Hova megy ez a vonat?

Tarifafaragás 9. rész - Új távolsági termékkoncepció?

2012. május 24. Szerző: Budapest, aut. ford.
Először visszaemlékeztem arra, mégis hogyan kerültek az InterCityk a magyar sínekre, aztán szegény minőségi vonatokat kemény kritikával illettem. Úgy igazságos, hogy végre valamit a jövőre nézve is írjak, lehetőeg biztatót.
 
A vonaton biztosított szolgáltatások színvonalának növelésével a ma még markánsan különböző, kétféle vasúti távolsági termék közötti szakadék várhatóan csökkenni fog, a településháló, valamint az infrastruktúra kapacitása miatt a vasúti távolsági termékstruktúra pedig egyébként is felülvizsgálatra szorul. Magyarul: ha az újhelyi és a záhonyi sebesből a kohószökevények végleg kihullanak, akkor ezek a vonatok vagy megszűnnek, vagy normálisabb kocsikkal robognak tovább; szóval az IC-gyors-sebes vagy az IC-nemIC megküldönböztetés idővel meghaladottá válik. Előre bocsátanám, hogy az integrált, ütemes közlekedési rendszer a vasúti ágazatban sem tűr meg olyan távolsági termékpárost, melyek közül az egyik általánosságban csak felár megfizetésével vehető igénybe, ha egyébként a szolgáltatás lényeges jellemzőiben markáns különbség nincsen.
 
Gyorsvonat Sátoraljaújhelyen. A mozdony fényes, a személykocsik már kevésbé azok.

 
A már említett földrajzi adottságok miatt, optimális menetrendi helyzetben egy „lassabb” és a „gyorsabb” távolsági termék között természetes úton csak 250-300 km távolságon érhető el jelentős, fél óránál nagyobb menetidő-különbség. A vasútvonal egyvágányúsága és a forgalmi technológia természetesen üzleti motivációk nélkül is képes e menetidő-különbséget már akár 150 km-en is produkálni, elég, ha mindig a nemIC áll félre az IC elől, és nem fordítva. A MÁV korábbi gyakorlatát, a második távolsági termék „belassítását” a feláras termék látszólagos gyorsaságának hangsúlyozására viszont végleg elvetném: mindkét távolsági terméktípus versenyképességét rontja, ha egyiknek a menetideje romlik, másiknak a menetdíja növekszik. Ha pedig a két termék egyidejűleg nem életképes, ott más menetrendi megoldást kell keresni.
 
Gyorsvonat Alsóörsön. Vagy InterCity valahol Szekszárd felé? Minőségben, sebességben mi a különbség?
 
A távolsági járatok esetén indokolt a helybiztosítás lehetőségének biztosítása, autóbuszon és vonaton egyaránt, azonos feltételekkel, azonos díjért (na, ma éjjel tényleg elvisz a Volán-lobbi egy fekete, lefüggönyözött Setrán...). A járatot üzemeltető társaság üzleti döntése kellene, hogy legyen a foglalható helykontingens meghatározása azzal, hogy jogszabály garantálja a rendelkezésre álló ülőhelyek meghatározott részének szabad hozzáférhetőségét, illetve a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek szolgáltatáshoz való hozzáférésének jogát (ez utóbbit az érintett utasok biztonságos elszállítására alkalmas férőhelyek függvényében). A feláras vonatokkal kapcsolatosan fent írtak a kötelező helybiztosítás kérdésére is helytállóak: álláspontom szerint az integrált, ütemes közlekedési rendszer a vasúti ágazatban sem tűr meg olyan távolsági termékpárost, melyek közül az egyik csak helyjegy váltásával, a kontingens erejéig korlátozottan hozzáférhető, mert e korlátozott hozzáférhetőség a rendszer integráltságát és ütemességét is kikezdi, ugyanez hatványozottan igaz arra az esetre, ha egy viszonylaton csak kötelező helybiztosítással és felárral igénybe vehető járatok közlekednek.
 
Pécsi InterCity kígyózik Kelenföldön. Csak a kerékpárszállító lóg ki a sorból.
 
A helybiztosítás egyfelől érték, biztonságot nyújt, másfelől átok, a rugalmas utazás ellensége. Ezt a dilemmát feloldani kétféleképpen lehet: egyrészt az árazásánál, másrészt, ami a fontosabb, a fakultatív módon történő működtetésével. Az utasoknak meg kell tanulniuk használni az új rendszert? Igen. A vonaton ezért rendet kell tartani? Igen, egyébként is kellene. Rajta hát!
 
A jelenkorban a belföldi fakultatív helybiztosításos rendszer bevezetésének egy kísérlete volt a 2004. december 12-én életbe lépett menetrendben felbukkanó, rövid életű expresszvonat-szolgáltatás. Egész őszintén nem erre a kísérletre készültek az akkori Személyszállítási Szakigazgatóság munkatársai: ők komolyan gondolták, hogy a csúcsidei gyorsvonatokon kötelező helybiztosítást vezetnek be, a menetrendkönyv is erről tanúskodik. Aztán az utolsó pillanatban mégis meggondolták magukat, és ez a hirtelenség rányomta a bélyegét az egész termékre: néhány hónapos életútja alatt nem sikerült a biztosított ülőhelyek következetes megjelöléséről, a helyjegyet váltó utasok jogainak érvényesítéséről gondoskodni, és az igazság az, hogy túl nagy keletje sem volt e helyjegyeknek. Miért? Szerintem azért, mert a rendszer nem volt országos, csak a csúcsidei vonatokat érintette és mert az IC-k változatlan rendszere mellett építették ki.
"Hibrid" IC Kiskunfélegyházán. A helyjegyes kocsik a vonat végén találhatók. A jövőben már más vonalakon is bemondja ezt a hangos?
 
A fakultatív helybiztosítási rendszer egyébként működik a mai magyar vasúton is, csak nem annak nevezik, gondolom azért, nehogy megijedjenek saját bátorságuktól. Márpedig akárhogy is nézzük, Szegedre az év minden napján, a Balatonra pedig nyáron sok-sok olyan vonat közlekedik, ahol az vált helyjegyet (pontosabban pót- és helyjegyet), aki akar, és ő klímás, hazai viszonyokhoz képest megfelelő állapotú kocsiban utazhat. Aki spórolna ezen, annak ugyanezen vonatok másik kocsijai használhatók, de biztos ülőhely ígérete nélkül. Szerintem ez a jövő. Sőt, ha legközelebb már kocsiosztályokról is értekezem, elérkezik a nagy vallomás: én valójában hibrid IC-k hadában látom a jövőt.
 
Neked a biztos ülőhely a fontosabb, vagy az, hogy bármikor utazhass? Mennyit ér neked egy mai magyar IC?

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr314492670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thomas a laprugós · http://hovamegyavonat.blog.hu 2012.05.24. 10:48:01

Végigszámoltam most hogy az utóbbi 3-4 évben mennyit mentem belföldi forgalomban IC-vel, és hogy az utazások alkalmával mi volt a fő tényező hogy ezt a vonattípust választottam. 12 utazás jött ki, ebből:

8 esetben a menetrendi adottságok miatt választottam (csak így jött ki elfogadható átszállás, adott időpontban ez volt az egyetlen eljutási lehetőség, utolsó vonat, ilyesmik). Ezek között például van egy Csorna-Győr utazás is...

3 esetben a gyorsaság volt a döntő (pontosabban: nem akartam korán kelni/későn hazaérni). Illetve, egy hét közbeni délután jöttem Miskolc felől Budapestre, és úgy gondoltam hogy a legalacsonyabb árú pótjegy megéri a gyorshoz képesti fél órás időelőnyt. De ez inkább egyszeri eset volt, és általában ebben az irányban a gyorsokkal utaztam. Amíg megvolt a miskolci állomási resti, mindig megideologizáltam, hogy az IC-pótjegy helyett inkább somlói galuskát veszek. :-)

1 esetben fordult csak elő olyan, hogy dolgozni akartam útközben számítógépen, ezért előre tudakozódtam hogy milyen kocsik járnak adott vonatban, van-e ott használható konnektor. Volt. 230 Volt. :)

Szóval, nekem "nem jön be" az IC, a helyfoglalás menete és gyakorlati teljesülése is inkább taszítólag hat. Extra kényelmet nem ad, és menetidőben valóban csak néhány hosszabb útvonalon tud jelentősebben jobb lenni, mint egy ottani személy vagy gyorsvonat.

A helyfoglalásnál megoldásra vár, hogy a hely kiválasztása lényegében az utas saját döntése legyen, és a vonatokon érvényt is kell szerezni hogy ez mindig így teljesüljön. Különösen fontos ez együtt utazók esetében. Biztosított helyért én nem nagyon lennék hajlandó felárat fizetni. :) De olyat el tudok esetleg képzelni, hogy az utazás előtt X idővel megváltott jegyhez automatikusan járjon a biztosított hely, indulás előtt viszont ez a lehetőség csak külön díj ellenében működjön.

VT22 2012.05.24. 11:00:32

Egészen pontosan 0 forintot ér meg... Nem szeretem az IC-ket.
Fizet az ember 4-600 Ft-ot azért, hogy ülhessen egy buszülésben röghöz kötve, hermetikusan lezárt légtérben, élvezve hogy a MÁV vagononként az utolsó helyet is igyekszik körülötte feltölteni. Míg mondjuk gyorsvonat esetében lehet válogatni ülések és útitársak között, nincs vonathoz kötve sem a jegyével az ember, és olcsóbb. (És van lehúzható ablak.)
IC-re csak nagy ritkán szállok fel: ha végképp nincs más választásom.

Különösen a pécsi és a békécsabai vonalon, ahol gyakorlatilag kényszerítve van helyjegyes vonatok használatára az utas, mert az IC mellett nincs valós alternatíva távolsági forgalomban. Ezekre a vonalakra tényleg a hibrid IC lenne a megoldás, bár a MÁV hülye lenne bevezetni, ha így is kifizetik neki a pótjegyet.

v2peti 2012.05.25. 01:26:03

Nyár közepe, vasárnap délután (nem este)! Miskolc-Budapest gyors deklasszált 1. osztályú termes kocsikból. Vámosgyörkön szálltam fel, az előtérben is álltak (vagy ültek), felszállni is alig tudtam.
Áldom az eszemet, hogy előre vettem helyjegyet még előző este Egerben!
Szóval a koncepció jó ötlet volt.

Budapest, aut. ford. 2012.05.25. 07:44:28

Egyetemistaként olyan városból, ahonnan IC és gyorsvonat is volt Budapestre, az idő előrehaladtával egyre gyakrabban választottam az IC-t. Ezt utólag azzal magyarázom, hogy telítődtem a zsúfolt gyorsvonat élményével: a vasút minden napszakban gondoskodott arról, nehogy "túl sok" kocsit szedjen össze, szóval középállomáson távolsról sem volt az a lehetőségem, hogy válogassak az ülőhelyek és az útitársak között. Ezzel szemben egy kis tudatos tervezéssel - pontosan melyik vonattal szeretnék utazni - egy-két nappal előbb megvásárolva az IC-re a jegyet biztosan asztalos helyet kaptam, és szinte kivétel nélkül elfogadható útitársakat.
Abban az időben szó sem volt konnektorról, volt viszont kocsma, melyet viszont akkor irreálisan drágának találtam, és csak vészhelyzetben vettem igénybe egy-egy üdítő erejéig.

padorjan 2012.05.25. 15:36:45

Egy héttel ezelőtt el kellett magyarázzam az Északról - már nem először errejáró - turistának, hogy működik a szegedi hibrid. Nem akarta befogadni az agyuk, hogy nálunk van olyan távolsági vonat, amire egyszerre kell és nem kell helyjegy. Állításuk szerint náluk egy vonatban nem fordul elő a két mód.
Nem lenne hülyeség a fakultatív helyjegyváltás intézménye, ha lenne megfelelő kommunikáció ez utas felé (pl. TGV Duplex: www.youtube.com/watch?v=G9gaVjGCypY).
Szerintem nem zárja ki egymást az utazás időpontjának szabadsága és a helybiztosítás. A magyar IC ma csak a biztos(abb) eljutás miatt érheti meg bárkinek.
süti beállítások módosítása