Január elsején 50 éves lett Fővárosunk közlekedési vállalata. Hogy indult be az új gépezet, hogyan egyesítette a korábbi "kisvállalatok" munkáját és munkásait? Lássuk - szimplán megemlékezve és nem összevetve későbbi állapotokkal - , hogy mit örökített meg az 1968-as évkönyv az utókor számára:
1968. január 1-én megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), amely a korábban önálló vállalatként működő Fővárosi Villamosvasutat, a Fővárosi Autóbuszüzemet, a Budapesti Helyiérdekű Vasutat és a Fővárosi Hajózási Vállalatot egyesíti magában. Az 1968-as év egyben a gazdaságirányítás új rendszerének is első éve volt. Így hát nemcsak a vállalati átszervezés, hanem a gazdaságirányítás új rendszerére való átállás kezdeti nehézségeit is le kellett küzdeni a vállalat alapvető tevékenységének, a fővárosi tömegközlekedés zavartalan biztosítása mellett.
A BKV első éve sikeresnek mondható: az 1968. évre előírt tervfeladatokat teljesítettük. Dolgozóink erőfeszítései, a szocialista munkaverseny sikerei, a párt- és tömegszervezetek, valamint a gazdasági vezetők szervező és mozgósító munkája nem volt hiábavaló.
A Budapesti Közlekedési Vállalat Évkönyve – amely a jövőben évről-évre megjelenik – megörökíti az utókor számára vállalatunk egy-egy évének történetét és fontosabb adatait. Bizonyos azonban, hogy az évkönyvet napi munkánk során is hasznosítani tudjuk.
Budapest, 1969. június 30.
Daczó József, vezérigazgató
A BKV a Fővárosi Tanács V.B. 1967. X. hó 11-i ülésének 427. és 428/1967. sz. határozata alapján, 1968. január 1-én alakult meg, fő tevékenysége a személyszállítás. Tárgyévben 1.612.796 ezer utast szállított az alábbi megoszlás szerint:
| villamos-trolibusz: | 621 ezer főt, |
| autóbusz: | 191 ezer főt, |
| helyiérdekű vasút: | 417 ezer főt, |
| hajó: | 567 ezer főt. |
Az utasszám az előző évihez képest 29,5 millióval emelkedett, többségük az autóbuszt veszi igénybe.
A fő szerep azonban a villamosoké és trolibuszoké, köszönhetően a kedvezőbb díjszabásnak. Az autóbuszok népszerűségét az okozza, hogy az új építésű lakótelepeken jórészt csak autóbusz-közlekedés van. 1968-ban egy budapesti lakos igénye évi 806 utazás volt.
A személyszállítás ellátására az alábbi átlagos járműállomány állt rendelkezésre (db, illetve forgalomba adott járművek %):
| 1967 / db | 1968 / db | 1967 / % | 1968 / % | |
| villamos: | 1784 | 1780 | 85,3 | 85,4 |
| trolibusz: | 234 | 213 | 78,2 | 78,9 |
| autóbusz: | 1236 | 1276 | 87,1 | 84,6 |
| helyiérdekű vasút: | 421 | 404 | 75,3 | 79 |
| hajó: | 24 | 23 | n.a. | n.a. |
1968-ban a vállalat tevékenységének végzését az egész év folyamán nagymértékben akadályozta az egyre növekvő létszámhiány. Éves átlagban több mint 1000 fő forgalmi dolgozó és 740 fő munkás hiányzott. Ez az év végén már 1600 és 1100 fő hiányt jelentett. Folytatták a korábbi években megkezdett kalauz nélküli közlekedés bevezetését.
Fejlesztés:
Műszaki fejlesztési célokra 4,6 millió forintot költöttek el, ebből fejlesztették a szentendrei HÉV biztosítóberendezését, villamosokhoz műanyag ülés prototípusát készítették el, valamint fénycsővilágítással kísérleteztek. A villamosvasút forgalom fenntartása érdekében ideiglenes célra mobil kitérőt gyártottak, valamint kísérleti jelleggel 20 db kitérőnél elektromos fűtési rendszert építettek ki. A műanyagból készített megállóhelyi táblák korszerűbbek, tetszetősebbek a régieknél. Emellett színezése időtálló, így felújítása szükségtelen.
Beruházások:
A vállalat 1968-ban mintegy 330 millió forintot költött különböző beruházások megvalósítására. Folytatódott a Fehér úti főműhely építése, melynek befejezési határideje 1970. április 5. Az óbudai autóbuszgarázs építése 1965. november 16-án kezdődött el, melynél a tervezett befejezési határidő 1969. november 30. A munkák jelenlegi állásából ítélve az átadás 1970-re húzódik át. Szociális beruházások keretében – több éves hiányosságokat pótolva – végállomás építéseket és bővítéseket, ebédlő, öltöző, fürdő kialakításokat valósítottak meg.
Karbantartás:
1968-ban átlagosan 5.600 fő foglalkozott járművek karbantartásával és javításával. Az utóbbi évek munkáslétszám-hiánya miatt saját műhelyek mellett idegen vállalatok is besegítenek a járművek főjavításába. Ennek keretében a villamosüzemnél 318 db főjavítást és 260 db fővizsgát, az autóbuszüzemnél 266 db főjavítást, míg a HÉV-üzemnél 92 db főjavítást és 201 db fővizsgát végeztek, végeztettek el. A külső vállalatok igénybevételével együtt elmaradt 43 jármű főjavítása, valamint 23 db HÉV teherkocsi középjavítása.
Bevételek:
A vállalat 1968. évi összes bevétele 2,9 milliárd forint volt, amelyből az állam által nyújtott árkiegészítés 1,3 milliárd forintot tett ki.
| személyszállítási bevétel: | 323.965 ezer forint |
| áruszállítási bevétel: | 706 ezer forint |
| ipari tevékenységek bevétele: | 630 ezer forint |
| építőipari tevékenységek: | 906 ezer forint |
| egyéb bevételek: | 890 ezer forint |
| Mindösszesen: | 571.097 ezer forint |
A személyszállítási bevételek mintegy 64%-a a bérleteladásokból származik. Ez 1967-ben 62% volt. Az új díjszabási rendszernek köszönhetően egyre nő a bérletesek száma, míg folyamatosan csökken a járműveken jegyet váltók száma. 1968-ban az utasok 23,5 %-a váltotta meg jegyét kalauznál.
A budapesti lakosok átlagosan évi 656 forintot költöttek a járművek igénybevételére, különösen szembetűnő a tanuló- és nyugdíjas autóbuszbérletek iránti kereslet emelkedése, 1967-hez viszonyítva mintegy 22%. (50 forintjukkal ezek a legolcsóbb autóbuszbérletek.)
Díjszabás:
Az 1968. július 1-től érvényben lévő személydíjszabás a következő volt:
- Vonaljegy
- villamosvasút: 1,0 forint,
- autóbusz: 1,50 forint,
- fogaskerekű: 1,50 forint.
- Menettérti jegy:
- fogaskerekű: 2,50 forint.
- Bérlet egy hónapra:
- villamosvasút: 45 forint,
- autóbusz: 110 forint (villamosra is érvényes),
- autóbusz: 50 forint (vonalbérlet),
- fogaskerekű: 30 forint.
- Kedvezményes bérlet egy hónapra nyugdíjasok és tanulók számára:
- villamosvasút: 30 forint,
- autóbusz: 50 forint (villamosra is érvényes),
- fogaskerekű: 15 forint.
- Éves arcképes bérlet:
- villamosvasút: 540 forint,
- autóbusz: 1320 forint (villamosra is érvényes),
- Éves arckép nálküli bérlet:
- villamosvasút: 1620 forint,
- autóbusz: 3960 forint (villamosra is érvényes),
A villamosvasúti vonal- és bérletjegy érvényes a helyiérdekű vasúton a főváros közigazgatási határáig, továbbá a trolibuszokon és a földalatti vasúton. A helyiérdekű vasúton távolsági díjszabás érvényes, a menetjegyek ára 1-8 forint között, míg a bérletek ára 10-253 forint között alakul.
Létszám:
A vállalat 1968 évi átlagos állományi létszáma 25.931 fő volt. Ebből
| forgalmi dolgozó: | 930 fő, |
| forgalmi egyéb: | 338 fő, |
| forgalmi szellemi: | 991 fő, |
| munkás: | 237 fő, |
| alkalmazott: | 154 fő, |
| fiatalkorú: | 95 fő, |
| nyugdíjas: | 499 fő, |
| ipari tanuló: | 687 fő. |
Ez 696 fővel volt kevesebb, mint az 1967. évi állomány. A növekvő forgalmi igények kielégítésére nagyobb létszámú dolgozóra lenne szükség, a munkaerőhiány a villamosvasúti és autóbusz üzletágnál mintegy 1419 fő.
A dolgozók átlagos havi keresete 1967. évben 1922 forint volt, az 1968-ban 2016 forintra nőtt. A legnagyobb mértékben a munkások (6,7%) és a forgalmi utazó személyzet (5,8%) keresete emelkedett. Míg 1967-ben egy fő átlagosan 150 óra túlmunkát végzett, 1968-ban ez 180 órára emelkedett.
