Az előző cikkben a szlovén irányú kishatárforgalmat vettük górcső alá. Most haladunk tovább a határaink mentén, következik az osztrák határszakasz. Ausztriával közös határunkat jelenleg 6 helyen metszi vasút, és mindegyiken van is forgalom, de ez, mint láttuk, még nem elég. Vajon használható-e Ausztria felé a vasút "szomszédolásra"? Csak a határ mentén élők élhetnek vele, vagy messzebbről is elérhető? És odaát meddig jutunk vele? Ezt nézzük most meg közelebbről.
Ugyan a Szlovéniához kapcsolódó bejegyzésben nem említettük külön, de amolyan "tényként" ide kívánkozik az a megállapítás (melyre a későbbiekben sokszor fogunk még utalni), hogy a tömegközlekedésben, legalábbis Magyarországon mindenképpen, a határon átmenő regionális forgalom biztosítása lényegében egyáltalán nem szempont (hiszen finanszírozása már önmagában kérdéses). A számos, határon átnyúló együttműködés érdemben eddig nem tudta befolyásolni az országok közötti közforgalmú közlekedést, ráadásul vannak akik hajlamosak ezt az utazási igényt a távolsági forgalomhoz hasonlóan, tökéletesen piaci alapúként kezelni. Utasforgalom szempontjából egyébként meg nem indul minden határszakasz azonos esélyekkel. Városias, gazdaságilag aktív térségek között megélhet a rendszeres közforgalmú tömegközlekedés, rurális perifériák között ez már egyáltalán nem biztos. Azt azonban mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy egyes határok könnyebb átjárhatósága, ha lassan is, de kezdi újra éltetni az évtizedekig elfeledett természetes vonzáskörzeteket, és ez a folyamat a tömegközlekedési kapcsolatokon keresztül csak erősíthető.
Szándékunkban áll(t) adatokkal "megtámogatni" a határforgalom fellendítését célzó gondolatainkat, de meg kellett állapítsuk, hogy még igazából senki sem akadt, aki hazánk és a szomszédos államok közötti rendszeres, és turisztikai célú forgalmat pontosan felmérte, és összesítette volna. Legfeljebb becslések, néhol egy-egy kistérségre szóló adatok állnak rendelkezésre. A továbbiakban ezért kénytelenek leszünk ezekre, valamint közúti forgalomszámlálási, vasúti statisztikai adatokra támaszkodni, figyelve közben a híreket a határon naponta átgördülő munkásbuszokról, esetleg az újságcikkeket határok egyik oldaláról másikra ingázó iskolásokról...
Ha visszakanyarodunk Ausztriához, itt a statisztika a 2000-es évek elején körülbelül 10-15 ezer főre tette a Magyarországról rendszeresen ingázók számát. [Hardi Tamás (2005): Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák-magyar határtérségben] Az adat, az elő-előforduló feketefoglalkoztatás miatt ma sem lenne sokkal pontosabb, de a szám Schengen óta jelentősen növekedett, ezt pedig az osztrák munkaügyi hivatal jelentése támasztja alá, mely már több mint 25 ezer fővel számol (az index.hu cikke ezzel kapcsolatosan itt érhető el).
Innentől kezdve már az a fő kérdés, hogy közülük potenciálisan mennyi az olyan ingázó, akit nem munkásbusz hoz-visz, esetleg a belföldi tömegközlekedési lehetőségek híján nem kényszerül mindenképpen autó használatára (ez a kitétel talán főleg a vasi határszakasz két oldalára érvényes), tehát fel lehet neki kínálni vasúti, vagy ma lényegében csak egy-két járatra korlátozódó autóbusz-közlekedést. Lássuk hát a határátkelőhelyek jellemzését!
Szentgotthárd/Jennersdorf
Szentgotthárdnál a határ a Szombathely-Szentgotthárd-Graz vasútvonalat szeli át, de Schengen óta itt sem kell külön a határ ellenőrzése miatt várakozni. A határtól Graz 82 km-re van, ami egész közelinek mondható, és kiváló turisztikai célpont. Szombathely és Szentgotthárd között a GySEV lényegében kétórás, ütemes menetrendet kínál, melyhez az ÖBB egész nap biztosít csatlakozást, Szentgotthárdon 12 perc van átszállni, ami igazán jónak mondható. A Budapestről 6:10, 8:10, 10:10 órakor induló IC-vonatokról Szombathelyen is biztosított a csatlakozás, így reggeli indulással délre Grazban lehet lenni. A nyugati országrészünk tehát ezen a kapcsolaton át megfelelően el tudja érni Stájerország fővárosát. em elég azonban eljutni oda, haza is kell érni, tehát nézzük a visszautat: A csatlakozás itt is jó, 15 és 36 perc között változik a várakozási idő, ám a turisztikai célú, egy napos utazásoknak van egy nagy akadálya: hétvégén nincs mivel visszajönni. Vagyis van, 20:38-kor indul Grazból az utolsó személyvonat, amelyhez van csatlakozás, de így is Szombathelyre csak 23:23-kor érünk. Távolabbról, vagy Budapestről nem járható meg egy nap alatt, bár jelen esetben örülünk, hogy egyáltalán erről a témáról beszélhetünk. Graz elérhetőségében egy hétvégi, késő délutáni csatlakozás nagyot javítana.
A szóban forgó határvidék egy 2007-es vasúti térképen. (Forrás: internet).
Sopron/Deutschkreutz és Sopron/Baumgarten
Szentgotthárd és Sopron között elég nagy a szünet vasúti határátmenet szempontjából (hogy mi van közöttük, arra a bejegyzés végén térek vissza), Sopron körül viszont egymást érik a vonalak, ami nyilván a város sajátos földrajzi helyzetéből adódik. A deutschkreutzi vonal osztrák szempontból egy peage-vonal, amelynek kezdő- és végpontja Ausztriában van, de van egy Magyarországon átvezető szakasza. A vonal jelenleg Oberloisdorfban kezdődik (amely Kőszeg mellett van), és Sopronon át Bécsig húzódik. A viszonylatot az ÖBB a GYSEV vonalán át, Sopron-Ebenfurt felé szervezi, és a közép-burgenlandi kistérség bécsi elérhetőségét hivatott szolgálni. A vonal "felső" szakaszán Oberpullendorf és Neckenmarkt-Horitschon között nagyvasúti hajtánypálya üzemel, különleges élményt kínálva minden odalátogatónak.
Markt St. Martin, 2008.11.02, a 100 éves évfordulóra rendezett különmenet és hajtányozás. Élménynek kiváló, a hivatásforgalomhoz kevés.
A teherforgalom végig használja a pályát a hajtányozás szünnapjain, de a személyvonatok csak Deutschkreutz-tól "lefelé" járnak, ott viszont (hétköznap) óránkénti ingavonattal. A vonalnak nem is igazán van más szerepe, mint a munkába és iskolába járás segítése, különösebb nagy turisztikai célpont az említett hajtányozáson kívül nincs. Bécs felé a hétköznapi órás, és a hétvégi kétórás ütem a nyugati határvidékről elfogadható kínálatot biztosít egy bécsi kirándulásra, és ha még a Budapest-Sopron IC-kkel is összenézzük, ott is találunk megfelelő járatot és csatlakozást. A vonal Deutschkreutz-tól villamosított.
Hajtánypálya egy szép őszi hétvégén. Tehervonat is jár erre, és az állomás minden eleme a helyén van.
Sopron/Loipersbach-Schattendorf
A Sopron-Bécsújhely vonal (nem villamosított) a bécsújhelyi kistérség hivatásforgalmát bonyolítja, és a két várost is a délelőtti és délutáni időszakban (hétköznap) összekapcsolja. Budapest felől szinte valamennyi IC-hez van csatlakozás oda-vissza, és a hétvégi ritkításokkal együtt is Budapestről megjárható egy könnyed 5 órás bécsújhelyi séta.
Sopron, személyvonat indul Deutschkreuz felé. Magyar oldalon mihez csatlakozik?
Fertőszentmiklós/Pamhagen
A GYSEV által üzemeltetett, de a Fertővidéki HÉV tulajdonában lévő vonal Fertőszentmiklóst köti össze a Fertőzug településeit felfűzve Neusiedl am See-vel (Nezsider), és egy rákötéssel Bruck an der Leitha állomásával, amely a Budapest-Bécs fővonalon fekszik. A vonatokról a határállomáson nem kellene átszállni, mivel egy társaság üzemelteti végig, ám a valóság sajnos a menetrendtől eltér: a GYSEV "gazdaságossági" megfontolásokból Fertőszentmiklós és Pamhagen között 5047-es sorozatú motorkocsikkal látja el a forgalmat, míg Pamhagentől felfelé az ÖBB Talentjei ingáznak.
Fertőszentmiklós: a vonat olyan keddi napokon jár, ami nem szerda, és ha Ausztriában a csütörtök nem péntek. Ilyen menetrenddel nem lehet utast vonzani.
Egyértelműen a térség hivatásforgalmára épít a menetrend, reggeli és délutáni vonatpárokkal, félig-meddig ütemes jelleggel. Reggel Bécs felé, délután Bécs felől 3-3 pár közvetlen vonat is van. Hétvégére kínál ugyan vonatokat a vasút, de a magyar menetrendből kihámozni ezek közlekedési rendjét igencsak nehéz, mivel a teljes forgalom az osztrák ünnepekhez és szabadságolásokhoz van igazítva. Nem lenne hátrányos a térségre nézve, ha főleg a kerékpáros turizmust segítve a reggeli és késő délutáni órákban szombatra és vasárnapra kínálna egy-egy vonatpárt a vonal, mert a térségben igen fejlett ez a fajta szabadidős tevékenység."
"Pók" Nezsiderben. Előtérben a Talent Fertőszentmiklós felé indul, a motorkocsi a még nem villamosított vasútvonalon Wulkaprodersdorf felé.
Hegyeshalom/Nickelsdorf
Erről kell a legkevesebbet beszélni. Legtöbbünk jól ismeri, kétóránként Railjet/EC, kétóránként ütemesen személyvonat, csatlakozással Bécs felé. Mind a szomszédos régiók, mind a távolabbi célok elérése megoldott.
EURegio személyvonat még 1014-es Sissy mozdonnyal Hegyeshalomban. Itt valódi az átjárás.
Amire pedig fentebb utaltam, a Graz és Sopron közti űrről essék pár szó. A Szombathely/Rechnitz (Rohonc) vasútvonalat Trianon vágta el, és a kint ragadt vonalrész sem prosperált túl jól, nemrég azt is bezárták. Jelentős település a vonalon nincs, és különösebb célok sem csábítják a túrázókat. Visszaépítése ezrt jelenleg nincs is napirenden, habár az utóbbi időben többször forgott a közbeszéd a vonal körül.
Kőszeg már egy másik eset. Itt Szombathely és Kőszeg közt ma is egy használható menetrendi kínálat van, mintegy elővárosi jelleggel. A határ elvágta a fentebb tárgyalt oberpullendorfi vonaltól, de itt, mint láttuk a kinti szakasz különböző hasznosítási formákban működik. Mivel pár kilométer hiányzik csak a két vonal között, és Kőszeg-Sopron-Bécs közt még akár érdemes is lenne felvenni a forgalmat, nem eretnekség az újbóli összekötésen gondolkodni. A GYSEV a Sopron-Szombathely vonal felújításával megoldotta a két város közti gyorsabb és színvonalasabb közlekedést, de Kőszeg és Sopron, vagy Bécs összekapcsolása még a nehezebb terepen is, egy jó vonalon életképes vállalkozás lehet, nem beszélve arról, hogy a térség érintett falvai újabb kistérségi központot is találhatnának Kőszeg személyében...
Kőszeg napon sütkérező motorkocsival. Talán egyszer Kőszegen át is eljut Szombathelyről Sopronba.
Ti mit gondoltok? Kell-e vasút Szombathelyről Rohoncra? Utaznátok-e Kőszegről Sopronba vagy Bécsbe közvetlen vonattal?