Nemcsak Thomas a laprugós szerzőtársunk jutott arra az elhatározásra a legutóbbi hétvégén, hogy valami közlekedési különlegesség miatt kimozduljon otthonról – a blogkollektíva többsége azonban nem volt olyan kalandvágyó mint ő, és csak „bejáratott” dolgokat keresett fel. Vagy mégis volt bennük kalandvágy? Egy részükben biztosan, hiszen az úticél csak egy, az odavezető út viszont már egy másik…
A bécsi villamosnap sokunk számára ideális kirándulási alkalom: van köztünk, aki ilyenkor a járműtelepek egyébként zárva álló részeit szeretné felfedezni, mások ezt a gyűjteményük kiegészítésére használják fel a különféle standokon, de akad olyan is, aki az ilyenkor közlekedő nosztalgiajáratokból szeretne minél többet megörökíteni és utazásra használni. Ha pedig elég lenne a „cirkuszból”, mindig akad „bejáratott” dolog és újdonság is Bécs-szerte, és itt nemcsak a közlekedésre gondoltunk.
Néha a dolgok találkozni is tudnak... a c3-as pótkocsikból már csak néhány darab áll forgalomban. A reklám pedig a város egyik leghíresebb fagylaltosát hirdeti...
Néhányunknak fontos volt, hogy minél több része legyen az ottani programból, így volt, aki már az első railjettel útrakelt, vagy már előző este Pozsonyba utazott, hogy a koránkeléssel se legyen sok gondja – a többség viszont halmozni szerette volna az élvezeteket, így egy kis kerülővel a csallóközi vonalat és Pozsonyt is útba ejtette…
Bécsben az első Tramwaytag-ot pont három évtizeddel ezelőtt tartották meg, s a folytatásban sorra végigjárták a legtöbb villamosremizt, buszgarázst, az U-Bahn-ok telepeit – néha pedig a villamosmúzeumot és öttel osztható születésnapjai alkalmából a főműhelyt is. Utóbbinak pont az előző ősszel került negyven (gyújtó)gyertya a tortájára ha kapott volna – rendhagyó módon azonban a mostani villamosnapot megint itt tartották meg, ráadásul a tíz éve rendszeres őszi dátumok után most tavasszal.
A Tramwaytag-ok elengedhetetlen része, hogy a villamosmúzeumból is hoznak kocsikat különmenetekre vagy csak kiállítani. Ez a motorkocsi 1909-ben városnéző járműnek épült, majd mikor ez a szolgáltatás megszűnt, a forgalmi járművek közé került.
Ez egy sínhálózat-mérő motorkocsi... a hatékony működés érdekében fakerekekkel!
Nincs Tramwaytag buszok nélkül - igaz nemcsak a helyi, hanem a helyközi járgányok is közlekednek ilyenkor.
A helyszín megválasztása mögött volt azonban még egy indok: idén itt tartották a villamosvezetők lassan már hagyományossá váló Európa-bajnokságát. Ennek már egyszer Budapest is adott otthont, a BKV tujavezérei pedig legnagyobb sikerüket 2012-ben Drezdában érték el az első hely megszerzésével – mellesleg az akkori program sem volt bennfentes rendezvény, hanem a villamos 140. születésnapjához kötötték. A különféle gyorsasági-ügyességi-pontossági diszciplínák itt is hasonlóak voltak, a 14 induló város kollektívája egy ULF-ban illetve hajtányokon mérhette össze a tudását (erről a szomszédblog tudósított).
A Tramwaytag-oknak mindig vannak állandó vonzatai, főleg ha a főműhelyben tartják azokat… most azonban a járművezetési lehetőségek elmaradtak. Nem hiányoztak ellenben a nosztalgiaszerelvények, amelyekből az előző évekhez képest rekord mennyiségű – kilenc – volt üzemben, ráadásul nemcsak Simmering központjáig, hanem egyes belső területekre is.
Igazi különlegességnek számított az 1985 és 2010 között városnéző célokra használt M-szerelvény közlekedése... főleg karácsonyi dísz nélkül, mivel az adventi hétvégéken ez az egyik, amelyik a Ring-et járja, az utasoknak édességet is kínálva.
A Tramwaytag-okra a népet a különjáratokra is kibérelhető "forgalmi nosztalgiakocsikkal" szállítják - ezek általában az 1950 utáni állapotban maradtak meg (így van bennük sínfék, illetve fűtés a pótkocsikban). A járműparkot nem a közlekedési vállalat, hanem két klub üzemelteti - az egyik a Wiener Tramwaymuseum névre hallgat. Ez a motorkocsi pedig egy olyan Kriegsstrassenbahnwagen, mint amilyen Woltersdorf-ban is van...
Szintén ennek a klubnak a kezében vannak a k6-os típusú pótkocsik, amelyeket itt a város legismertebb villamosának az M-típusnak egy példánya vontat. A kép a D vonal új végállomásán készült a Hauptbahnhof mögött.
Az előbbi pótokhoz illő T1-es motorkocsit azonban a másik klub, a Verband der Eisenbahnfreunde őrizte meg. Ők a különjáratokat "Rent a Bim" azaz "bérelj tuját" néven reklámozzák.
Noha elsőre nem tűnik nosztalgikusnak, az 1961-ben készült (és még kéttengelyes!) L típussal már 1990 óta nem lehet utazni közforgalomban. Az viszont akkoriban sem volt ritka, hogy négytengelyes pótokat vontassanak...
Bécsben - és Prágában - az az igazán jó, hogy akármikor is jár arra az ember, mindig bele tud botlani valamilyen különjáratba is. 50-es villamosvonal nincs a városban, az iránytábla is azt bizonyítja, hogy ezt egy aranylakodalomra bérelték ki. És ami a legjobb: nem sokkal előtte, és utána is elhúzott itt egy megrendelt szerelvény...
A Pozsonyból átruccanó Ellátott utas számára nem volt véletlen, hogy a szlovák fővárost is útbaejtse, mert a hétvégén ott is nyílt napot tartottak – igaz, nem a járműtelepeken, csak a közintézményekben. Ez azonban jó indok volt arra, hogy itt is üzembeálljanak nosztalgiavillamosok a belvárosi szakaszon…
A 18-as pályaszámú kocsi 1937-ben készült a helyi főműhelyben...
...míg az egyirányú kocsiként felújított 38-as egy évvel később. Mindkettő Brno gyűjteményébe került a '70-es évek közepén, de mivel ott az 1000 mm-es kocsikra pálya híján sosem fordítottak nagy gondot, így Pozsony visszavette és felújította azokat.
Most trolibusz nem közlekedett az esemény alkalmából, ez a Skoda 9-es még 2011-ben lett megörökítve a nem sokkal előtte renovált vár aljában.
Azokban az óvárosi utcákban, ahová nem megy be a villamos, ilyen városnéző buszocskákkal közlekedhet a gyaloglást nem preferáló turista
A pozsonyi modern közlekedés mellett sem lehet elmenni szó nélkül… közel egy évtizede még számos lestrapált Ikarus járta az utcákat, az első gumikerekű alacsonypadlósok akkor álltak forgalomba, a villamosok között pedig hiába kerestünk volna olyat, amelyben nem kell lépcsőzni. Ma már viszont nyomát sem látni 200-as Ikarusoknak, és a még forgalomban lévő (12 db) 400-asok is utolsó köreiket futják Az elöregedett járműpark nagyrészt a cseh iparnak köszönheti a megújulását – a Kravtex-nek is licencet adó SOR-gyár mellett a korábban Irisbus, ma pedig Iveco-kézben lévő (és ilyen néven is termelő) Karosa, és a teherautóiról ismert LIAZ jogutódja, a TEDOM gyártott buszokat a vállalatnak. A fejlesztés csúcspontjának azonban egyértelműen a 2010-től vásárolt 40 db Mercedes CapaCity tekinthető. A négytengelyes csuklós óriások hossza 19,54 m, amivel 45 ülő és 142 álló utas befogadására képesek. Ezekkel a fejlesztésekkel sikerült a buszok átlagéletkorát 8 év alá letornázni, és az alacsonypadlós kocsik aránya majdnem 80 % lett. A 20-25 éves csuklós Karosák viszont az üzem nagy túlélői, még mindig 50 példány fut az utakon, gázüzeműre átépítve!
A SOR különlegessége, hogy ötajtós... a szólóváltozatnak (amely itt csak troliként közlekedik) pedig négy van.
A nagyrészt energetikai gépekkel foglalkozó TEDOM-nál 2012-ig készültek buszok. Pozsony mellett még Kassán, Liberec környékén és Bulgáriában találtak vevőre.
2011-ben a CapaCity-k még újdonságnak számítottak, azóta viszont a Petrzalka-ra járó vonalak "igáslovai"
Egy felüljáróról, csuklóból lőtt fénykép az új Iveco-k egyikéről...
Az új arculatot a Karosák is megkapták, érdekes módon azonban az Ikarusok nem...
A trolik terén ezt a nagy lépést most teszik meg: a Skoda-hajtással készült szóló (30Tr, 30 db) és csuklós (31Tr, 50 db) SOR-buszok már mind megérkeztek, további húsz csuklóst pedig idénre várnak. Ez pont elég lehet arra, hogy teljesen leváltsák elődeiket a vezetékpárok alatt – a villamosoknál azonban sokáig lehet még békés együttélés a főjavított T3-asok és K2-esek, valamint a 30 Skoda-alacsonypadlós között. Az első kocsi – a széria kétirányú feléből – pont ezen a hétvégén szállított először utasokat a 4-es vonalon, de a fő bevetési területük a Petrzalka-ra átmenő új vonal lesz. Mivel azonban a régi híd helyén épülő újból még nem sokat látni, így erre pár évet még várni kell.
Az előbb látott SOR troliváltozata a főpályaudvarnál...
...és még egy Skoda 14-es, amíg a készlet tart.
A pozsonyi Skodák a 29T és 30T sorozatba kerültek, ránézésre a miskolci és a prágai kocsik keverékei...
A hétvégére tehát mindannyiunknak jutott része élményekből – de nem feledkeztünk meg a „dolgos hétköznapokról” sem, ezt hamarosan „szokásos” cikkeinkkel tovább bizonyítjuk.
