Kedves Olvasóink! A mai alkalommal olyan - évekkel ezelőtti - járműfejlesztési projekteket mutatunk be Nektek, melyek a 2000-es évek elején igencsak előremutatóak voltak, nagyon jól találkoztak a magyar vasút fejlesztési igényeivel, de valamiért mégsem jutottak el a sorozatgyártásig. Sokukra ma is szüksége lenne a vasútnak. Lássuk hát, min dolgoztak mérnökeink 13-15 évvel ezelőtt!
A Vasútijármű- és Girlandgyár első kezelésbe vett járműve egy Szergej volt, a GySEV megrendelésére. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de végül mégsem lett belőle nagy sorozat, mert a próbafutások során kiderült, hogy az árvaszúnyogok kifejezetten szeretik ezt az árnyalatot, így szinte megközelíthetetlen volt a mozdonyvezetőknek a gép. A magas szúnyogirtó-költségek miatt végül a GySEV nem rendelt többet. Kár érte, jól állt a Szergejnek a zöld, a társaságnál pedig van hagyománya a szovjet gépek üzemeltetésének.
A próbálkozásokkal persze nem hagytak fel, a MÁV ugyanis ekkortájt selejtezte a Nohabokat, kapóra jött tehát egy felszabadult gép, a megnövekedett répaforgalom üzembiztos ellátására. Az M61-010-es jármű végül a képen látható színezéssel debütált a Füstiben, és állt munkába, de a Nohab-GM alapítvány hamar lecsapott egy jobb ajánlattal a gépre, így a következő tavasszal már az eredeti meggypirosra fényezve állt a Keleti fűtőházban, az alapítvány felségjelzésével az oldalán.
Igazi innovatív fejlesztésként mutatkozott be 2003 tavaszán a Nohab vezérlőkocsi terve, mely a balatoni nyári forgalmat lett volna hivatott fellendíteni, így a Déliben nem kellett volna körüljárni a Nohabokkal. A Btx vezérlőkocsikból kialakított, Nohab-orral ellátott kocsi a Balaton igazi sztárja lehetett volna, de sajnos pont annyi Nohabot kellett volna selejtezni a projekthez, mint amennyi Nohab-orra szükség lett volna az első szériához, így a gyártó valamiért nem vállalta a folytatást.
A személykocsi-piacon hozott volna robbanásszerű fellendülést a Girlandgyár és a Dunakeszi Járműjavító közös projektje, a BDbhw emeletes - eredetileg zsiráfszállításra tervezett - személykocsija. A poggyásztér megnövelt belmagasságának tervezésekor a Budapesti Állatkert zsiráfjainak méretét vették alapul - de a vasút végül nem volt vevő a modellre, számunkra teljesen érthetetlen módon.
Maradva a személyszállításnál, a regionális forgalom körülményeinek javítása volt a célja a WRx projektnek, melynek során a - sajnos azóta forgalomból kivont - MDmot motorvonatok egyik mellékkocsijából alakított volna ki étkezőkocsit. A nem túl kifinomult rugózás miatt sajnos folyadékok felszolgálása némi akadályba ütközött, a borjúbécsi meg nem készült el Kakasszék és Székkutas között, így rövid úton leállították a kocsit, és visszaalakították eredeti formájára.
Ugyanezen ötlet másik terméke a még mellékebb vonalak egykorvolt sztárja, a Bz poggyász-mellékkocsiból kialakított étkező, ahol a rácsos rész a krumpli tárolására szolgált volna. Mivel a Bz mellékkocsik között az átjárás menet közben nem igazán biztosított, az utasok rendszerint elképesztően berúgtak, mire a vonat a célállomásra ért. Az ötletet a MÁV felső vezetése aztán valamiért nem támogatta...
A mozdonyprojekt sem állt le ezidő alatt. Az egyetlen darab M63-asból egy korszerű nagydízelt alakítottak ki, áramvonalas külsővel. Sajnos a próbafutások során sok hiba adódott, ezért a fejlesztést elvetették. Képünkön is épp egy sikertelen futópróbáról vontatják haza a járművet. Pedig jól nézett ki...
A tolatószolgálatot is modernizálni tervezték, ezért a rendkívül elavult román M47-esekből terveztek kialakítani egy kisebb járművet. Végül a licencet birtokló Augusztus 23. Művek nem járult hozzá az átalakításhoz, így az ötlet hamvába holt.
Persze a másik irányba is próbáltak fejleszteni a rendkívül perspektivikus román alapanyagból, de a tesztek annyira titokban folytak, hogy a gépet rendesen nem is tudtuk lefotózni 2003. nyarán, csak ez a dokumentum jellegű fotó maradt fenn a mega-verzióról.
A városi közlekedésben is komoly fejlesztések folytak akkortájt. A kisebb forgalmú trolivonalak megmentésére a BKV az amúgy is rossz üzemkészségű Ikarus 405-ös midibuszaiból alakított át egyet troliüzemre. Az üzemkészséget sajnos az új jármű is megörökölte, így nem lett folytatása a tervnek...
Sok év telt ez e próbálkozások óta, de a lelkesedés nem hagyott alább, hiszen igények most is vannak, melyeket ki kell elégíteni. A kora reggeli és késő esti Railjet vonatok gazdaságosabb kiszolgálása érdekében az ÖBB egyes vonatokat egy vezérlőkocsival ad ki, így van lehetőség leszaladni Oroszlányba, újabb utasok bevonása érdekében.
Ugyancsak a peremidőszaki utasmennyiség inspirálta az Északi Járműjavító legújabb fejlesztését, a szóló BDV motorkocsit. Múlt pénteken csíptük el a próbamenetet:
Ötlet tehát mindig van, és úgy gondoljuk, eme innováció a magyar megújhodás mozgatórugója. Reméljük, jövő ilyenkor újabb fejlesztésekről számolhatunk be, és így tíz év után újabb lendületet kap a nem annyira nyomós igényeket kiszolgáló tervezőiroda....
Ja igen, és ne feledjék: április 1-jét írjuk! :)
