Hova megy ez a vonat?

Volánbook 1.

2013. november 26. Szerző: Thomas a laprugós

A vasúti menetrendkönyvek küllemével és tartalmával foglalkozó részletes cikksorozatunk nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk a Volán autóbuszok közlekedési rendjét tartalmazó kötetek bemutatásától, ezek felépítésükben ugyanis igen hasonlóak a vasútnál megszokotthoz. Az alágazat jellegzetességeiből kifolyólag azonban bőségesen találunk apró eltéréseket, érdekességeket, melyekre mai cikkünkben, illetve a jövő heti folytatásában egyaránt sort kerítünk.

Hogyan is néz ki a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend, ha a jó öreg könyv formátumban keressük? Valaha egyben is hozzá lehetett jutni a több vaskos kötetből álló „kollekcióhoz”, mely Felsőszölnöktől Garbolcig, minden közforgalmú autóbuszjárat menetrendjét tartalmazta.

mrend 02.jpgAz 1971. évi menetrend három kötetes volt. A címlapfotó vajon hol készült...?

 A szerző szomorúan emlékszik vissza rá, hogy valamikor az 1990-es évek elején, iskolai papírgyűjtés alkalmával látott egy ilyen „kollekciót”, és sajnos nem tette meg a szükséges lépéseket (azaz: nem vállalta fel a nyílt konfrontációt alsós tanítónőjével) a megszerzésük érdekében…

Napjainkban ez már a múlt: a köteteket megyei szinten szerkesztik (attól függetlenül, hogy van olyan megye, ahol több társaság is működik). A kiadvány 20 kötetes lenne – már elvileg. Az 1. számú, távolsági járatokat, és nemzetközi útvonalakat tartalmazó kötetet például egy ideje már nem adják ki. A belföldi távolsági járatokat az útvonalukkal érintett megyék menetrendkönyveiben találjuk meg. Ide bekerült a nemzetközi vonalak egy része is, de inkább csak azok, ahol az üzemeltetésben az illetékes társaság a mai napig részt vállal. A nagy távolságú Eurolines vonalakat*, vagy mondjuk a Budapest és Erdély között ingázó kisbuszos cégek menetrendjeit a Hivatalos Autóbusz Menetrend (továbbiakban: HAM) részeként, nyomtatásban már hiába keresnénk. (*:Vagy tán mégis benne van valamely kötetben, csak nekünk nem tűnt fel? Mindenesetre, a Volán Egyesülés honlapján megtalálható...) A 2. számú, Pest megye járatait tartalmazó kötet sem létezik egészében: ezt a Volánbusz ugyanis 7 füzetre osztotta, annak megfelelően, melyik térségben lévő (és melyik budapesti végállomással közvetlen összeköttetésben álló) vonalakról van szó. Így áll elő az a furcsa helyzet, hogy például a Budapestről induló távolsági járatokat mindenképpen több helyről lehet csak összebogarászni, sem egy kötetben, sem egy füzetben nem találhatóak meg.

A gyakorlati tapasztalatok szerint, a többi 18 kötet sem teljes körűen hozzáférhető: egyes megyékben ugyanis már nem adják ki őket. Ennek oka, hogy a társaságok zöme készített olyan kisméretű, egyszerűsített adattartalmú (csak a főbb megállók adatait tartalmazó) menetrendi kiadványokat, melyek az ezt igénylő utasok számára megfelelő alternatívát kínáltak, így a nagy alakú kötet vásárlásának igénye megcsappant. Aki mégis megpróbálkozott egyszerre minél több kötetet beszerezni, az utóbbi évekig a Volán Egyesülés budapesti irodájában volt erre lehetősége, a készlet erejéig: tudomásunk szerint ez a lehetőség mostanra már megszűnt. Néhány társaság (például a Borsod, vagy éppen a Zala) egyszerre volt innovatív és konzervatív: .pdf formátumban elérhetővé tették a HAM-et a honlapjukon.

mrend 01.jpg

Miből is áll egy HAM? Kezdjük a borítóval: az A5-ös méretű kötetek előlapján többnyire van jármű, a színvilág pedig gyakran követi a társaság színeit is. Megmosolyogtató azonban, amikor egyik „többvolános” megyei kötet címlapján egy külföldi rendszámú turistabuszt véltem felfedezni: nem sikerült megegyezni, melyik társaság „zászlóshajója” kerüljön oda, így keletkezett ilyen szerencsétlen megoldás…?

A kötetek első felében nagyjából azonos formájú adattartalommal találkozhatunk. Azonban, szinte társaságonként változó, mit „hagytak ki” az évtizedes sablonból, ami az alábbi:

- A menetrendi felvilágosítást nyújtó buszállomások címei, telefonszámai.

- A HAM kötetek felsorolása, rövid használati útmutató.

- A rövidítések és jelek magyarázata.

- Utazási feltételek és díjszabási tájékoztató (legalább két nyelven).

- Helyi közlekedési összefoglaló.

- Vonalhálózati térkép.

- Várakozási jegyzék.

Néhány példa ezek tartalmára: egyes társaságoknál a kötetek felsorolása kimaradt. Máshol a díjszabási tájékoztató egyszerűsödött egynyelvűre. A vasúti menetrendhez hasonlóan, az ártáblák a kötetek díjszabási fejezetéből zömében kikoptak. Pedig valaha még a nemzetközi kedvezményeket tartalmazó felsorolás, és a különjárati díjszabás is megtalálható volt benne! A helyi közlekedési rész is sokféle módon jelenik meg: komplett, táblázatos menetrendektől kezdve a teljes elhagyásukig, minden előfordul.

mrend 06.jpgNemzetközi kedvezmények...

mrend 05.jpg...és a belföldi díjszabás.

A vonalhálózati térképek közül kiemelhető a Volánbuszé, mely a honlapjukon is publikált „spagetti” térképeket mellékelte (érdekesség: a távolsági járatok itt rákerültek egyetlen térképre). A várakozási jegyzékről pedig már talán esett szó régebben is: ennek lényege az, hogy a társaság publikálja, hogy az egyes átszállási pontokon, mely járatok között, és milyen türelmi idővel ír elő kötelező csatlakozásra várakozást.

zala_varakozasi_11.jpg

Részlet a Zala Volán várakozási jegyzékéből: a használatához ismerni kell(ene) az autóbusz és a vonatok járatszámait is.

Ennek a gyakorlatáról volt már szó (például itt), most ismételjük azért át:

 

  1. A bevárásos csatlakozás olajozottan működik.
  2. A bevárásos csatlakozás a gyakorlatban nem működik.
  3. Kötelező várakozás nincsen, de a csatlakozás szokásjog alapon működik.
  4. Nincsen kötelező várakozás, és a csatlakozás elmulasztása rendszeres, annak ellenére hogy igény pedig lenne rá.

Mindre találnánk példát, de azt érdemes megemlíteni, hogy az internetes kereső sajnos egyelőre egyik ponttal sem tud mit kezdeni. A 0 perces csatlakozásoknál ugrik csak fel az alábbi mondat: „Érdeklődjön az illetékes Volán-társaságnál, hogy a csatlakozás biztosított-e.” ...

Ezek után már csak a településnevek keresője következik, és jöhet is a lényeg, a menetrendi mezők. A vasúti menetrendekről szóló egyik fejezetben ezeket már összeszedtük egy keretesben - aki elmerülne abban, hogy a számozásuk milyen szisztémát követ, ezen a linken olvashat vissza.

A szerkesztés külalakja nem sokban tér el a vasútnál megszokottaktól. A legfeltűnőbb különbség a kilométeradatok megadásánál van, mely itt tized pontossággal történik, ellentétben a vasútnál megszokott egészre kerekítéssel.

mrend 08.jpgA Budapest, Engels tér (a mai Erzsébet tér) és Esztergom közötti vonal menetrendje, még egy régi számozás alapján. Az 1010-es mezőszámot ma már a Budapest-Balassagyarmat-Salgótarján vonal viseli. A menetidő 75 perc, annyi mint ma az Árpád hídtól...

A jelrendszerről részletesen legközelebb lesz szó, a cikk zárásaként egy "könnyedebb", de a területhez köthető téma jöjjön: a megállók elnevezései.

Ha mindenképpen azt a látszatot szeretnéd kelteni valamelyik helyközi buszra szállva, hogy idegen vagy arrafelé - nincs más dolgod, mint a megálló pontos nevét mondani a sofőrnek, ahová utazol! A járművezető esetleg ki is javít majd, hogy mi a megálló helyi neve, esetleg visszakérdez hogy akkor most pontosan melyikre is gondolsz. Mindeközben a jegyre majd olyan rejtélyes rövidítések kerülnek, mint f.szöv., vagy aut.vt., esetleg sz.vend.!

Valamikor évtizedekkel ezelőtt, a megállóhelyek elnevezéseit egységesítették a Volánnál. És néhány, egy-egy társaságot érintő átnevezgetéstől eltekintve, azóta nem is nagyon nyúltak hozzájuk. Például van olyan település, ahol a megálló neve az iskola utótaggal szerepel, mely intézményt azonban már az 1970-es évek körzetesítési hulláma idején bezárták. A rövidítések megfejtése pedig rendre: földműves szövetkezet, autóbusz váróterem, no meg a szövetkezeti vendéglő...és még akad néhány, az érdeklődök kedvéért itt a teljes lista (de talán még a képen is látszik).

mrend 04.jpg

Az egyik leglényegesebb információ: ha a buszod ".elág" (elágazás) megállóhelyen áll meg, akkor 1 kilométernél hosszabb (de 10 kilométernél rövidebb) sétára készülhetsz a település központjáig, de ha szerencséd van, a bej. út. (bejárati út) fog szerepelni a jegyen, ekkor a távolság kevesebb mint 1 kilométer. De azt hozzáteszem: szerintem ebben a hideg, téliesre fordult időben bármelyik esetben célszerű egyből a szövetkezeti italboltba (sz.ib.) sétálni egy jó forralt borra...

A bejegyzés trackback címe:

https://hovamegyavonat.blog.hu/api/trackback/id/tr915655548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VT22 2013.11.26. 10:27:33

A menetrend Angliát a Közép-Európai időhöz sorolja. És tényleg így is volt 1971-ben:

"In 1968 there was a three-year experiment called British Standard Time, when the UK and Ireland experimentally employed British Summer Time (GMT+1) all year round; clocks were put forward in March 1968 and not put back until October 1971."

Parentheses 2013.11.26. 12:51:43

Nem tudom, hogy a kérdés költői volt-e, de szerintem a Tihanyi Bencés Apátság van a képen.

Thomas a laprugós · http://hovamegyavonat.blog.hu 2013.11.26. 12:58:46

@Parentheses:
És tényleg. Meg voltam róla győződve, hogy olyan helyen készült, ahol még nem jártam. Közben pedig a 7661-es menetrendi mezőről van szó. :)
Köszönöm!

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.12.05. 23:07:25

Volt még odavezető út is, de azt már nem tudom, hány kilométer volt.
süti beállítások módosítása