Hova megy ez a vonat?

Bergische Museumsbahnen – Méltó emlékezés a múltra

2016. március 22. Szerző: feketén villogó térközjelző

Legutóbb Wuppertal és környékének elveszett vágányai felett keseregtem, ezúttal a környék legnagyobb 1000 mm-es villamos hálózatának maradványán örömködök és teszem ezt azért, mert a helyi egyesület méltóképpen őrzi a kötöttpályás közlekedés emlékét.

dsc04123.jpg(Solingen-)Kohlfurt felől az igazság odaát, Wuppertalban van.

A Ruhr-vidéket Düsseldorftól Bochumig behálózó villamoshálózat még ma is impozánsnak mondható, de most már csak töredéke annak a hatalmas rendszernek, amely a szomszédos városokat - így Wuppertalt is - összeköttötte egymással. További különlegesség volt, hogy az 1435 és az 1000 mm-es nyomtávok akár egyetlen városon illetve közlekedési vállalaton belül is megtalálhatóak voltak (illetve Essen-ben még ma is azok). A "keskenynyomköz" hamarabb távozásra ítéltetett Wuppertal területén, de végül mégis ezen maradt fenn villamosüzem: a Wuppertal-Cronenber-Solingen villamosvonal erdei szakaszán a Bergische Museumsbahnen emlékezik a régmúltra. Az egyesületet 1969-ben röviddel az utolsó wuppertali 1000 mm-es nyomtávú villamosvonal megszűntetése előtt alapították, célja a múlt közlekedéstörténetének kutatása-ápolása és a tárgyi eszközök megőrzése. A múzeum az egykori 5-ös villamosvonal (Cronenberg–Kohlfurt–Solingen) egykori pályáját hasznosítja. 1983-ra elkészült a fedett járműtároló, 1989-re az áramátalakító és 1992-től megindult a rendszeres forgalom.

dsc04122.jpgSolingen, Kohlfurter Brücke: az azonos nevű buszmegállótól alig 100 méterre már sínekkel is találkozhatunk.

dsc04127.jpgKövetve a síneket a nosztalgiaüzem bejáratához érünk...

dsc04129.jpg...ami nem pusztán egy végállomás, hanem egy járműtelep is. Még egy ilyen borongós-esős nyári napon is sokak kíváncsiak a környék legnagyobb 1000 mm-es hálózatának maradványára, és már első látásra is van itt mit nézni...

Ha jól terveztünk, akkor áprilistól októberig a második vagy a negyedik vasárnap érkeztünk ide, akkor járnak a kb. öt kilométernyi pályán villamosok, 11 és 17 óra között kb. fél óránként. A végig egyvágányú, erdők között vezető vonalon egész Greuel-ig nincs forgalmi kitérő, de így is megoldják a változatosabb üzemet. A magukat legkisebbnek valló villamosüzemen - e címért azonban versenyben áll Woltersdorf, Bad Schandau és korábban Ulm is - lassan de biztosan haladnak egy megállóval tovább, Möschenborn felé is, de az utóbbi időkben többször is előfordult felsővezeték-lopások néha lelassítják a fejlesztést.

dsc04146.jpgA Bochum-Gelsenkirchen közti hálózaton 1957-től a '90es évek közepéig jártak ilyen kétirányú DÜWAG-csuklósok (egy közülük Wuppertalban vendégszerepelt, a siker ellenére azonban nem rendeltek a szériából). Eredeti működési helyén is van belőle nosztalgiakocsi meg "Partywagen", de a Berlin melletti Schöneiche-Rüdersdorfer Strassenbahn-on és Aradon (ahol szintén pont a bochumi kocsik járnak) még közforgalomban is lehet velük találkozni.

dsc04149.jpgCsuklósunk a düsseldorfi villamosokat ma is üzemeltető Rheinbahn 107-es pályaszámú motorkocsijával keresztez. Ezt a szériát éppen a méteres nyomtávú vonalak bezárásának elkerülése végett 1936-ban gyártatta a társaság - a kocsi(k) tulajdonosai az érintett önkormányzatok voltak - de ezzel csak elodázták a végzetet pár évtizeddel. A kocsi 1962-ben Aachenbe került - míg más testvérei Ausztriába a Stern & Hafferl-hez, ahol még a '90-es évek végén is forgalomban álltak.

dsc04167.jpgA 107-es belső tere ...

dsc04168.jpg... és vezetőállása. A „kormány” a menetszabályozó, a jobb oldali kar a rögzítőfék. Külön élmény lehet a bioelektromos ablaktörlő – menetszabályozó – kézifék egyidejű használata.

dsc04178.jpgA kocsi egykor a „V” vonalon (Wuppertal-)Vohwinkeltől (Düsseldorf-)Benrathig közlekedett.

dsc04156.jpgMegálló az erdőben. Felszállás, egy óra zötyögés, néha beköszönt egy-egy település, majd újra erdő, végül pedig leszállás. Az igencsak változatos egykori hálózat érzése azért ma is megmaradt...

Ha nem tudunk pont az üzemi vasárnapokon jönni, a már említett hónapokban a szombat is jó választás lehet, mert akkor még nyitva van a járműtelep, ami egyben múzeum is... és ez ráadásul nem is kerül semmibe (nem mintha az 5 €-s retúr- vagy a 9 €-s napijegy annyira nagy kiadást jelentene).

dsc04153.jpgA 601-es pályaszámú tehermozdony volt a hiányzó láncszem a két nyomtáv, valamint a vasút és a villamosok között... Wuppertal Ronsdorf nevű teherpályaudvarán az volt a feladata, hogy a normál nyomtávú teherkocsikat az 1000 mm-es hálózat Rollwagen-jeire pakolja fel. Pont emiatt itt csak kerti vasutat játszhat egy másik kerti vasút...

dsc04152.jpg...pontosabban kerti villamos közepén.

dsc04187.jpgKülönleges műszaki megoldású ez a csuklós motorkocsi... a bal oldali rész alatt kéttengelyes alváz van, a jobb oldali pedig forgóvázon nyugszik. Ilyen van Bécsben is az F típus képében, de az egyirányú, és a forgóváz nem hajtott! Remscheid-ben viszont elég sok emelkedő volt ahhoz, hogy dupla motorizációt kapjon. Mielőtt ide került volna, pár tartománnyal lejjebb Darmstadt-ban is dolgozott.

dsc04189.jpgA Woltersdorf-ból is ismert KSW nyugatnémet utódja az Aufbau- és a Verbandstyp lett, de eggyel több oldalablakkal és kétrészes tolóajtókkal. Wuppertal északi szomszédjában, Hagen-ben azonban elég különcök voltak ahhoz, hogy ráncajtókat építsenek be. Van hozzá hasonlóan kinéző pótkocsi is, amely hamarosan szintén forgalomba állhat majd.

dsc04195.jpgEgy Wuppertalhoz tartozó vonalon eddig még csak a "szomszédvárak" kocsijaival találkozhattunk, pedig van innen is két üzemképes jármű. Egy harmadikat pedig most renoválnak, ennek a mérete is mutatja, hogy nem éppen városi kocsi... Essen és Remscheid felé közlekedett 1925-től a '70-es évekig.

Az előbbi motorkocsihoz tartozó pót egy másik wuppertali és egy remscheidi motorkocsi társaságában - előbbi már 2009 óta üzemképesen gazdagítja a múzeumi gyűjteményt - az egyesület egyik alapítójának, későbbi tiszteletbeli elnökének kertjében berendezett "házi villamosmúzeumban" volt kiállítva, és ott még mozogni is tudott a közel száz méternyi vágányon. A igen szép kort megélt tulaj halála után 2014-ben hozták át a másik két kocsit a hálózatra.

dsc04184.jpgA szakszolgálati kocsikkal elsőként ismét Bochum köszön vissza: onnét érkezett ez a síncsiszoló, amelynek alváza 1900-as, felépítménye 1950-es évjárat - és egészen 1984-ig állt "munkaviszonyban".

dsc04186.jpgElső ránézésre talán szó szerint szürkeségbe veszik, pedig ez a wuppertali felsővezeték-szerelő kocsi ma is az üzem hasznos tagja, pedig az alap itt is már több, mint egy évszázados, a szekrény pedig a most hatályos jogszabályaink alapján is betöltötte tavaly a nyugdíjas kort. Ennek ellenére nemcsak eredeti feladatát látja el jól, hanem a fentről belógó ágak eltávolítására is kiváló.

dsc04237.jpgEz a villamos itt a "vendégmunkás", de ennek ellenére nem török gyártású, hanem minden tekintetben sváb: Freiburg számára építette Rastatt vagongyára az '50-es évek elején. Fél évszázados ottani karrierjéből csak az első húsz évében vitt utasokat, itt pedig 2003 óta teszi ezt.

dsc04234.jpgA látogatás végére pont elállt az eső, így az üzem két főszereplőjéről is készült még egy jó csoportkép...

Wuppertalban nem csak az egykori 5-ös villamosvonal maradványa őrzi a régmúltat, a villamos-üzemekhez kapcsolódó épületek, építmények és emléktáblák több helyen is emlékeztetnek az egykori hálózatra, melyekről a következő írásban emlékezek meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr408508786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása