Hova megy ez a vonat?

Drasztikus járatritkítás a horvát vasúton - indul a spirál?

2014. április 15. Szerző: biciklis bakter

Horvátországban is elindult a vasúti fűnyíró. Nem is olyan rég emeltük fel szavunkat a magyar vasúton tervezett hasonló cselekedettel szemben, déli szomszédunknál pedig épp most rendelték el a 10 %-os teljesítmény-csökkentést. A jugoszláv utódvasutak közül eddig a horvát és a szlovén vasút állt a legközelebb az európai mércéhez, de most úgy tűnik, a horvát vasút sokat tanult szlovén szomszédjától, ahol hétköznap sűrű a vonatközlekedés, hétvégén viszont alig van egy-két vonat, sok mellékvonalon pedig hétvégén egyáltalán nincs forgalom. Csakhogy a különbség az, hogy Horvátországban jelenleg sem túl kínálati a menetrend...

karta.jpg

A ritkítások nagy vonalakban. Gyakorlatilag nincs olyan vonal, amit ne érintene, itt csak a leginkább érintetteket jelöltük. Piros: buszos pótlás, sárga: hétvégén jelentős ritkítás, vagy teljes leállás.

A Horvát Vasutak honlapján közzétett, (horvát nyelven, az "ovdje" linkre kattintva látható a tételes vonatlista, szótár a cikk végén!) április 24-től érvényes változtatások nemcsak néhány vonat kihúzását jelentik, hanem több vonalon az autóbuszos pótlást is. A hivatalos indokolás szerint elsősorban a peremidőszakokban szüntetnek meg vonatokat, mivel ezeken a vonatokon rendkívül kevesen utaznak (ugye ismerős?). Az indokolás továbbá kitér a megspórolt összegekre is, ami tulajdonképpen a változó költségek megspórolását jelenti (ugye ez is ismerős?). A fűnyíró pedig olyannyira egyenletesen nyír, hogy még az elővárosi vonatok közül is kiiktat többet hétvégén (erre még visszatérünk).

Annyit meg kell jegyezni, hogy - elvben - nagyobb eredményre vezethet a magyar "kétpárvonatos" megoldásnál a hétvégi üzemszünet, mert ez esetben a változó költségeken túl egyes fixebbnek mondható tételek is kiiktathatók. Eleve a vonatszemélyzet szolgálatai is műszak-szerűen mondhatók le így, de teherszállítás hiánya esetén például az állomási forgalmi szolgálatok is megszűnhetnek bizonyos napokra. Ez Golubovec felé a kőszállítás miatt kevésbé működhet jól, de például Županja felé hozhat valós megtakarítást.

Hozzá kell tenni a teljes kép ismeretéhez azt is, hogy a volt Jugoszláviában egyfajta amerikai stílusú motorizáció ment végbe, azaz igen magas a személyautó-használat, ehhez képest a tömegközlekedés kisebb szeletet hasít ki, és abból a szeletből is sok esik a nagyrészt magánkézben lévő busztársaságokra. A vasúthálózat pedig Horvátországban nemcsak hogy nem ritkább, mint nálunk, sőt, szolgáltatási színvonala - a menetrendi kínálatot leszámítva - sok tekintetben még magasabb is. A jó állapotú infrastruktúrához azonban még a fővonalakon is egy teljesen ütemtelen, esetleges, igényvezérelt(nek tűnő) menetrend párosult (ugye emlékszünk még az ütemes menetrend előtti magyar viszonyokra?).

Dscf0403s.jpg

Zadar "pályaudvara" mindössze 2 vágányból és egy letűnt utasforgalomra emlékeztető felvételi épületből áll. Története pedig úgy tűnik, itt véget is ér.

Nos a fűnyíró tehát nyírt, és teljesen kiirtotta a személyszállító vonatokat a Knin-Zadar, Metković-Ploče, és a Banova Jaruga-Daruvar vonalakról. A zadari vonalon évek óta tart a lassú sorvadás, előbb a zágrábi közvetlen kocsit szüntették meg, aztán a személyvonatok számát csökkentették szép lassan. Úgy volt, hogy már a menetrendváltással bezár, hát eddig húzta. Teherforgalom természetesen marad. A Metković-Ploče vonalon, amely Bosznia tengeri kijárata, a szarajevói gyorsok már nem járnak le a kikötőbe, és most a helyi személyek helyett is busz lesz. A teherforgalom természetesen itt is megmarad. A harmadikként említett vonal pályaállapota miatt annak felső, Daruvar és Pčelić közötti szakaszán már régóta pótlóbusz jár, de a Širac és Daruvar közötti 10 km-t éppen tavaly év közben adták vissza újra a forgalomnak, az idei tervekben pedig épp tavaszra-nyárra volt előírányozva a vonal teljes újranyitása. Csak volt... Szintén két pár személyvonatáról mondhat le a busz javára az egykor nemzetközi forgalmat is bonyolító Strizivojna-Vrpolje-Šamac vonal is. A pótlóbuszokat a horvát vasút fogja üzemeltetni, indokolásuk szerint jóval olcsóbb lesz, mint a vonatot járatni.

Dscf9279s.jpg

Ploče, még hosszú szarajevói vonattal 2009-ből. Ez az állomás is bezár.

A kasza jelentősen riktította a hétvégi vonatok számát a Zágrábtól nem is olyan messze lévő Zabok-Đurmanec és Zabok-Gornja Stubica szárnyvonalakon, Varasd környékén, illetve Szlavóniában, Eszék és Erdut (Erdőd) között, ahol mindössze egy pár vonat marad hétvégén, ugyanúgy, ahogy Vinkovci és Županja között is. Vinkovci és Vukovár között a tavaly 5 párra felbővített kínálatból egy vonat sem fog járni hétvégén. A vonatok fele nem fog járni hétvégén a Nova Kapela-Batrina-Pleternica-Velika vonalon sem. Még a Zágráb-Vinkovci fővonalon sem marad hétvégén szinte egy személyvonat sem, Vinkovcin túl pedig konkrétan egy sem marad, sem hétköznap, sem hétvégén. Pélmonostorról sem lehet hétvégén rendes programot szervezni Eszékre, a hétvégi ritkítás ott is drasztikus.

Apropó Pélmonostor... emlékezzünk csak vissza, hogy alig másfél éve a nemzetközi személyforgalom is megkapta a maga nagy pofonjait. Ekkor egész Bosznia felé csak egy vonat maradt, ami a budapesti és belgrádi utazóknak is kellemetlen következménnyel járt - az utolsó Drava IC-ről mi is írtunk - és hasonló módon redukálták le a Belgrád-Zágráb eljutásokat is egyetlen párra a korábbi négy helyett. Dobova határátmenetben ugyan végül csak a Villach-Belgrád éjszakai vonat tűnt el, de a Sapjane-Rijeka szakaszon már nem volt kegyelem a személyvonatoknak, és az Istria sem jutott el többet Pula felé. Ez egyben a budapesti éjszakai vonatot is "egynyárivá" tette, mindezeken felül pedig a Kvarnert is felírhattuk a veszteséglistára, az összes kishatárforgalmi vonatunkkal együtt. Az eredeti tervek egyébként még ennél durvább ritkításokat tartalmaztak, beleértve a Lisinski-t és a Ljubljana-Rijeka gyorsvonatokat is. Ebből a "tarvágásból" csak egy budapesti vonat sarjadzott újra a következő (azaz mostani) menetrendi év elején, de a következő évekre nézve kevés esély van az eredeti állapotok visszaállítására. Szarajevó felé a samaci vonal bezárásával legalábbis mindenképp így van.

Dscf6434s.jpg

Golubovec, mellékvonali végállomás, amely szintén egy kicsit még elérhetetlenebb lesz.

Ezekkel a húzásokkal a horvát vasút menetrendje hétvégén annyira zilált lesz (eddig sem volt egyszerű, de azért használható volt), hogy gyakorlatilag nem éri meg bármiféle utazást vonatra tervezni. Villantsuk azért fel a másik oldal érvét is, hogy bizony tényleg kevesen utaznak, főleg hétvégén vonattal. De legyünk őszinték: ilyen eddigi kínálattal vajon mire lehet számítani?

Miért elvi hibás mégis az a gondolatmenet, amely a legüresebb hajnali és esti vonatok megszüntetésétől várja egy vasúti társaság eredményének javulását? Minél gyakrabban utazik valaki, eszközválasztásánál annál fontosabb számára az adott eszköz rendelkezésre állása. Az autó egyik nagy versenyelőnye is ez: amikor menni kell, kéznél van. Nos, ha ilyen fokú rugalmasságot nem is, de valamekkorát egyre több utas elvár a közösségi közlekedés eszközeitől is. Fejlődő gazdaságban ugyanis csökken azoknak a száma, akik szigorúan hivatásforgalmi céllal utaznak, sem szabadidős, sem családi célból egyébként nem mozdulnak ki otthonról. Ha pedig egy vonat tényleg csak hétfőtől péntekig, reggel és este áll rendelkezésre, máris kisebb a vonzereje, és sok utas így már nem érez késztetést, hogy például bérletet vásároljon: vonathoz kötött rendszeres utasból így lesz minden nap mérlegelő alkalmi: ha nincs bérlet, akkor egy-egy nap belefér egy autós kanyar, és így tovább. Azt állítjuk tehát, hogy a peremidős kínálat-szűkítés a csúcsidei utasszámot és bevételt is veszélyezteti - mit veszélyezteti, konkrétan szép lassan felzabálja. Magyar példa is akad erre, például az elmúlt tíz évben bezárt - újranyitott - kínálatcsökkentett vonalak között is.

Ami pedig az eddigieken is túltesz, az a zágrábi elővárosi forgalom (Zagreb-Harmica és Zagreb-Dugo Selo) megnyirbálása: a hétköznap közlekedő 104 vonatból első blikre csak 4 vonat szűnik meg, két pár késő esti vonat. De ha tovább nézzük, a nyári szezonban munkanapokon a 104 vonatból 52 közlekedik, tanszünetben hétvégén pedig csak 40 vonat marad, persze mindenféle ütemesség nélkül. Hogy ennek milyen hatása lesz a hétköznapi utasforgalomra, azt talán nem kell sokat ecsetelnünk.

És ha ez még nem lett volna elég: a nyári szezon végeztével szezonálissá fokozódik le a Zágráb-Split éjszakai vonat, a "nyolchuszonötös", így a két város között a nyári szezonon kívül mindössze egy pár nappali vonat (ICN) összeköttetés marad. Hasonló csemege a Kotoriba-Zágráb közötti esti végigmenős személyvonat vasárnapi korlátozása, helyette meghagyva a "gyorsított", csak nagyobb állomásokon megálló vonatot.

Amit tehát a mai nyelvleckén sajnos megtanultunk: ne vozi - nem közlekedik; ne vozi sobotom, nedeljom i blagdanom - nem közlekedik szombat, vasárnap és ünnepnap...

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr796036235

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.15. 09:25:17

Annyi kiegészítés, hogy a folyamat nem most kezdődik, nem most indul, hanem néhány éve. Lásd például a nemzetközi vonatokat, a magyar és bosnyák kapcsolatot.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.15. 10:31:36

Nekem nem sikerül az ovdjéket megnyitni.

VT22 2014.04.15. 11:40:59

Van egyébként politikai oka a határmenti kapcsolatok felszámolásának? Nekem úgy tűnik az egész isztriai hálózatnak a bosnyák kapcsolat hiánya tette be a kaput. Aligha hihető, hogy Boszniából ne lenne igény lejutni a tengerpartra. Vagy Eszék környékéről Boszniába/Szerbiába/Magyarországra utazni. Kelet-Szlavóniát sikeresen elszigetelték három irányból is.

VT22 2014.04.15. 12:00:19

@VT22: Isztriai helyett Dalmáciai.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.15. 14:34:30

Nem hiszem, hogy olyan értelemben politikai oka lenne, ahogy nálunk szokás ezt hinni. Éppen a mostani csökkentések jelzik ezt. Ugyanez a helyzet Szlovákiában is.

VT22 2014.04.15. 14:56:59

@erminavet: Szlovákia esetén könnyebben belelátom a politikát. Lehet pénzügyi a hivatalos indoklás, de a vonatok kihúzgálásánál vastagabban fog a ceruza ha magyarország felé kell leépíteni, mintha csehország felé kellene - mivel előbbi könnyebben eladható a politikának felesleges vonatkilométerként, mint az utóbbi.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.15. 15:44:43

@VT22: Éppen ez az. Hogy nem. A lengyelek felé ugyanolyan drasztikusan nyírták ki a nemzetközi összeköttetéseket. A cseh irány az azért más, félig még ma is egy ország, nagyon sok kapcsolat megmaradt, járnak át dolgozni, tanulni. Ahhoz képest a cseh átmenetet is megrostálták alaposan. De ez itt off, úgyhogy szerintem ne feszítsük túl a húrt.

VT22 2014.04.15. 17:36:40

@erminavet: "A cseh irány az azért más, félig még ma is egy ország, nagyon sok kapcsolat megmaradt, járnak át dolgozni, tanulni."

Na látod, Csehország felé politikailag fontos átjárni, Magyarország felé nem. Ugyanez a hivatásforgalom Magyarország felé is meglenne normális menetrend esetén, csak a szlovák politikának egyáltalán nem érdeke a magyar-szlovák kishatárforgalom erősítése, mivel az főként a magyar-magyar kapcsolatokat javítaná.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.15. 17:43:06

@VT22: Abban egyetértek, hogy nekik nem fontosak a magyar-magyar kapcsolatok, ahogy pl. a MÁV-Startnak fontosak az erdélyi vonatok. De nincs külön kitolás a magyarok miatt, lásd a lengyel példát. Még egy példa: a rajkai átmenet a Pozsonyból kiköltöző, zömében szlovák nemzetiségű szlovák polgároknak lenne jó, ahogy a pozsonyi busz át is jár. Mégsem akarják.

stepboy 2014.04.16. 08:32:13

Szerintem a nemzetközi kapcsolatokon Horvátország uniós tagsága elvileg segíthet: idővel ott is meg kell majd nyitni a vonalakat, szóval ha lesz igény akkor egy élelmes társaság indíthat majd járatokat.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.16. 09:39:48

@stepboy: A gyakorlat sajnos nem azt mutatja, hogy az EU javít a nemzetközi kapcsolatokon. A vasfüggönyön több nemzetközi vonat ment át, mint most. Tessék megnézni mondjuk az Olaszországba menő vonatokat, vagy ismét előhozhatjuk a magyar-szlovák, a lengyel-szlovák példát is. Horvátországban is éppen a tagsággal párhuzamosan irtották ki a nemzetközi kapcsolatok nagyobbik felét.

Miközben az EU centenként faragta le a mobiltelefonos barangolási díjakat, a nemzetközi vasúti személyszállítási kapcsolatokkal eddig gyakorlatilag nem foglalkozott. Pedig az alapvető baj, hogy a nemzeti kormányok a belföldi közszolgálati közlekedés fenntartását (támogatását) valamilyen szinten kötelességüknek tekintik, a nemzetközit nem.

A dolog abszurditásának megvilágításához hasonlítsuk össze a Pélmonostror/Magyarbóly átmenetet a Železná Ruda-Alžbětín / Bayerisch Eisenstein határral! Az előbbinél jelenleg a magyar állam finanszírozza (Budapest)-Pécs-Villány-Magyarbóly között a közszolgáltatást. A horvát állam pedig (még) finanszírozza (Zágráb)-Eszék-Pélmonostor között. Ezek ugyanis "belföldi" viszonylatok. A két utolsó állomás, azaz Pélmonostor és Magyarbóly közötti néhány kilométert viszont nem finanszírozza egyik állam(i vasút) sem, mert az nemzetközi vonal, és "veszteséges" lenne.

Ha a két állomás véletlenül ugyanúgy helyezkedne el, mint a cseh-német példánál, azaz pont a határon, akkor át lehetne sétálni, vagyis legalább átszállással lehetne utazni Pécs és Eszék között.

A nem finanszírozás indoka, a "veszteség" csak látszólag racionális még pénzügyi szempontból is. A hiányzó pár kilométer költségét alighanem fedezné a nemzetközi forgalomban jelentkező többlet-utasmennyiség, ha már elmegy a Bz Magyarbólyig, a "svéd" motorvonat meg Pélmonostorig.

(Elnézést, hogy ilyen hosszan írtam.)

stepboy 2014.04.16. 10:22:03

@erminavet: nem volt ez hosszú és semmi probléma, sőt :-)

Igazából a liberalizációra gondoltam, de belátom, hogy ez ma még nagyon álom kategória, éppen az olasz példából kiindulva.

Ha jól tudom a Start nemsokára sűríti az EC-ket Bécs felé; az mennyire tekinthető "piaci magatartásnak"? Azok a vonatok gondolom az elérhető nyereség és nem a finanszírozás miatt mennek túl a magyar határon.
Nem lenne elképzelhető ugyanez mondjuk Zágráb felé is? Ha lenne annyi utasa a Startnak, akkor a horvát nyitás után talán akadályok nélkül mehetnének a vonatok egészen Zágrábig is? Erre próbáltam meg utalni az előző hozzászólásommal. Persze mindezt úgy, hogy sem az időbeli keretekkel (nem tudom, mikor kell a vonalakat bárki számára hozzáférhetővé tenni Horvátországban) sem a horvát vasutak piacnyitással kapcsolatos hozzáállásával nem vagyok tisztában.

VT22 2014.04.16. 10:37:09

@erminavet: Az osztrák-magyar határon is található erre példa. A sopronba Ausztriából bejáró vonatok az osztrák közszolgáltatás része, Sopron így osztrák belföldi állomás. A fertővidéki HÉV esetében meg fordítva, az ausztriai Pomogy állomás magyar belföldi állomásnak minősül. Horvátország esetében is megjátszható lenne ilyenfajta összevonás a
jövőbeli schengeni csatlakozás után. Például a Murakeresztúr-Kotoriba átmeneten a horvát vonatok átjárhatnának Murakeresztúrig (ami horvát belföldi állomás lenne) míg Pélmonostor esetében a villány-magyarbólyi vonatok járhatnának belföldi vonatként Pélmonostorig.

A kishatárforgalom problémája hogy nemzetközi szolgáltatásként kezeljük, amikor regionálisként kellene. (Most tekintsünk el attól hogy a vasúti regionális szegmens a jelenlegi magyar közlekedéspolitika fekete báránya, ahová semmilyen fejlesztés nem irányozható.) Teljesen irreális elvárás egy regionális személyvonattól, hogy az utolsó X kilométerét tegye meg kőkemény piaci alapon, amikor az odáig vezető 5x kilométeren semmilyen ilyen elvárásunk nincs.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.16. 10:44:08

@stepboy: A piacnyitás egy jelszó, illetve néhány országban belföldön működik, ott van verseny így pár vonalon. (Ausztria, Csehország, Szlovákia).

A nemzetközi vonatok jelenleg nem szabadpiaci modellben működnek, noha erre elvileg lenne lehetőség. Két modell van. Az egyik szerint a részes nemzeti vasutak megállapodnak, és kvázi mindegyik úgy tekinti, mintha közszolgálati járat lenne. Ettől még tud nyereséges lenni. A másik modell, hogy az egyik fél (általában a nyugati) rühelli a kelet-európai vonatokat, piaci alapon hajlandó befogadni, eladja piaci áron a vontatási- és pályaszolgáltatásokat, korlátozza az ottani belföldi felhasználást. Így is lehet, hogy a keleti országoknak megéri, pl. a magyar-szlovák-cseh országos vasútnak Berlin, Hamburg felé. De az olaszok lényegében így nyírták ki pl. a Veneziát, nagyon sokat kértek az olasz szakaszért.

Bécs felé nagyon sok utas van, szépen nő az utóbbi években a forgalom. Viszont a jeti az osztrákok vállalkozása, mi elég drágán béreljük. Az órás sűrítés viszont magyar eszközökkel megy majd, ha jól értem, vagyis ez a rj-szolgáltatás hígítását is jelenti, így kedvező lehet a költségek szempontjából.

Budapest és Zágráb között összehasonlíthatatlanul kisebb a forgalom. Gondolom, eleve kevesebben utaznak arra, és ezen belül a vasút aránya is jóval kisebb lehet, nem versenyképes az autópályával.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.16. 10:54:46

@VT22: Utolsó mondatoddal tömörebben fogalmaztad meg, amit én hosszabban.

Szerintem a technikai megoldás nem lehet gond, ha mindkét fél csak egy kicsit is akarja. Ne felejtsük el, olyan átmenetekről beszélnünk, ahol időtlen idők óta átmentek vonatok.

De ha az adott országban éppen takarékossági intézkedéseket akarnak felmutatni, mert az adott vonal "veszteséges", akkor még úgy sem mennek bele, hogy nekik egy fillérbe (lipába, centbe) sem kerül.

Amennyire tudom, a horvátoknak felajánlotta a Start, hogy fizeti a Bz-t Pélmonostorig, de így sem akaraták.

Alighanem egyoldalúak, hiányosak, nem hivatalosak és nem is frissek az értesüléseim, de talán Rajka-Pozsony felé is hajlandóak lettünk volna erre. Mindenesetre szerintem megérné pár kilométerre elgurulni akár teljesen magyar finanszírozással Pozsonyig, Észak-Komáromig, Sajólénártfalváig, Kisújhelyig, de az sem normális, hogy a magyar Abaújból nem megy személyvonat Kassára.

otomatik portakal 2014.04.16. 12:52:41

Zadar felé azt írja, hogy a pályát felújítják (rá is fér), ezért a buszos pótlás.

stepboy 2014.04.16. 14:51:48

@erminavet: az teljesen világos volt, hogy a piacnyitás ma még egy jelszó. Ha viszont majd ténylegesen a középpontba kerül, akkor lehetne ebbe az irányba előrelépni.
Viszont ha Budapest-Zágráb vonalon nincs és nem is lesz annyi utas, hogy egy ilyet eltartson, akkor ez nyilvánvalóan nem járható út.

Gabesz9 2014.04.16. 21:44:52

@stepboy: Addig, amíg Szabadbattyántól, vagy Dombóvártól az országhatárig a gyors és IC vonatok átalagsebessége 50-60 km/h addig Zágráb felé nem is nagyon lesz utas.

VT22 2014.04.17. 13:36:15

@otomatik portakal:

Valóban, szerepel a projektlistában. Viszont a daruvári vonal felső szakaszának felújítása is ahol nincs különösebb takarózás a felújítással a vonalbezárás körül:
www.hzinfra.hr/projektiinfrastruktura

Mellesleg a térképről az látszik, hogy a horvát vasút képes arra amire a magyar képtelen, mégpedig a térségi vasútvonalak fejlesztésére, új vasútvonalak építésével vagy felszedett vonalak újjáépítésével is. Pl: Sziszek-Petrinja szakasz helyreállítása, Gradec-szentiván-Zsabnó átkötés, Samobori kisvasút újjáépítése nagyvasútként.

v2peti 2014.04.22. 16:47:42

@erminavet: "Szerintem a technikai megoldás nem lehet gond, ha mindkét fél csak egy kicsit is akarja. Ne felejtsük el, olyan átmenetekről beszélnünk, ahol időtlen idők óta átmentek vonatok."

Ismét bebizsonyosodik, hogy tenninemakarásnak nyögés a vége! :(

Andika69 2014.04.23. 14:22:05

Mintaértékű problémák megjelenése várható volt Horvátország Uniós csatlakozásával. Jelenleg a versenyképesség javítása kellene, hogy cél legyen. Ez viszont a megváltozott körülmények között /pályahasználati díjak szerkezete/ csak a teherforgalom, és a személyforgalom újbóli összevonását kell hogy jelentse. Ezek a modern "vegyesvonatok" ugyanis megosztják a költségeket, terheket, mindamellett, kellő járatgyakoriságot, és kínálati menetrendet tudnak biztosítani. Ez viszont a kutatásunk jelen állása szerint, csak egy teljesen új gyártású járműrendszerrel teljesíthető, a meglévő eszközpark erre teljesen alkalmatlan.

Budapest HBF 2014.04.26. 12:06:37

@erminavet: Az mit jelent, hogy nem akarták a horvátok a Bz-t Pélmonostorig? Túl magas PHD-t kértek volna, és a magyar vasút nem ment bele, vagy a hatóság nem szerette a járművet?

Budapest HBF 2014.04.26. 12:26:08

@VT22: A farizeusság teteje kormányzati oldalról az, amikor nemzet újraegyesítéséről és egyebekről beszélnek folyamatosan, azonban arra nem képesek, hogy a vonataink legalább a következő értelmes nagyvárosig elmenjenek a határon túlra. Mert, hogy az nemzetközi forgalom, Kassa, Losonc, Pozsony, Révkomárom, Sátoraljaújhely-kelet és egyebek nekünk külföld. Ha tényleg fontos lenne az, amiről beszélnek, akkor kérdés nélkül, akár teljes mértékben egyoldalú finanszírozással is vállalni kellene az átjárás költségeit.
A Hernád északi szakaszán lévő települések számára például jelentős segítség lenne, ha Kassára is el lehetne jutni, hiszen azon a területen nincs rendes középfokú oktatás, Miskolc messze van. Már ma is vannak gyerekek, akik a kassai magyar gimibe járnak, ők vagy koleszosok természetesen, vagy úgy oldják meg a közlekedést, hogy szülők elviszik őket Tornyosnémetibe kocsival, és onnét az iskola meg kisbusszal viszi őket tovább. Biztos nagyon örülnek a szülők, hogy a napot mondjuk egy Fony-Tornyosnémeti-Fony körrel kezdhetik, majd fejezhetik is be (majdnem egy óra), meg az iskola is örül a saját pénzen járatott busznak, meg a diákok is örülnek a napi kétszeri utazási lehetőségnek (a busz nyilván nem fog óránként pendlizni, ha a gyerekeknek mondjuk különórája, vagy eltérő órarendje van). Ha lenne egy (Szerencs-)Abaújszántó-Kassa vonat, amelyet 90%-os bérlettel vehetnének igénybe a tanulók, mindenki sokkal jobban járna. Talán az államnak pont az lenne a dolga, hogy ilyenkor segítsen a közszolgáltatással.
De nem, ehelyett nálunk a Bz két kanyart csinál Abaújszántó és Hidas között, és a fél napot leállja.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2014.04.26. 14:15:25

@alexejevics: Ismét hangsúlyozva, hogy csak hevenyészettek az információim, nem akarták úgy se, hogy mindent mi fizetünk. Mert akkor éppen a takarékosságot akarták deklarálni.

Az abaúji hozzászólásoddal pedig betűről betűre egyetértek. Illetve úgy tudom, tényleg a szlovák fél zárkózik el mereven. De ez nem jelenti, hogy mi mindent megteszünk.

VT22 2014.04.26. 15:46:40

@alexejevics: Igazából a dolog rákfenéje az EU-ban kötelező személyszállító vasúti - pályavasúti szétválasztás. Míg régebben leírható volt a kölcsönös átjárás futáskiegyenlítésként, ma a magyar személyszállító vasútnak kötelező lenne fizetnie phd-t a szlovák pályavasútnak, és viszont, tehát a külföldi pénzmozgás nem zárható ki, ha csak a magyar és szlovák pályavasutak ki nem találják, hogy az adott határmenti szakaszokon senkitől sem kérnek phd-t. Így tehát az EU-szabályozás a gátja a kölcsönös határforgalomnak.

Budapest HBF 2014.04.27. 09:38:08

@VT22: Az infra-személyszállítás szétválasztást önmagában nem tartom ördögtől való dolognak. Ha valaki használ egy infrát, fizesse ki a díját, így tiszta. A kérdés itt az, hogy pontosan mekkora összegről beszélünk, ezt bevallom őszintén, nem tudom. Mindettől függetlenül az a sejtésem, hogy az összeg nem lehet túlságosan nagy, hiszen kishatárforgalomban minimális távolságokról beszélünk. Ha kereskedelmi logikával nézzük, akkor ráadásul normális esetben egy ilyen szakaszon PHD-kedvezményt kellene adni, hiszen a határátmenetek nagy részén a megrendelt menetvonalak száma nem éri el a teljes kapacitás 25%-át (így a magyar jogszabályok szerint alacsony kihasználtságú pályaszakasznak minősül). Más kérdés, hogy ez nálunk sem működik igazán, legalábbis nem tudok arra példát, hogy valaha a VPE PHD-kedvezménnyel próbálta volna meg segíteni egy-egy alacsonyabb forgalmú szakasz kihasználtságának növekedését.
Egyébként a véleményem az, hogy minden ilyen jellegű problémát megoldana, ha végre a környező országok abbahagynák a bohóckodást a saját pályavasutakkal, és a törzshálózat (a regionális az más téma) üzemeltetésére közös céget hoznának létre. Meg lehet nézni a világban, hogy hol tart a vasút ott, ahol egységes, nagy pályavasutak vannak: az USÁ-ban pl. csak a BNSF-nek 38 ezer km saját pályája van, s az országban 40% a vasút részaránya a tefuban, Kínában, ahol hasonló a helyzet, ott 58%, oroszoknál pedig 65%. Az EU-ban meg még a 20-at sem éri el, mert a százezer országocska 5milló pályavasútja egy átjárhatatlan, nehezen használható rendszert alkot.

VT22 2014.04.27. 23:34:32

@alexejevics: Az infra-személyszállítás szétválasztás tényleg nagy előnyökkel járt, amit a rozsdásodó vonalszakaszok hosszában mérhetünk le. A személyszállító vasút PHD-ján keresztül finanszírozzuk a pályavasutat, így aztán ténylegesen nagyon drága lesz. Ha ez szemet szúr a politikának a személyszállítás vesztesége, honnan faragnak le? A mellékvonalakból, a regionális forgalomból, mert a phd ott is ugyanúgy ketyeg. Aztán lehet magyarázni hogy az nem valós költség, hanem virtuális, mert nem is az adott mellékvonalra költjük, csak hálózati szinten visszaosztjuk vonatkilométerre a pályavasút finanszírozásigényét... Lényegtelen. Elhitte a politika 2007-ben, 2009-ben, 2012-ben, és 2015-ben is ugyanúgy el fogja.

És ez nem csak a mi problémánk.

A környező országokban mindenhol napirenden vannak a vonalbezárások - Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, most ugye Horvátoszág a soros, kisebb mértékben Ausztriában, Csehországban is kopik a hálózat. Ha vajon ennyire összeurópai folyamat a vasút területi lefedettségének a visszaszorulása, miért nem történtek egységes európai lépések a visszaszorítására?

Vagy vegyük a teherszállítást. Amennyiben egységsugarú vasútbarátként a szári bevágásban mindenféle színes matricás vonatokat akarunk fotózni, tényleg jó dolog az EU-konform szétdarabolt vasút. Viszont ami nemzetközi fővonalakon működik, az térségi hálózatokon kotraproduktív, és kinyírja a vonalak többi 80%-át, ami nem TEN-T, és nem jár rajta 20 percenként színes matricásvonatos magánvasút.

Az utóbbi 15 évben drasztikusan visszaesett a tehervonatok által bejárt vasútvonalak hossza, az áru fel/leadással rendelkező állomások, iparvágányok száma. Kihalt a tolatós tehervonatnak nevezett állatfaj. Kihalt a szórt kocsirakományú áruforgalom, ami fuvar nem tölt meg egy irányvonatot, azt már nem éri meg elvinni, nem éri meg rendezgetni, mert mindenhol ketyeg a phd - pedig régebben "sok kicsi sokra megy" alapon jóval több áru összejött. Harmadannyi teherkocsink van mint a rendszerváltozás előtt, de még a szlovákoknál is több maradt meg, mint itthon. Az egész infrastruktúra felét-harmadát használjuk ki. Tele vagyunk rozsdásodó mellékvonallal, rakodóvágánnyal, iparvágánnyal, halott kisállomásal. Megszűnt a fővonalak gyűjtő-elosztó funkciója. Nincsenek állomási tartalékok.

Megérte? Ha az EU ténylegesen hasznára válna a vasútnak, akkor megállította volna a vasút területi lefedettségének a csökkenését, de inkább felgyorsította azt.

Hasznos az irányvonat és az átjárhatóság is, de ennek túlságosan alárendeltünk mindent, és leépült mellette minden más, ami térségi szinten a ráhrdást-elhordást kiszolgálta a nagyobb csomópontokra, logisztikai központokra. Szintén össz-európai probléma, hogy egyre nő az a határ (kilométerben, árutonnában) ahonnan a vasút alternatívája tud lenni a közúti fuvarozásnak. Az EU meg áll zsebrevágott kézzel, hogy ők olyan szépen finanszíroznak minden fővonali nagyprojektet, mégis romlik a modal split - biztosan a gazdaság a hülye.

(Irányvonatok esetén sem feltétlenül ott rakodnak ahol az áru van, Szentesen például rakodtak már be Battonyáról és Berettyóújfaluból közúton szállított gabonát is, egyszerűen azért, mert a magánvasút azt mondta, hogy odáig jön, nem fog további menetvonalat vásárolni. Tehát nem csak az utolsó kilométereket teszi meg az áru közúton, de százkilométeres nagyságrendű ráhordás is lehetséges. Persze a legtöbb esetben a fuvaroztatónak elmegy a kedve ilyenfajta bohóckodástól, amit felpakolnak egyszer kamionra, az úgy is teszi meg az egész utat.)

Nem Oroszországhoz vagy az Usához kell igazodnunk, mert azokat a földrajzi-gazdaságpolitikai jellemzőket sohasem fogja hozni Európa, és semmi értelme teljes vasúthálózatot az alapjaiban újjászabni ehhez a célhoz. Inkább induljunk el afelé, hogy nézük meg, hogy mi miatt nem műköik ma az, ami 20(-30-40) éve működött itt helyben.

Albu 2014.04.28. 00:55:38

Kár, hogy nem tudtam meg időben, beutaztam volna őket.

A hozzászólások viszont értékesek, köszönöm.

Sajnos ez a szakma önmagát fogja kinyírni. :(

Budapest HBF 2014.05.06. 10:09:59

@VT22: Amit írsz, abból nem az derül ki, hogy a szétválasztás maga volt rossz, hanem sokkal inkább a PHD beszedésének módját kritizálod - joggal. Azt még egyszer hangsúlyozom, hogy ha a vasúttársaságok közötti, vagy vasúttársaságokon belüli mityimutyik, követhetetlen elszámolások helyett tiszta pénzügyi folyamatok vannak, abban semmi kivetnivaló nincsen. A probléma sokkal inkább az, hogy egyrészt a vasútnál total-cost PHD van, másrészt, hogy annak beszedése a valós amortizációval köszönő viszonyban sincs.
A közszolg szegmensben a pályavasút finanszírozásánál a közvetlen állami finanszírozásnak kellene meghatározónak lenni. Az lenne a jó, ha a pályás fix költségeket az állam állná, és a változó részt kellene a vasúttársaságoknak kifizetni. Annak ugyanis semmi értelme, hogy az állam ad egy rakás pénzt a Startnak, amelyet egyből tovább is passzol a MÁV-nak, majd aztán a Startnak írnak elő teljesítmény-csökkentést, mert túl drága. Valójában a vonalbezárásokkal kieső PHD-nak az lehet az abszurd következménye, hogy 16 megszűnő vonatpár a tiszaúji vonalon 3 fővonali lassújel megszüntetését lehetetleníti el a 80-ason.
A beszedett, változó költséget finanszírozó PHD-nak viszont arányban kellene lenni a tényleges amortizációval. Ezt leginkább úgy lehetne megvalósítani, ha a tömeg és a tengelyterhelés lenne a fő mutatószám. Ma ezek nem, vagy minimálisan befolyásolják a vasúti PHD-t. Lényegében az van, hogy a mellékvonalakon brutálisan túlfizeti a PHD-t a Start, a közepes fővonalak PHD-szempontból alulfinanszírozottak (a sok SH-bizberes 81-es, vagy 5-ös PHD-ja a felét se hozza be a tényleges költségnek), a nagyforgalmúak meg többé-kevésbé egyensúlyban vannak. Bizonyos logika nyilván ebben is lehet, talán, hogy a nagyobb teherforgalmú vonalak helyett a kisebbekre terheli a PHD-t, mert ott közszolg van, és az állam biztos fizet, míg a fővonali magánvasút meg nem. De ez így akkor is kamu, és állandóan félreviszi a döntéshozókat, ahogy írtad is. Egyébként a jogszabályok elvileg lehetővé teszik a hatóságok számára a PHD-kedvezmény biztosítását (alacsony forgalom esetén – bár csak korlátozott ideig), tehát a lehetőség adott, de én nem igazán tudok erre példát. Arra viszont, hogy felárat szedtek a túlzott kapacitás-kihasználás miatt, na arra már igen (amikor Verpelétet kilőtték a 84-esen, és felfutott a kőszállítás, rögtön ment a felár…).
20-30 éve még nem volt érdemi autópálya Magyarországon, nem volt szabad piac sem, a kgst-s IFA-KAMAZ világ pedig erősen behatárolta a közúti tefu lehetőségeit. Ami akkoriban működött, az ma már nem tud, kár a múltba révedezni. Miért is ne lehetne Oroszországhoz, Kínához, meg az USÁ-hoz mérni magunkat? Európa területileg, népességileg nagyjából hasonló ezekhez az országokhoz, és a szállítási távolságok is meglehetősen nagyok. Alapvetően nem kellene újjászabni a hálózatot, legfeljebb a szervezeti struktúrát – annak meg különösebb akadálya a nemzetállami egón kívül nincsen.
süti beállítások módosítása