Noha az elmúlt években inkább azért kárhoztatták állami személyszállító vasúttársaságunkat, mert az utolsó pillanatig sem nagyon lehetett tudni róla, hogy mi is fog változni, idén már elég hamar ismertté vált, hogy jó néhány vonattal, közvetlen kocsival és komfortszinttel kevesebb lesz a hazai pályaudvarokon. Az első rémhírek némelyike hamar kacsahápogássá szelídült, de így is maradt bőven olyan, amit a medve kifejezett kérésre sem tudott lehúzni a halállistáról. Sok újdonsággal talán már mi sem szolgálhatunk az időközben kikristályosodott, és már több hivatalos és nemhivatalos helyen is ismertetett kínálathoz képest, de már csak hagyományból, megszokásból vagy éppen törzs-olvasóink kedvében járva, vagy mert a több cikk változatosabbá teszi a sajtót, így most is elmondjunk, hogy mit láthatunk, ha fellapozzuk a jövő évi menetrendkönyvet…
Várjunk azonban egy kicsit… milyen menetrendkönyvet?! Most már a MÁV-START is beállt azon vasutak sorába, akik nem adják ki ezt nyomtatva és kötve. Erre pénzügyi és környezetvédelmi szempontból is jó oka lehet, hiszen a tartós pályaépítésekkel sújtott vonalakon (mint az elmúlt években a 100-as és a 30-as, most meg majd a 40-es és a 80-as) egész évben máshogy jártak a vonatok, mint ahogy az a könyvben megjelent, számos nemzetközi vonatnál pedig már akkor nem voltak igazak a leírtak, amikor ez napvilágot látott. Sok szerzőtársam viszont nagy valószínűséggel hiányolni fogja, nemcsak a gyűjteményi értéke miatt, hanem mert abban bizony igazuk van, hogy mi még ebből tanultuk meg az utazások tervezését, és sokszor a legjobban felépített online kereső sem képes a mi fejünkkel gondolkodni (a pdf-es táblákat pedig – már ha vannak – a legtöbbször jól elrejtik az érdeklődők elől).
A menetrendkönyvek adataival a horvát vonatok voltak legkevésbé köszönő viszonyban az elmúlt pár évben. Most azonban végleg elfoglalják a helyüket a 30-as vonalon...
A könyv létjogosultságával szemben a bécsi forgalmat senki sem kérdőjelezi meg – sőt, nagyon is bízhatnak benne, ha olyan ötletekről is lehetett hallani, hogy a railjet-ek csak a nemzetközi utasok rendelkezésére álljanak, de ez végül nem valósult meg. Maradtak az EC-k is a helyükön… és ebben a vonatkategóriában is, mert korábban voltak olyan elképzelések, hogy nálunk csak gyorsvonatok lennének - ezt azonban végül csak az ÖBB lépte meg. Az egyik ok a lefokozásukra az étkezőkocsi megvonása lehetett, de az illetékesek is beláthatták, hogy a gyorsabb és kevesebb megállójú vonatoknak ettől még nem kéne kevesebbet érniük, mint a belföldi IC-knek – ráadásul közel ugyanolyan komfortszinttel. Az étkezők pedig csak a magyar szerelvényekből tűnnek el, a Záhonyig meghosszabbított Hortobágyon még mindig lehet enni valami finomat. Csak most már nem a lengyeleknek, hanem a szlovákoknak köszönhetően, az ő Kassáról jövő IC-jüket nem tűri meg az ÖBB a bécsi tárolóvágányokon, míg a Polonia szerelvényét egyből visszaküldik Katowice-be.
A lengyel kocsikat jövőre sem kell nélkülöznünk, csak már nem Budaörs határában, hanem inkább a 70-esen kell keresni azokat - más vontatójárművel, és magyar étkezőkocsival.
A korán induló és a későn érkező bécsi utasok számára is jó hír, hogy a Dacia nagyjából visszatér az egy évtizeddel ezelőtti formájához, azaz Pesten az egyik román ülőkocsit komplett magyar vonatrészre cserélik, amelyre helyjegyet sem kötelező váltani – Spar-jegyek ellenben kaphatók rá. Kár, hogy ezzel már nem lehet visszatérni ahhoz a régi üzemformához, amelyben ez a kocsicsoport el tudna menni a saját indulási idejében, ha a bukaresti rész nagyot késik – a railjet-ek bécsi stokkozása miatt már nem lehet azt egy-két órán belül utánaküldeni.
A hat éven át egységesen román Dacia-ban már nemcsak a mozdony lesz az egyetlen magyar...
Sok év után már nem Szob, hanem Rajka válik a következő forgalmilag érdekes határállomássá, miután a GySEV felveszi itt a forgalmat Hegyeshalomtól Pozsonyig. Ennek sok szempontból lehet és kell is örülni, ez mégsem megy maradéktalanul, nemcsak azért, mert a győri utasoknak át kell szállniuk, hanem mert a szlovák végállomás Petrzalka, amely olyan mint Kelenföld… csak éppen metró illetve elővárosi vonatok nélkül, ráadásul a tavalyi évben átadott új villamosvonal mindig túl messzire fogja elkerülni ezt az állomást.
Az új pozsonyi járatot egy GySEV-es dízelmotorvonattal lenne illendő illusztrálni, ahhoz viszont, hogy valóban bejussunk a városba, ez a jármű vagy sok másik testvére lesz a mérvadó...
A 70-es vonalat érintő drasztikus változások terveiről már többször is beszámoltak a vasúti híreket is tartalmazó hazai honlapok – a végkifejlet azonban mégsem lett olyan tragikus, mint amilyennek az első képeket festették. A berlini éjszakai járattól végül el kellett ugyan köszönnünk, de a csehek nagyon hihetnek abban, hogy abból még lehet valami. Mással nem lehet magyarázni, hogy a vonat neve is megmaradt Metropolnak (noha azt mindig egy Budapest-Prága-Berlin viszonylatú éjszakai vonat viselte), ugyanúgy, ahogy a hálókocsik és a pesti ülő is meghagyták Prágáig – odafelé a prágai kocsik mostani érkezésével, visszafelé a már ismert éjfél előtti indulással. Jó kérdés, hogy erre kinek lehet igénye, mert azok a kocsik, amelyek kifejezetten a cseh fővárost célozták meg, emberi időpontba kerülnek azzal, hogy az éjszaka nagy részét Breclav-ban állják végig, így reggel egy 8 óra körüli, este pedig egy 9 órai indulás adott a számukra, a cseh szakaszon pedig még étkezőkocsi is jut nekik. Talán még a berlini eljutás lehet egy ürügy, de az így megnyerhető két óra elég sovány, és ugyanúgy délelőttre, meg délutánra esik – cserébe jól sikerül megkavarni az utasokat azzal, hogy egy vonat kocsijainak ugyanaz a célállomása, de mégsem érkeznek ugyanakkor. A lengyelek felé is már elég egy összevont vonatrész, amely Krakkóban nagyjából az eddigi időfekvést kínálja, Varsó viszont egy kellemesebb reggeli érkezésre és korábbi esti indulásra került.
Tizensok kocsi és ilyen színkavalkád... ez már szombattól is jelentősen csökkenni fog
Amit viszont kevésbé tudunk megérteni vonat esetében, az nemcsak az, hogy miért maradt meg ez az elnevezése, hanem azt sem, hogy miért ez maradt meg egyedüliként a Keletiben, amikor már nincs benne magyar éjszakai kocsi (sőt, ülő is csak egy, a varsói). Az EC-k ezzel szemben mind átkerültek a Nyugatiba, megtartva azonban korábbi menetvonalukat és megállási rendjüket. Hogy egy ilyen változtatás mellett és ellen mi szólhat, arról már sok éve írtunk egy cikket, de azért nem árt átismételni: a forgalomirányítás előnyére válhat, ha egy vonalon az összes vonat ugyanazt a pályaudvart használja, és az így megnyert negyed órával is rövidül a menetidő… jó kérdés azonban, hogy ennek lehet-e még súlya egy két és fél óránál hosszabb pozsonyi utazásnál, a hét órához közelítő prágairól meg a fél napos németországiról nem is beszélve. A másik serpenyőben viszont még mindig ott van a Hungaria esti átállítása, amely nem sok időt fog hagyni a kocsik karbantartására. Meg az is, hogy a román és szerb utasok – hacsak előbbiek nem szállnak át Szolnokon – rá lesznek kényszerítve a pesti tömegközlekedésre, csakúgy, mint a pécsiek meg a miskolciak, akik ezzel jóval nehezebb helyzetbe kerülnek, mint a Zuglótól egyetlen (gyorsjáratos) megállóval a Keletibe átmenő debreceniek és szegediek. A pesti végállomást leszámítva más nem változik ezeken a vonatokon – legfeljebb csak az, hogy a Varsovia-ban kizárólag az étkezőkocsi marad magyar (sőt, ezen kívül csak a hamburgi marad az) – mégis úgy gondolták néhányan, hogy a változatlan menetrend, díjszabás és kocsipark ellenére is új nevet kell adni a prágai járatoknak. Hogy a Metropolitan névvel az éjszakai szolgáltatáshoz akartak idomulni, vagy csak egy könnyen megjegyezhető márkanevet kerestek, nem tudni… de nem volt szerencsés húzás, mióta egy budapesti magán felsőoktatási intézmény is ezt a nevet vette fel, és ilyen nevű vonat is járt már némileg északnyugatabbra.
Kifutó modell minden tekintetben - a narancssárga cseh kocsikból már csak néhány maradt, ilyen színű Gorilla már talán egy sem... de a szlovák gépek amúgy is már csak egy vonatpárral maradnak. A körvasúttól viszont az újabb gépek vontatta EC-k is elköszönnek.
A Bécset Kelet-Magyarországgal összekötő vonatnak a már említett záhonyi hosszabbítása mögött nem kell politikai indokokat sejteni , vagy legalábbis teljesen más jellegűeket: nem a kisvárdai utasok kedvében akartak ezzel járni, hanem azoknak az ukránoknak, akik így közvetlen hálókocsihoz jutnak megint Kijevből Bécsbe. Ezzel viszont a magyar utazóközönség is jól járhat, hiszen megint lesz éjszakai eljutás Lvov-ba is… de erre a helyre az így az eddinél is még kevesebb értelemmel nem bíró nappali hálókocsi is megmarad a Latorca végén.
Ukrán kocsi egy bécsi vonat végén... nem ez lesz az első ilyen eset (még akkor is, ha ez egy prágai Avala, és nem az osztrák fővárosba járt vele, hanem pont az ellenkező irányba...)
Romániától Szlovéniáig darabra megmarad minden vonat – de terjedelemre már nem. A marosvásárhelyi közvetlen kocsikat ugyanúgy nem tudta már felvállalni a CFR, mint a Traianus és a Körös továbbküldését Temesvárról Bukarestbe – igaz, az ilyen hosszú nappali (vagy csak közvetlen ülőkocsis éjszakai) utazásokkal úgysem lehet tömegeket megnyerni. (Akkor már inkább legyen pontosabb az Ister, és ezt most sikerülhet is elérni azzal, hogy megint Nagyszeben felé jár.) Ennél is több vonat lesz viszont, amely nemcsak útvonal, hanem szerelvényhossz szempontjából is rövidül, mert 1. osztályból is csak mutatóba marad némelyik nappali vonatban. Ez nem lesz ugyan nagy veszteség, mert kedvező árú jegyek híján csak néhány belföldi IC-utas és a tehervonatok mozdonyvezetői használták több vagy kevesebb jogosultsággal – de talán mégsem ez kellett volna, hogy a megoldás legyen. Az Utasellátó emberei sem jutottak semmire a sztrájkjukkal, mert hálókocsi csak nyáron kerül a Corona-ba, a két legfontosabb keresztény ünnepkor utazóknak egy extra fekvővel kell csak beérniük – étkezőkocsi pedig egyáltalán nem lesz egyik romániai járatban sem.
Az ilyen hosszú és ilyen változatos Corona is nemsokára történelmi értékű lesz, az utasoknak az év nagy részében csak a felével kell beérni...
A darabra megmaradás viszont csak akkor igaz, ha csak az egész évben közlekedőkről van szó, mert a Nesebar már ugyanúgy nem fért bele a keretbe, mint az Avala közvetlen kocsijai Bar-ba. Blogunk tagságában már nyáron is megoszlottak a vélemények arról, hogy érdemes-e ilyen „képernyőképtelen” vonatokat fenntartani hosszú és pontatlan menettartammal valamint korszerűtlen kocsikkal csak azért, mert amíg lócitrom van, veréb is. Ezekkel a járatokkal sokkal több utast sikerült madárnak nézni, mint Koper felé, mégis az Istria marad a helyén - legalábbis elvileg, mert ha összeszámoljuk a szezonjáratokba szánt kocsikat, akkor a legjobb járműfenntartás mellett is előfordulhat, hogy "nincs kocsi". Rijeka felé pedig még talán növekedhetne is a kihasználtság, főleg, mert oda már nem lesz közvetlen nappali járat – a két zágrábi vonat pedig végleg belesimul a 30-as vonal rendjébe, gyorsvonatként. Kaposvári megállás híján már arra sincs indok, hogy a délutáni járat a somogyi megyeszékhely nagy festőjének nevét viselje, a reggeli meg az adriai partvidékét – így lesz megint Agram és egy bizonyos Gradec, amely most nem Graz délszláv neve akar lenni, hanem a horvát főváros várnegyede.
A fenti felsorolásból kimaradt az Adria - ez megmarad naponta közlekedőnek, és jövőre is lesz benne ugyanennyi fekvő- és hálókocsi, mint a képen... csak kevesebb vasúttársaságtól összeszedve.
A címben szereplő egyensúly és a súlytalanság a külföldi vasutaknak is jellemzője lehet - ugyanúgy találni náluk pozitív változást, mint negatívat. Az osztrákok beindítanak egy második nappali velencei vonatot Bécsből, amely a meglévővel együtt railjet lesz, de nem is ez a fontos, hanem hogy ennek már lesz mindkét irányban pesti csatlakozása. A Berlint eddig csak mellékesen kiszolgáló, de eddig is két vonatból összerakott Zürich-Hamburg nightjet szét lesz szedve Hildesheim teherpályaudvarán, és önálló vonatrész megy a Spree és az Elba partjára is. Ez az újítás nemcsak azzal fogja behozni az árát, hogy a német fővárosban normálisabb lesz az időfekvés, hanem azzal is, hogy a megállási helyek közé bekerül még Hannover, Braunschweig, Magdeburg és Potsdam is. (A legszebb azonban az lesz az egészben, hogy Berlinben a Stadtbahn-on fog haladni az Ostbahnhof-ig, és még a távolsági forgalomból jó ideje kirekesztett Zoo-n is megáll!) A Kassa-Prága éjszakai forgalom ezzel szemben tovább fogyatkozik, a két vonat egyike csak az idegenforgalmi főszezonban meg bizonyos munkaszüneti napok környékén fog járni. Azon a vidéken a közvetlen kocsiknak sincs szerencséje, a kijevi, szentpétervári, zólyomi és cheb-i példányok ugyanúgy eltűnnek, mint a heti egyszeri Bécs-Moszkva. Az orosz fővárost a francia Riviérával összekötő luxusvonat menetrendi fekvése is megváltozik, a normálnyomtávra eső éjszakai szakasz Bécs és a Brenner-hágó közé kerül, hogy ezzel az olaszokhoz is el lehessen jutni jól. Utóbbit a németek is kifejezetten szeretnék, és kapnak is ehhez egy svájci Pendolino-t, amely felmegy egészen Stuttgart-on át Frankfurtba.
A Moszkva-Nizza vonat itt még délelőtt vár indulásra a Belorusz pályaudvaron, jövő héttől már este fog...