Tegnapelőtt kezdtük meg azon hely bemutatását, ahol egyszerre őrzik mindhárom dán villamosüzem járműveit – de ez a gyűjtemény sokkal több, mint egy egyszerű villamosmúzeum. A múzeumhoz itt egy önálló vonal, egy teljes villamosüzem is társul, amelynek felépítése és az itt szereplő „idegenlégiós” járművek még különlegesebbé teszik. Beszéljünk most ezekről a részletekről is!
Két remiz, két nyomtáv - és négy város villamosai, amelyek közül egyik sem dán...
A villamosvonalak történetében az első lépést az első csarnokkal egy időben elkészült, a közeli parkolóhoz vezető kb. 800 m hosszú, 1000 mm-es nyomtávolságú szakasz készült jelentette, amelyen azóta is egy arhusi és egy baseli kocsi közlekedik a mai napig.
Békés együttállás Århus-ból és a baziliszkuszok városából...
Az 1000 mm-es csapathoz tavaly csatlakozott a dán határ melletti Flensburg szintén megszűnt üzeméből ez a motorkocsi
1985-ben már a normálnyomközű járművek is közlekedhettek a múzeum előtt kialakított hurokban, melynek környékére korhű lámpák és utcabútorok kerültek, majd a vonalat tovább hosszabbították egy, még 1936-ban megszűntetett vasútvonal töltésén 1,8 km hosszúságban, egészen 1999-ig, amíg el nem készült az Ejlers Eg nevű végállomás, ahol a hurok egy kellemes pihenőhelyet ölel körbe. A vonalon több megállót és két kitérőt is találhatunk, de nem hiányozhatnak innen sem az odaillő váróhelyiségek és lámpák.
Hirdetőoszlop és újságosbódé egyben... ez is a skandináv gyakorlatiasság egy jó példája lenne?!
Ivókút, amire tényleg vízköpő jutott...
Ne élj vissza a rendőrség riasztásával, mert egyből el is visznek...
Nem, ez nem a pesti 61-es... itt nincs összefirkálva a váró és a lámpák is szebbek...
Megállótábla minimalista módon...
...és ilyen díszes kivitelben is van a vonalon. A "fast" itt nem gyorsjáratra utal, hanem arra - a piros szín is árulkodó - hogy itt mindenképp meg kell állni.
Az egyvágányú vonalhoz vonalbiztosítás is jár, a jobb oldali kapcsolószekrényen a vasúti múlt is visszaköszön...
A Koppenhágából áthozott épület tetejét ez a sárkány díszíti...
...a műhelyt meg macska. Nem véletlenül...
...hisz a koppenhágai telepeknek is megvoltak a "leltári" macskáik. Sajnos itt viszont egy élő példány sincs, pedig van múzeum, ahol erre is gondoltak...
Egy ilyen infrastruktúrára – beleértve a remizeket is - szükség is volt, hisz a három dán város járművei mellett Észak-Európa más helyeiről is érkeztek villamosok. Hamburg, Düsseldorf, Rostock, Malmö, Oslo, Hága mind képviselteti magát néhány járművel a gyűjteményben – a legnagyobb egzotikum azonban egy melbourne-i motorkocsi, melyet a királyi család kapott ajándékba – nem véletlenül, hisz a trónörökös felesége ausztrál.
Ez az Oslo-ból származó norvég gyártású kocsi 1953-ban készült, de kapott elég modernizációt ahhoz, hogy ez ne látsszon...
Itt meg Rostock Reko-motorkocsija érkezik egy Gotha-póttal Ejlers Eg-be. A háttérben egy felüljáró is akad, ahol most is kiszúrhatunk egy fotóst... ;-)
A múzeumhoz közelebb egy kis tó is van, benne hattyúk és szárcsák - madarak helyett viszont most a hamburgi motorkocsi került a képbe.
A düsseldorfi DÜWAG-on az alsó viszonylatszámok és a felső színes lámpák ugyanúgy nem eredetiek, mint a rúdszedő - csak így akartak neki egy kis koppenhágai arculatot adni
A testvére idén váltotta fel a Rostock-ból jött szerelvényt a végállomás csonkavágányán, ahol nyitástól zárásig áll kint, mint büfé.
Víz és villany megoldva...
...már csak a vendégek hiányoznak.
Jól tippelt a keddi cikkünk kommentelője, ez valóban a Melbourne-ből származó kocsi!
Két hasonló színvilágú kocsi a Föld két átellenes pontjáról... a bal oldali villamos Malmö-ből érkezett, és a Svédországban igencsak kultikus Mustang típust képviseli.
A Valby remiz egyben kiállítóhelyként is szolgál a járműveknél kisebb közlekedéstörténeti emlékek számára, míg a másik épület a műhely szerepét tölti be. A következő években felépítendő két csarnok mellett a pénztárak és a mellékhelyiségek innen önálló helyre kerülhetnek át, és valószínűleg egy új műhely is elkészül majd. Nem szabad viszont megfeledkeznünk a vonalat érintő fejlesztésekről sem: az 1000 mm-es vonal mindkét végére is hurok kerül (így végre az Århus-ból származó pótkocsiknak sem kell passzív szerepben maradniuk), és a troliknak is megteremtik a közlekedési lehetőséget.
Az ex koppenhágai remizről sem mondható el, hogy kongana az ürességtől...
...de a műhely aztán pláne nem!
Van is munka, például ezen a koppenhágai maximum-forgóvázas kocsin... (hogy az mi is? tessék visszaolvasni!)
Valódi villamosba már építettek be pár helyen bárt - úgy látszik, ezt is le lehet modellezni.
Még egy kis koncertnek is jut hely a csarnokon belül - háttérben egy koppenhágai troli
Figyeljünk megint csak a részletekre. Már 105 éve is tudták, hogy az alkohol öl, butít, romlásba dönt - és ezt a villamosokon is hirdették!
Néhány élő részlet a szakszolgálati kocsik belsejéből...
...persze annyira nem volt élő, hogy az a szendvics is korhű lett volna.
A múzeum április végétől szeptember végéig minden hétvégén és ünnepnapon nyitva áll, július végétől augusztus elejéig hétfő és péntek kivételével mindennap, valamint október közepén egy héten át egész nap. A 90 koronás belépő egész nap - 10-től 17 óráig - korlátlan utazásra jogosít minden villamossal. Általában három szerelvény közlekedik, 10-15 perces időközönként (plusz egy kocsi 1000 mm-en), de a vonalon lévő járműveket cserélgetni is szokták. Július és augusztus utolsó hétvégéjén viszont 5 perces követési idő van, sokkal több villamossal, és a különleges programok közé tartoznak az augusztus és szeptember végi éjszakai járatok is (stílszerűen a koppenhágai éjszakai viszonylatok tábláival), és a decemberi karácsonyfa-vásár, ahol a vonal menti erdőkből villamossal szállítják el a kiválasztott fenyőket. Az omnibusz közlekedése és bizonyos napokon a járművezetési lehetőség csak ráadás minderre.
Itt az omnibusz tetején csak a kocsis ül, és éjjel sincs...
Ha nem zavarna be az a busz a háttérbe (meg nem lenne színes), akár 100 évvel ezelőtti beállítás is lehetne...
De sikerül ilyen "vegyesfelvágottat" is összehozni Hamburg és Oslo kocsijaival.
Persze ahol ló van, ott más is... csak itt veréb nincs hozzá!
Az egyetlen problémás kérdés a megközelíthetőség. Bizonyos napokon jár a szomszédos vasúti fővonalon lévő Borup-tól nosztalgiabusz, ezzel azonban nem tölthetjük az egész napot a múzeumban. Autó (vagy bicikli) híján a megoldást az jelenti, ha a Koppenhága felől egyszerűen és gyakran elérhető Roskilde-ből vagy Ringstedből induló 240-es busszal megyünk Jystrup-ig, és onnan még jó két kilométert gyalogolunk. Mivel azonban a környező erdők kellemes lehetőséget nyújtanak a kirándulásra és pihenésre, így a látogatás a villamosok iránt kevésbé fogékony embertársaink számára is kellemes élmény lehet – de a szépen felújított szerelvények láttán egyébként is könnyen felülvizsgálhatják e nézeteiket…
