útra a reptérről a városba, de a Heathrow Express a legmagasabb igényű légiutasokat célozza meg. A következő lépcső, a metró, a Piccadilly vonal szerelvényein azonban már közel egy órás az út a belvárosig, igaz ez tényleg a központba visz, nem annak a szélére (sőt, azon belül is több helyre). A hosszabb utazási idő és a visszafogottabb kényelem jóval kedvezőbb árral párosul, elektronikus jeggyel egy út csak 5,10 font csúcsidőben, 3,10 font csúcsidőn kívül. Végül, Heathrownak van saját autóbusz pályaudvara, ahonnan helyi és helyközi, illetve távolsági autóbuszok indulnak mindenfelé. Ezek 5-6 font körüli áron kínálnak eljutást London központjába egy órán felüli menetidővel, így legfeljebb azoknak jelentenek alternatívát, akik valamilyen okból ódzkodnak a metrótól, vagy jobban megközelíti úti céljukat egy adott járat. Mint látható, Hetahrownak minden igényre van válasza, a magas elvárásokkal rendlkező üzleti utasoknak épp úgy, mint az árérzékeny utazóközönségnek. Ez a modell azonban Budapesten erős túlzás lenne, a londoni repülőtér Európa legforgalmasabb légikikötője, évi 73,4 millió utassal. Ekkora forgalom könnyedén eltart 2-3 párhuzamos szolgáltatást is.

2015-011.JPG

London Heathrow-ra van választék, itt van a metró, olcsón (brit mércével), de lassan...

008.JPG

... vagy a Heathrow Expressz, gyorsan, kényelmesen és drágán. A drót egyenlőre még csak a repülőtéri expresszvonat miatt feszül a vágányok felett, hamarosan ez is változni fog.

Lépjünk is vissza néhány nagyságrendet utasforgalom tekintetében, és nézzük meg mi a helyzet Európa sokat emlegetett "bezzegországban". Flughafen Zürich ugyan nem fővárosi reptér, de Svájc legfontosabb ilyen létesítménye és a Swiss Air bázisa. Évi 25 millió utas körüli forgalma még mindig többszöröse a Liszt Ferenc repülőterének (úgy, hogy a kapcsolódó nagyváros négyszázezres lakossága a negyede sincs Budapestének..,), de nem is ezért került a listára, hanem más adottságai miatt. Például, szintén két vasútvonal között fekszik, igaz itt a két vonal nem messze a repülőtértől közös nyomvonalon folytatja útját a belváros felé. Zurichben ezt az infrastruktúrát használták fel a repülőtér kiszolgálására, a meglévő vasútvonalból kiágazást építettek, amelyet a repülőtér alatt vezettek be az utasterminálokig, majd tovább, hogy a kiágazás Bassersdorf állomás előtt a winterthouri vonalba csatlakozzon. Ezzel létrehoztak egy átmenő reptéri állomást, amelyről az S-bahn vonatokkal a belváros, pontosabban a zürichi főpályaudvar, 10-12 perc alatt elérhető. Óránként és irányonként négy vonat közlekedik, de ezek nem egyenlően oszlanak el, 4 és 26 perces követések vannak. Azonban az átmenő állomáson a távolsági vonatok is megállnak, amelyeket ráadásul felár nélkül, egy egyszerű zürichi 1-3. zónára érvényes jeggyel vagy bérlettel igénybe lehet venni, ezekkel kiegészülve pedig már óránként 10 vonatpár szállítja az utasokat a városba, de még ennél is fontosabb, hogy a távolsági vonatok behozatalával a repülőtérre Svájc szinte minden jelentősebb városa közvetlenül elérhető innen. Ezzel a Flughafen Zürich már nem csak a város, hanem az ország kapuja. Ez a tendencia pedig erősödőben van. A vasút fejlődésével úgy eljutási időben mint szolgáltatási színvonalban a repülőgép és (gyors)vonat kombinációja életképes alternatívája lett a nagy távolságú repülőjáratokról a regionális (belföldi) repülőjáratokra történő átszállásnak, még a Svájcnál vagy Magyarországnál nagyobb területű országokban is. Jó példák erre, a párizsi Chrales de Gaulle reptérről az ország különböző pontjaira közlekedő TGV vonatok, a tervezett HS2 nagysebességű vasútvonal Heathrow-t érintő kiágazása vagy az új Berlin Brandenburg repülőtér, amelyet szintén bekapcsolnak az országos nagysebességű hálózatba.

A teljesség igénye miatt említsük meg a villamost is, amely nem éppen jellemző közlekedési eszköz egy repülőtér kiszolgálására, de Zürichben ilyen is van. A vonatokkal megegyező 3,30 frankos díjszabása, de közel 50 perces menetideje a belvárosba nem teszi túl vonzóvá a légiutasok számára (kivéve azoknak, akik az általa feltárt útvonal valamely részére igyekeznek). Azonban a villamosok alkalmasak arra is, amire a főpályaudvarig legfeljebb egy vagy két helyen megálló vonatok nem, a repülőtér környéki lakóövezetek feltárására. Ez sem elhanyagolható szempont, hiszen a repülőtér mintegy 26 000 embernek ad munkát, akik jó eséllyel a tágabb környéken élnek, nekik a villamos ideális lehet az ingázáshoz.

Ez a trend új távlatokat nyit minden repülőtér kiszolgálásában, és van egy ilyen irányú fejlesztés, amely, ha megvalósul, közvetlen hatással lehet akár a budapesti repülőtér utasforgalmára is. A Bécs repülőterére vezető vasútvonal és a reptéri állomás nem régiben esett át a felújításon. Az S-Bahn mellett, amely 25 perc alatt visz be a belvárosba, a CAT (City Airport Train) feláras szolgáltatása működik, amely már 16 perc alatt eléri a központot. Ezek mellett tavaly a repülőteret is bekapcsolták a távolsági közlekedésbe, a nyugatról érkező ICE járatok, az idei évtől pedig egyes RailJet vonatok is itt végállomásoznak, persze miután megálltak a bécsi főpályaudvaron.

Egyelőre a kelet, tehát Magyarország felől érkező vonatok nem érintik a repülőteret, de szóbeszéd szintjén már felmerült az Ostbahn bekötésének lehetősége Schwechat felé, bár az elszántság ez ügyben egyenlőre hiányzik az ÖBB részéről. A Liszt Ferenc Repülőtérnek persze addig jó, amíg ez így van, mert ha ez az összeköttetés megépülne, Budapest valószínűleg elbúcsúzhatna a dunántúli légi utasok nagy részétől. Győrből már most 2 órás egy átszállásos elérést kínál az ÖBB, ezzel szemben a MÁV - BKK kombináció a budapesti repülőtérre ezt az időt legfeljebb “laboratóriumi” körülmények között tudja, három átszállással, és külön szolgáltatóktól vásárolandó különböző jegyekkel. Tehát Győrből és onnan nyugatra Schwechat már most is jobb választás, de ha a Budapest - Bécs RailJet vonatok közvetlenül elérnék az osztrák repteret, ez a határ kitolódna kelet felé. Ez esetben már Tatabányáról gyorsabban és átszállás nélkül lehetne a “szomszédok” repülőterére érni, mint a budapestire, ahová ráadásul az átszállási kényszer még mindig meglenne.

20160111_075538.jpg

Az utastájékoztatás is fontos dolog, tudják ezt a sógorok jól. A bécsi reptér indulási tábláját látjuk, benne néhány belföldi célpont mellett a megjegyzés: vonatot kell keresni. A járatszám is árulkodó lehet persze.

A bezzegpéldák után nézzünk néhány olyan repülőteret, amelyek utasforgalma közelebb áll a budapestiéhez, hiszen 22 milliós nagyságrendjével e tekintetben még Schwechat sem jó összehasonlítási alap. Prága repülőtere nem csak utasforgalmában, hanem a mostoha kiszolgálásban is hasonlít a budapestire. Jelenleg három helyi járatos busz szolgálja ki a Václav Havel repülőteret, amelyek két metróvonalra biztosítanak átszállást 17-25 perces menetidőkkel. Ezen kívül van egy, a cseh vasút által üzemeltetett expressz busz, amely fél órás követéssel, és 40-50 perces menetidővel szállítja az utasokat a belváros és a repülőtér között. Annyival tartanak előrébb a csehek, hogy náluk már megszületett a miniszteri döntés a vasúti kapcsolat kiépítéséről, ha minden jól megy, néhány éven belül megkezdődhetnek az építési munkálatok. A cseh vasúti kapcsolat egy meglévő vonal részleges felújításával és a belőle kiágazó szárnyvonal építésével valósul majd meg. Mindez pedig már azután történt, hogy korábban szóba került az A metróvonal több lépcsőben a reptérig történő hosszabbítása is.

Még ennél is előrébb tart a lengyel főváros repülőtere, ahol már 3 éve elkészült a vasúti kapcsolat, és azóta két elővárosi vonat és egy feláras expressz szállítja az utasokat a belvárosba. Valamilyen okból a menetrend nem ütemes, a három szolgáltatás együtt 10-19 perces követéseket biztosít napközben. Az eljutási idő viszonylattól függően 20-30 perc között változik. A vonatok mellett két helyi buszjárat is közlekedik a belváros felé.

London Luton hasonló helyzetben van mint a Budapesti repülőtér abból a szempontból, hogy egy vasúti fővonal a repülőtér előtt halad el, de éppen elkerüli azt. Sokáig nem is számoltak a vasúttal, aztán 1999-ben épült egy állomás a vasútvonalon ahonnan autóbuszos csatlakozás van a mintegy 2 kilométerre lévő reptérre. Ezeket a járatokat a vasút üzemelteti, így részei a vasúti tarifarendszernek, tehát fizetni kell a szolgáltatásért, de külön jegyet váltani nem szükséges. A buszok 10 perces követéssel közlekednek és nagyjából 5-6 percig tart az út a repülőtér és az állomás között (ami nagyjából megegyezik a 200E Liszt Ferenc 2 - Ferihegy vm. közti menetidejével). Innen a gyors vonatok 24, az elővárosi járatok 46-55 perc alatt érik el Londont, igaz az utóbbiak jobban feltárják a várost. Lutonról azonban sokan választják a különböző expressz buszokat, amelyek, városon belüli célállomásuktól és megállási rendjüktől függően, 1-1,5 óra alatt érik el London központját. Ezen szolgáltatások sikerének az átszállási kényszer megspórolásán túl a kedvezőbb ár lehet a titka. A jövőbe tekintve, Lutonra is szeretnék bevinni a vasutat, a repülőtér üzemeltetője tárgyal a kormánnyal egy 100 millió fontos beruházásról, amely közvetlen kapcsolatot teremtene a repülőtér és London között.

Stockholm érdekessége az, hogy bár ritkán lakottnak mondható az ország, így a főváros környéke is, a lagúnák és földrajzi viszonyok miatt az alkalmas egybefüggő sík terepek távol voltak a várostól, így a fő reptérnek tekinthető, a városhoz legközelebb elhelyezkedő Arlanda reptér is több, mint 40 kilométerre található a belvárostól. Ezt a problémát úgy hidalták át a tömegközlekedés helyzetbe hozására, hogy Arlanda-expressz néven indítanak 20 percenként járatokat a város főpályaudvarától, amely csak a reptér két nagy termináljánál áll meg, köztes megállás nincsen. Az infrastruktúrát annak megfelelően alakították ki (és újították fel), hogy a sebesség versenyképes legyen az egyéni közlekedéssel, sőt, az elüsse a távoli reptér hátrányát is.

20140629_161603.jpg

Az Arlanda-expressz kijelzője: végül is relatív, hogy mi van messze...

Bár nem tartozik térségünkhöz, érdemes említést tenni a lisszaboni repülőtérről is. Itt ugyan az utasszám 20 millió fő körül alakul évente, de földrajzi pozíciójából sejthető, hogy jóval több az átszálló utas, mint a budapesti reptéren valaha volt. Ennek megfelelően a Budapesthez hasonló lélekszámú Lisszabon reptéri közlekedési kapcsolat iránti igénye nem biztos, hogy nagyobb. A helyzet azért érdekes, mert a sokáig kifejezetten gyenge tömegközlekedési kiszolgálás fejlesztésére 2012-ben metróhosszabbítással reagáltak: a piros vonal vett egy érdekes félig-meddig visszakanyart, és éri el így a repteret. Apró szépséghiba, hogy épp ez a metróvonal tárja fel legkevésbé a belvárost, azonban az átszállási lehetőségekkel (és az erre érvényes elektronikus jegyekkel) ez nagy problémát nem feltétlenül okoz.

Sok mindenről lehetne írni még, pláne Európán kívülről, azonban ezzel az összehasonlítási alap egyre romlik. Egy különlegesség azonban említésre méltó: a Maldív-szigetek fővárosának, Malé  nemzetközi repülőtérének egyáltalán nincsen szárazföldi közlekedési kapcsolata. Ennek prózai oka az, hogy a reptér teljesen kitölti azt a szigetet, amin elhelyezkedik (sőt, a futópálya egy része feltöltés). A vízi közlekedésben azonban a taxik dominálnak, azon belül is az egyes szállodák magánjárművei.

Mai körképünket a stuttgarti repülőtérrel zárjuk, ahonnan a német nyelvterületen már megszokott módon az S-Bahnnal juthatunk be a városba. Az S2-es és az S3-as viszonylat is 27 perc alatt ér be a főpályaudvarra. Óránként 4 vonatpár áll rendelkezésre, de az eloszlás itt sem egyenletes, 10 és 20 perces követések vannak. Emellett a repülőtéren több távolsági autóbuszjárat is megáll, közvetlen összeköttetést adva több város irányába.

Miután körbe jártuk Európát, és megnéztük, hogyan csinálják ezt máshol, ideje visszatérni Budapestre. A cikksorozat befejező részében a Liszt Ferenc Repülőtér kiszolgálására gyűjtünk ötleteteket.

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr898396614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RoGeR 2016.02.17. 11:46:10

Nekem Olso Gradermoent volt szerencsém használni, 10+10 perces (belváros/előváros túloldala) követéssel megy a reptéri expressz (FlyToget), plusz úgy-ahogy ütemesen az elővárosi járatok is megállnak, így csúcsidőben akár 10 fölötti járatpár is indul Oslo felé.

v2peti 2016.02.17. 12:45:20

Frankfurt: Mind heiyi vonatok (S-Bahn), mind a távolságiak (IC, EC, ICE) bemennek a reptérre. Helyi vonattal 15 perc, távolságival 11 a menetidő.

dieter 2016.02.17. 15:48:47

Azt hittem, hogy inkább a környező hasonló gazdaságú országokról lesz szó, mert bár példakép lehet, de azért még messze vagyunk a kolbászkerítés országoktól (Svájc, Németo., UK). Nyugat-Európában leginkább a dedikált, magas árú reptéri expresszek a divatosak (busz v. vonat forgalomtól függően), jobb esetben valami arra közlekedő városnéző helyi járatot lehet olcsóbban igénybe venni, de sok helyen azt sem.
Kiegészítés, ha nem haragszotok (az említett Prága 12 millió 10 km ;és Varsó 11 millió 10 km)
Szófia: 4 milliós forgalom, 5 km a városközponttól, Metró tavaly készült el,
Bukarest: 9 millió, 16 km, vasút 900 méterre (15 járat), busz 2 viszonylat, 15-60 percenként, éjszaka is
Kijev Boryspil: 7 millió, 29 km, busz
Belgrád: 5 millió, 18 km, helyi busz ~20 percenként
Gdansk: 3,5 millió, 12 km, vasút tavaly készült el, busz
Isztambul: 19 millió, 24 km, metró
Athén: 18 millió, 30 km, metró, vonat

Angol vasutas 2016.02.17. 17:24:45

@dieter: A kiegészítést köszönjük, a választásom két okból esett főként nyugat európai repülőterekre. Egyrészt, olyan példákat próbáltam hozni, ahol magam is megfordultam már, másrészt a cél pont az volt, hogy a bezzeg országokban nézzünk körül, amolyan hová lehetne fejlődni, ha lenne pénz és akarat felkiáltással. Persze az is tanulságos, hogy blakáni és kelet euorópai országok és városok hol tartanak, így láthatjuk, hogy mennyi az előny vagy a lemaradás azokhoz képest, akik mondjuk így, hasonló esélyekkel indultak.

ruba 2016.02.17. 20:01:41

@dieter: Köszi a kiegészítést, én is ezen repterek közül láttam volna 1-2-őt szívesen a teljesebb kép érdekében, ha már a bevezető európai összehasonlítást ígért :) Nekem a Heathrow például nagyon kilóg a sorból, teljesen más liga, így az összehasonlítás èrtelmetlen szerintem.

mgpx 2016.02.18. 01:14:36

Kis pontosítás Stockholm tekintetében. Bár vitán felül Arlanda a fő nemzetközi repülőtér, de
városhoz van egy közelebbi is, a Bromma. Ez utóbbi a londoni City Airporthoz hasonló, itt is csak kisebb gépek tudnak ott leszállni, ezért a nagyobb társaságok nem is ezt használják. Visszatérve Arlandához, megemlítendő, hogy az elővárosi vonatoknak (Pendeltag) is pár éve beépítettek egy reptéri kanyart, azóta az Arlanda Express mellett azok is átszállásmentes kapcsolatot nyújtanak. A kényelmet meg is kell fizetni, az alap tarifán felül a reptéri megálló használatához még ún. kapudíjat is fizetni kell - az útiköltség még így is csak a fele a prémium árazású Expressének. A fő előny azonban nem az árazás, hanem a hosszan elnyúlő elővárosi területek és ipari parkok közvetlen bekötése, amelyeken az expressek csak átszáguldanak.

felucca03 2016.02.18. 05:49:19

Kit érdekel, hogy Tatabányáról Schwechatra megy-e az utas, vagy Ferihegyre? Ha Bécs jobban megéri neki, menjen oda. a ferihegyi vitorlázó-repülőterünk annyit ér, amennyit. Ha már senki nem fogja használni, mert Bécs, Pozsony, Bukarest jobb eljutásokat kínál, akkor be kell zárni. Sehol nincsen előírva, hogy a leginkább energiafaló közlekedési módot hatalmas közlekedési infrával kell közpénzből megtámogatni. Ez most persze szándékosan egy kissé sarkító hozzászólás lett.

A nép fia 2016.02.18. 05:54:21

Akárki akármit mondd, semmihez nem fogható élmény (volt) leszállni a jó öreg Kökin a metróról és átgrasszálni reptéri buszra. Aki valaha járt arra, sosem feledi a húgyszagú felüljárót, a lepukkant ócska üzleteket, a szipuzó telepi suttyókat és a fetrengő hajléktalanokat az üvegablakú folyosón.

Kár, hogy ezzel a flancos plázával és a légkondis alacsonypadlósakkal tönkre vágták az igazi magyar életérzést.

Ez nem játék · http://eznemjatek.blog.hu 2016.02.18. 06:21:01

@A nép fia: Szerintem maradt még abból az életérzésből… ha valahol lett volna értelme új metrónak, az Köki-Ferihegy távolság. Máshol sem a város legszebb környékén van a reptér, de elég gáz, amit mi a reptérről buszozó turistáknak megmutatunk, dzsumbuj, szemét, kosz…

Régen persze nyilván gázabb volt. Egyszer youtube-on ráakadtam egy vhs szalagra rögzített felvételre a 90-es évekből, ahol két frissen Budapestre érkezett turistalány szemléli sokkolva az általad is leírtak állapotokat a Köki felüljárón.

Csumpitáz Béla 2016.02.18. 06:43:11

Amszterdam Schipol reptérről vonat visz be a főpályaudvarra a város közepébe, kb. 30 perces menetidővel.

Angol vasutas 2016.02.18. 08:53:24

@mgpx: Bromma mennyire kisgépes repülőtér? Mi az oka, hogy csak azok szállhatnak le, futópálya hossza, megközelítés szöge vagy környék beépítettsége, illetve az ebből származó korlátozások? LCY-nél az utóbbi kettő, de ott azért A318 fel- és le tud szállni. Illetve, ugyan valóban kis gépes repülőtér, de pont a legkisebbek nem használhatják, mert előírás, hogy több motoros/hajtóműves gép legyen.

Angol vasutas 2016.02.18. 09:02:57

@felucca03: Annyiban érdekes a dolog, hogy az utas aki elpártol, az osztrák gazdaságba tolja a pénzt. Hiszen ott vesz szendvicset, játékrepülőt, stb. A repülőtér bezárása további gazdasági károkat okozna, hiszen, ha nem lehet Magyarországra eljutni, akkor az emberek nem mennek. Sem a turisták, sem a befektetők. Igen, a repülés komoly szennyező forrás, de nagy távolságokra jelenleg nincs jobb, és ez jó eséllyel a mi életünkben még így is lesz.

drover(fanyul társa) 2016.02.18. 09:25:46

uraim é Hölgyeim!
A probléma adott, de a megoldás már körvonalazódik pártunk és kormányunk, valamint Tarlós führer előtt:
A felcsúti kisvasút egy új szárnyának be kell kötni a ferihegyi közlekedésbe, és passz...

drover(fanyul társa) 2016.02.18. 09:26:56

Na még egyszer:
Uraim és Hölgyeim!
új szárnyát..
pardon, bal kézzel nem megy.

Ruadhnait 2016.02.18. 09:51:48

Irorszagban az osszes nagyvarosbol megy busz egyenesen a dublini repterre, vagy Dublin belvaros erintesevel. Kb orankent, napi 24 oraban. Olyan helykozi buszok is mennek, amik megallnak minden masodik kis faluban repteri vegallomassal, orankent. A varosbol vannak kozvetlen buszok, de az egyik helyijaratnak is a repter a vegallomasa. Ha Magyarorszagon is igy lenne gyakrabban tudnek hazamenni csaladot latogatni, mert nem kene kocsival felszedni a repterrol 200 km-rol amikor ejfelkor er be a gep Pestre...

Terézágyú 2016.02.18. 10:26:45

"nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani mintha Budapesten egy gyorsvonat a reptérről a Keleti pályaudvarig járna. ... A 15 perces utazásért ... A következő lépcső, a metró, a Piccadilly vonal szerelvényein azonban már közel egy órás az út a belvárosig"

Öööö... ha a Paddingtontól még egy teljes óra a belváros, akkor ezt aligha lehet összehasonlítani a Keletivel, mert onnan a belváros 10 perc metrózás... de még a séta sincs egy órányi...

konrada 2016.02.18. 10:43:27

...valamit kezdeni kéne Ferihegyi közlekedéssel is, de akármilyen kötött pályás megoldás évek, ha már elkezdik is.

...addig viszont: szinte fillérekből is lenne gyors megoldás az, ha a repülőtértől közvetlen lenne egy betétjárat a Ferihegyi vasútállomásig. A menetidő uszkve 10 perc lehetne, a buszt megfordulhatna az 1-es terminál előtt, végállomásként a kifelé oldal buszmegállóját használva: nem kell átvonulni a felüljárón se. A beruházás így 1-2 busz, illetve egy pult lehetne a reptéren ahol a kombinált jegyet eladják (meg net, esetleg vasútállomási pénztárak).
Így viszonylag gyorsan - még átszállással is akár fél órán belül (lévén, csúcsidőben negyedóránként van vonat) elérhetővé vállna a Nagykörút vonala, ami azért elég belváros. (Tudom, ott a 200-as, de azzal a metróra való átszállással már 1 óra ugyanaddig, ha baleset van a gyorsforgalmin, még több. Igaz át lehet szállni most is az 1-es terminálnál, de a külön jegyvételek ezt nehezítik, miként az is hogy erről rendes tájékoztatás,vezetés nincs a reptéren...
...persze lehet hogy ráfizetés volna, de sokat dobna a turista osztályon...

Angol vasutas 2016.02.18. 10:51:44

@Terézágyú: Félre értetted amit írtam. A belváros a repülőtértől egy óra metróval. Paddingtontól, megint csak attó függően mit tekintünk belvárosnak 10-15 perc.

mgpx 2016.02.18. 10:52:59

@Angol vasutas: Brüsszelből Jumbolinok járnak (jártak?), Helsinkiből ATR72-esek , a többi regionális járat. A kifutópálya hossza 2.5 km körüli, ez a keskenytörzsű gépek többségének elegendő is lenne, viszont erősen beépített területen fekszik. Amennyire tudom, elsősorban a zajszennyezés miatt vannak erős korlátozások.

The Ghost Wolf O1G · https://www.youtube.com/watch?v=Hy6Cf9nGNiw 2016.02.18. 11:04:00

Szerencsére ezek 2024-ben olimpiát akarnak rendezni. Arra kíváncsi lennék, hogy a sportolókat és a meghívott vendégeket, hogyan akarják a városba behozni a reptérről? Mert a mai reptéri infrastruktúrával ez enyhén szólva is necces.

gallo 2016.02.18. 13:55:24

" drót egyenlőre még csak"

Egyenlőre? Na, itt hagytam abba az olvasást.

Andika69 2016.02.18. 15:28:58

Eldöntött tény a NIF részéről a Ceglédi vonal bevezetése a reptér előterébe, benne van a projekt listába, nem értem a kérdést..........?

mtk001 2016.02.18. 15:57:53

Frankfurt ?
Milánó ?
Róma ?
Párizs ?
Amszterdam ?
Brüsszel ?
Mind sokkal érdekesebb, mint Bécs ...

ruba 2016.02.18. 16:22:01

@Ruadhnait: Persze Írország egy sziget, így onnan szinte mindenhova repülővel kell utazni, szóval egy kicsit komolyabb szerepet tölt be a reptér az emberek mindennapi életében, mint nálunk.

ruba 2016.02.18. 16:24:02

@The Ghost Wolf: Lesz majd egy 200O jelű expressz buszjárat Ferihegy-Közvágóhíd útvonalon ;)
Ha szerencsénk van arra még éppen lesz pénz, hogy vegyenek rá néhány új buszt, de ha nem, akkor jó lesz az akkor 20 éves csuklós Volvo is :)

Gerardus A. Lodewijk 2016.02.19. 12:21:28

@mtk001:

Frankfurt: 2 külön vasúti megálló, egyik a helyi, másik a távolsági vonatoknak. Óránként kb. 15 vonat a belvárosba. Menetidő 15-20 perc, a jegy kb. 8 euró.

Milánó (Malpensa): vonat félóránként, kb. 1 óra a menetidő és tizenvalahány euró a jegy.

Róma (Fiumicino): kétféle vonat, az egyik drágább, de kényelmesebb, gyorsabb és sztrájk idején is garantált, félóránként (talán 18 euró és 30 perc), a másik olcsóbb, lassabb, de ha nem közvetlenül a Terminire megy az ember, célszerűbb lehet, 15-20 percenként (8 euró, 45-55 perc)

Párizs: leírhatatlanul bőséges a kínálat mindkét nagy repülőtérre

Amszterdam: óránként legalább 8 vonat, 8 euró körül, 20-25 perc a centraal station

Brüsszel: Európa első nagyvasúti személyszállító kapcsolattal rendelkező repülőtere, óránként legalább 6 vonat, 15 perc körül van a menetidő, valaha 2,40 euró volt a jegy, rá is jöttek, hogy a reptéri vonalra a rendes belföldi vasúti díjszabás túl olcsó, úgyhogy mostanában 9 euróhoz közelít

+1 Lyon: a tisztán magántőkéből létesült és működtetett repülőtéri vasút (elrettentő) példája, modern gyorsvillamos 15 percenként indulva 30 perc alatt teszi meg az utat, a jegy ára viszont - kérem, kapaszkodjanak - 16 euró 1 útra vagy 27,50 oda-vissza (és minden évben emelik), ja és semmiféle más tömegközlekedés nincs (szerződés folytán nem lehet) a reptér és a város között

Kopi3.14 2016.02.23. 15:01:57

@Angol vasutas: Sajnnos ennek ellenére is szar választásokat hoztál. Az, hogy jártál ott, a kutyát nem érdekli, ha semmilyen formában nem összevethetö repterek, városok vannak felhozva referenciának. A neten millió módon lehet egy normális cikkhez anyagot találni. Jelen esetben csak kis olvasás kellett volna, hogy egy Köln-Bonn, Düsseldorf reptéri kapcsolatot kibányássz, s azzal vesd össze Ferihegyet, hova lehetne fejleszteni. Köln azért sem lenne rossz opció, mert városként is nagyon hasonlít, méretre is.
süti beállítások módosítása