Múlt héten már olvashattunk arról, hogy a lett és az észt főváros között a vonat is szép nagy kanyart vesz, de akit jobban érdekel a táj, az busszal, gyalog és stoppal is kalandozhat egyet a két ország keleti végein. De már szerzőtársam is utalt rá: a Via Baltica egyenesen, a harmadik legnagyobb észtországi város, Pärnu érintésével tart északnak. Vasútbarátok számára ez az irány kihagyhatatlan, hiszen errefelé is akad lehetőség kisvasutazásra - és ha már itt tartunk, ne hagyjuk ki a harmadik ország nagyvasúti adottságait sem.
Pärnutól 17 kilométerre van Lavassaare, ahol az Észt Múzeumvasút - igen, tényleg ez a neve - helyet kapott. A már 1987-ben aktív társulat egy 750 mm-es egykori tőzegvasút (a szomszédos Tootsi-ban egy másik elvileg még teherforgalomban is üzemel) megmaradt szakaszára gyűjtötték össze az észt, és általában a szovjet kisvasúti járműpark jellegzetes példányait. A kiállítás nyáron mindennap, szeptemberben csak hétvégén van nyitva, vonatozni szombatonként lehet, szerencsés esetben gőzvontatással is.
A Lillafüredre is került gőzmozdonyszéria szovjet konstrukció, a MÁVAG mellett a Skoda és sok más gyár is épített belőle. A gyűjteményben van még egy ilyen gép, amely Aluksne és Gulbene között járt sok éven át, de a kettőt nemrég kicserélték.
Ez pedig egy német Heeresfeldbahn-mozdony, de ez nem működik...
Ilyen TU4-es van Svédországban illetve a Grutas-szoborparknál is...
de a - hómarós TU6-os is "Сделано в СССР"...
...a TU3-as meg CKD-gyártmány. Hogy ilyet lássunk, nem kell ilyen messzire vagy "vadabb" helyekre utazni, mert a két cseh kisvasúton is leginkább ezek szolgáltatják a vonóerőt.
A személykocsik között valódi egzotikum ez az észt gyártású...
...de PAFAWAG-kocsi is van mindjárt kettő - ilyennek a belsejét mutattuk meg múlt héten.
Azt nem sikerült kideríteni, hogy ezen a teherkocsin a különleges ajtók ha nem is hűtőberendezésre, de hőszigetelésre utalnak-e...
...de ez a 750 mm-es pneumatikus önürítős kocsi már magáért beszél!
A négytengelyes kisvasúti tartálykocsi nem szovjet kuriózum, van belőle Ausztriában, Bulgáriában, sőt Csehországban is - igaz, utóbbi román bevándorló...
Mi a nagyobb durranás, a kocsi, vagy ami rajta van?!
Akadt még néhány szakszolgálatinak tűnő dízelgép is, ha valaki fel tud világosítani minket a gyártóról és a funkciókról, azt köszönettel vesszük...
...persze itt mi is látjuk, hogy ez hóseprő.
Ilyen állat márpedig nincs is...
...a házilag barkácsolt sínautó viszont úgy látszik, egész Kelet-Európában dívott.
A kisvasút sokszínűségét a nagyvasúton már nem nagyon láthatjuk viszont. Még Litvániát járva szóltunk arról, hogy a távolsági forgalom északnak haladva egyre jobban csökken... de a közben eltelt idő alatt teljesen el is fogyott. A jelenlegi politikai-gazdasági légkör még a moszkvai vonatnak is betette az ajtót, az igencsak rapszodikusan közlekedő szentpétervári járatról nem is beszélve. Mindkettőt a GoRail nevű cég üzemeltette... az orosz fővárosba hagyományos szerelvénnyel, míg Nagy Péter városába egy emelt komfortú dízelmotorvonattal. Jelenleg az RZD azon van, hogy az ő szerelvényével utazhassanak az Észtországba tartók...
Tapa állomásán sikerült elcsípni a moszkvai vonatot egy TEP70-essel az élén... még 2006-ban, így érthető lehet, hogy akkor még szép hosszú volt...
Ez volt a vonatban a plackart... pontosabban az annak megfelelő kategória, mert az észtek voltak az elsők - és kevés kivételtől eltekintve mindvégig az egyetlenek is - akik azt valódi ülőkocsira cserélték!
Az orosz tranzit-teherforgalmat azonban sem ez, sem pedig Uszty-Luga néhány éve üzembe helyezett kikötője nem tudja megtörni (ide Rügen szigetéről, Mukranból is járnak kompok, az orosz ICE-t a Szapszant is ezen az útvonalon szállították rendeltetési helyére). Az észt vasút még az orosz-amerikai békés együttélést is megvalósította, függetlenül minden aktuálpolitikától... legalábbis a mozdonyok terén.
Internacionalizmus egy Tallinn melletti rendezőpályaudvaron...
A hosszú tartályvonatokhoz elkelnek a dupla mozdonyok...
...de úgy tűnik, az "amerikás" megbirkózik vele egyedül is, noha az őshazájában ő is sokadmagával dolgozik.
Ez egy magánvasúti gép... igaz, az Eesti Raudtee maga is az első európai vasúttársaság volt, amelyet privatizáltak.
Mi maradt azonban a személyforgalomra vágyóknak?! Európa legmodernebb járműparkja! A Tallinn környéki villamos motorvonatokat üzemeltető Elektriraudtee 2014-től a messzebbre merészkedő Edelraudtee feladatait is átvette Elron néven - mindehhez pedig összesen 38, háromtól ötrészesig terjedő Flirt-et vásároltak. A svájci járgányok már otthon érezhették magukat 1520 mm-en is az orosz és a belorusz megrendeléseknek köszönhetően, de itt mégis egy újdonságot is felmutattak: húsz példány a Pärnu, Tartu és Narva felé menő villamosítatlan szakaszokra került, és ezek kaptak egy olyan dízel-középrészt is, mint amilyen a GTW-kben is van! A járműállomány új - hozzá azonban gyér vonalhálózat, és csapnivaló menetrendek tartoznak.
A két részből álló táblán lényegében rajta van a teljes észt menetrend. Benne például olyan adattartalommal, hogy Tartuból Tallinnba reggel van három vonat, az utána következő meg aztán csak délután kettő után...
Kora délután szembetűnő a tallinni pályaudvar "üressége"...
Mutatóba - amikor épp menetrendi csúcs van, látni Flirteket a pályaudvaron.
Ebben épp dízel-pack is van.
A belső formavilág ismerős lehet, csak kicsit szélesebb a kocsiszekrény a "birodalmi" űrszelvény miatt, és persze az itt jól megszokott 2+3-as üléselrendezés.
Pillantsunk a másik irányba is
Amennyire rendezett képet láttunk a peronoknál, annyira szedett-vedett maga a Balti jaam (pályaudvar) épülete és a környék.
Észtország esetében a legtöbbeknek az ország egyenlő a fővárossal - ennek is megvan azonban az oka, amelyet következő cikkünkből is megtudhatnak olvasóink!